Az Európai Bizottság nyomozást indított a Kínából importált olcsó elektromos autókra vonatkozóan az európai gyártók védelme érdekében.
Az európai uniós klímapolitika egyik kiemelkedő tevékenysége a hagyományos, belső égésű motorral rendelkező járművek 2035 utáni értékesítésének megszüntetése volt. A javaslat vitára bocsátása során a nagy autógyártói történelemmel rendelkező Németország (később több országgal kiegészülve, mint például Csehország vagy Olaszország) azonban az úgynevezett e-üzemanyag használatának bevezetését kérvényezte, teret hagyva a hagyományos technológiájú motorral rendelkező járműveknek. A későbbiekben valószínűsíthetően számos autóipari vállalat alkalmazni fogja ezt a technológiát, ugyanakkor egyelőre az elektromos autók örvendhetnek nagyobb népszerűségnek az európai piacon.
Az elektromos autók megítélése mindig is kétélű volt, heves vitát vált ki az előállítás és a megsemmisítés, valamint a használat során előforduló károsanyag-kibocsátás kérdésköre. Azt azonban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése is alátámasztja, hogy az elektromos autók teljes életciklusát tekintve az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 17-30%-kal kevesebb, mint a benzines vagy dízeles járművek esetében.
Az európai uniós kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében egyre több ország nyújt támogatást az elektromos autók vásárlására, illetve biztosít kedvezményt a használatukra, mint pl. az ingyenes parkolás vagy töltés. Ezek az intézkedések lényeges elmozdulást hoztak az elektromos autók vásárlása tekintetében, ugyanis az új járművek regisztrációja esetében 2022-ben 23%-ot tett ki ez a típus. Jóllehet az európai autógyárak még nem tudják kielégíteni ezt a keresletet, ezért nagymértékű külföldi behozatalra van szükség.
A tisztán elektromos autók importját tekintve az elmúlt években az EU legnagyobb partnere Kína lett. A kínai járművekre az EU-ban jelenleg 10%-os importvámot vetnek ki, a kínai gyártók általános részesedése az európai piacon azonban továbbra is alacsony, mivel a kínai export nagy része európai kapcsolatokkal rendelkező vállalatoktól származik. Az alacsony vám ugyanakkor a kínai áru egyre nagyobb térnyeréséhez vezet, ami az európai ipart is fenyegeti. Ennek érdekében az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Kína tisztességtelen kereskedelmi politikát folytat-e azáltal, hogy állami támogatásokkal csökkenti az Európába exportált elektromos járművek árát. Az uniós vámok viszont legkorábban 2024 közepén-végén léphetnek életbe, tekintettel az adminisztratív határidőkre, illetve az európai vállalkozásoknak az intézkedésekkel szembeni ellenállására.
A Bizottság lépését elsősorban a német cégek bírálták hivatkozva arra, hogy a vizsgálat negatív visszhangot válthat ki, amelynek következtében a német autók eladása is visszaszorulhat. Ebben ellentét rajzolódott ki Párizs és Berlin között, ugyanis a francia autóipar kisebb mértékben van jelen a kínai piacokon, ezáltal inkább támogatják a bizottsági vizsgálatot. Mindazonáltal bizonyos, hogy a belső piac felvirágoztatása és Európa önellátó képességének növelése érdekében szükség van az uniós piacot védő mechanizmusokra, vagyis ez a vizsgálat hosszú távon Németországot is védi; még ha Berlin ezt nem is látja a profitmaximalizálás ködös útvesztőjében.
Kép: Innovation Origins
