Az EU stratégiai partnerségépítésének újabb állomása, szorosabb kapcsolatok Latin-Amerikával
Az Európai Unió a Latin-Amerikai és Karib-tengeri Államok Közösségével (CELAC) közösen nyolc év kihagyás után szervezte meg 2023. július 17–18. között csúcstalálkozóját. Az EU tisztviselői most esélyt adnak arra, hogy felélénkítsék azt a kapcsolatot, amelyet sokak szerint elhanyagolt az elmúlt években. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint „Európaként arrogánsak voltunk”, s mint jelezte, Európa segítséget kért Oroszország elszigeteléséhez, de az elmúlt években nem reagált eléggé mások hívására.
A Brüsszelben megrendezett harmadik EU–CELAC csúcstalálkozón az uniós vezetők, valamint a CELAC vezetői vettek részt. A csúcstalálkozó egyik fő témája a zöld és digitális átállás megvalósítására irányuló partnerség elmélyítésének részletes megtervezése volt a dél-amerikai és európai kontinens viszonylatában. A találkozón a két szervezet állam-, illetve kormányfői vettek részt az Európai Tanács elnöke, a CELAC soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett.
A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat a digitalizáció összefüggésében több kulcsfontosságú megállapítást tett. Elsősorban a fenntarható fejlődési célok és a multilateralizmus mellett foglaltak állást a tagállamok, amelyekkel a digitális átalakulásnak összhangban kell lennie, különösen a 2023-ig tartó menetrend végrehajtása során (17. pont). A nyilatkozat elismeri az EU-LAC Global Gateway Investment Agenda fontosságát is (28. pont). Ebben a kontextusban a digitális átalakulás EU és Latin-Amerika közös prioritásaként jelenik meg, és hozzájárulhat a beruházási hiányosságok leküzdéséhez. Végül a digitalizáció témájának legátfogóbb kezelése a nyilatkozat 29. pontjában található, amely kiemeli a felelős, emberközpontú és értékalapú digitális átalakulás szükségességét. Itt kiemelkedő az adatvédelem, a digitális kapcsolat, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia szabályozásának fontossága, ahogy a fejlődés az Európai Parlament által a közelmúltban elfogadott AI Act vonatkozású állásfoglalásával összhangban az alapvető jogok védelmét helyezi előtérbe. A csúcstalálkozón a digitális szakadékok csökkentése és a digitális gazdaságba vetett bizalom növelése is kiemelt célként jelent meg, amelynek érdekében az EU-CELAC partnerségben közös kutatási és innovációs munkát is kezdeményeztek.
Az elfogadott ütemterv 2024–2025-ben előirányoz az EU–Latin-Amerika nyersanyagokról szóló egyezmény elfogadását, amely egy kölcsönösen előnyös együttműködést hozhat, ami a digitális fejlődés záloga, hiszen a technológiai fejlődés nem valósítható meg alapanyag hiányában. Míg a dél-amerikai kontinens kiaknázatlan kritikusnyersanyag-tartalékai befektetési tőke, illetve kitermelési és feldolgozási technológia híján nem hasznosíthatók, addig Európában a keresletnél sokkal alacsonyabb a nyersanyag-lelőhelyek száma. Utóbbi erős függelmi viszony fenntartását eredményezi főként az európai kontinens számára jelenleg legnagyobb importőr, Kína viszonylatában.
Korábban 2013-ban és 2015-ben szervezték meg az EU-CELAC csúcsot, amelyek a digitalizáció témáját még nem érintették olyan mélyen, mint idén. A 2013-ben első alkalommal megrendezett csúcstalálkozót követő Santiago-i nyilatkozat a IKT kutatások ösztönzését tartotta fontosnak, és a digitális szakadék csökkentését a technológiához való hozzáférés lehetővé tételével az egész társadalom számára. A cselekvési terv ennek megfelelően az „EU-LAC tudástér” fejlesztését célozta a tudásmegosztás, a technológiai kapacitások és infrastruktúrák építése, valamint a fenntartható kutatás és innováció lehetővé tétele révén a két régió között. A cselekvési terv várható eredménye a szabályozási keretek fokozott összehangolása és a digitális tartalmak minőségének javítása volt. Ezzel párhuzamosan két év múlva, 2015-ben a Brüsszeli Nyilatkozatban az előbbieken túl utaltak arra, hogy a multilateralizmust és átláthatóságot előtérbe kell helyezni. A nyilatkozatban megjelent a magán- és a közszféra összekapcsolásának javítására irányuló erőfeszítések megerősítése, amely az idei nyilatkozatban a tőketranszfer kapcsán került előtérbe. A 2015-ös cselekvési terv a tudományos együttműködések felélénkítésére tett vállalásokat, a 2013-as cselekvési prioritásokon túl a készségfejlesztést is napirendre tűzve, amely a digitális írástudatlanság leküzdésének egyik eszköze. Az EU ezenfelül bejelentette, hogy 25 millió euróval járul hozzá az Unió és Latin-Amerika közötti szélessávú összeköttetés javítását célzó új, közvetlen optikai kábel kiépítéséhez.
A 2023-as csúcstalálkozó biztató előfutára egy szorosabb együttműködésnek, amelyre a Portugália és Brazília között korábban elindított Ellalink tengeralatti adatátjáró kábel mint infrastrukturális kapcsolat is jó példa, azonban az együttműködés fokozása a stratégiai szuverenitás szempontjából elengedhetetlen. Míg Észak-Amerikával az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül épít partnerséget Európa, addig az EU–CELAC csúcsok rendszeressé tételével Dél-Amerika irányában tudja fokozni együttműködését.
Kép forrása: Flickr
