Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság október végén mutatta be a vizek védelmét szolgáló javaslatát.
Az elmúlt években számtalan szakértői platformon hívták fel a figyelmet a vizek védelmére, ugyanis a klímaváltozás vízmennyiségi és -minőségi problémákat egyaránt okozhat. Nem kell messzemenő példák után keresni, hiszen Magyarországra is jellemzők e kihívások; gondolhatunk akár általánosan a talajvíz kérdéskörére, a Velencei-tóra vagy akár a Paksi Atomerőmű hűtővizeként is használt Dunára. Ez a rendellenesség pedig hosszú távon átlépi a csupán környezeti megközelítést, azaz a gazdaságra, a társadalomra és természetesen a politikára is hatást gyakorol.
A jelenség nem térségspecifikus, hosszú idők óta jellemző Európa-szerte: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európa mintegy 20 százalékát és az európaiak 30 százalékát érinti átlagosan egy év alatt a vízhiány, ami az éghajlatváltozásnak, de a rossz vízgazdálkodásnak is köszönhető. Az EU jelenlegi szakpolitikája nem felel meg a kihívásoknak, ezért többízben próbálják becsatornázni az európai politikai döntéshozatalba az újabb cselekvésre vonatkozó ösztönzést: az Európai Bizottság által létrehozott Water Europe platform ez év első felében egy szektorspecifikus ajánlást mutatott be, valamint az Európai Parlament egy képviselőcsoportja is támogatóan nyilatkozott egy, a vizek védelmét szolgáló, uniós szintű tevékenység életre hívásáról. A téma fontosságának nyomatékosítása érdekében 2023. október 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság bemutatta az európai és nemzetközi vizek gazdaságának, jogalkotásának, együttműködésének és kezelésének újragondolására irányuló javaslatát.
Az ECOSOC által prezentált Blue Deal (Kék Megállapodás) 15 iránymutatás mellett 21 konkrét cselekvést sorakoztat fel az európai érdekeltek konzultációs platformjának létrehozásától, a termékek vízlábnyomát jelző (az ökocímkéhez hasonló) címkék bevezetésén és egy tudományos platform létrehozásán át, egy biztosi pozíció létrehozásáig. A tevékenység finanszírozására – a Just Transition Fund (az igazságos átmenetet szolgáló pénzügyi eszköz) mintájára – az ún. Blue Transition Fund létrehozását szorgalmazza, amely a vízügyi beruházások, mint például a vízellátási és szennyvízelvezetési infrastruktúra fejlesztések – különösen a szociálisan hátrányos helyzetű városi és vidéki városrészekben – finanszírozását szolgálja. Az irányadó alapelvek pedig többek között előírják, hogy az új európai vízpolitikát össze kell hangolni a többi uniós szakpolitikával ugyanúgy, mint ahogy ez a Green Deal esetében is zajlott.
Látható, hogy a Blue Deal nemcsak nevében, hanem tartalmában is az Európai Zöld Megállapodáshoz igazodik: többszektoros megközelítést alkalmaz, hangsúlyt helyez az innovációra, amelyhez pénzügyi forrást is csatol, továbbá a politika szintjén is elhelyezi a kérdéskört egy új, dedikáltan a területtel foglalkozó uniós biztosi pozíció létrehozásával. Emellett a szakpolitikai keretrendszert is felülvizsgálatra ösztönzi, hiszen az nem reziliens a jelenlegi kihívásokkal szemben.
Nyitókép: depositphotos.com / Deacons_docs
