Az uniós állam- és kormányfők június 29-én és 30-án találkoznak egymással az Európai Tanács keretén belül. A csúcstalálkozó várható napirendi pontjai közül a legélesebb viták a közös migrációs politika körül bontakozhatnak ki.
A következő napokban, június 29-30-án kerül sor a soron következő Európai Tanács (EiT) ülésre, ahol az uniós tagországok állam- és kormányfői vitatják meg, illetve hoznak döntéseket az Európai Unió politikai irányvonalairól, középtávú stratégiájáról. A júniusi ülésen öt nagyobb témáról tárgyalnak majd a politikai vezetők. Immáron lassan másfél éve tart az orosz–ukrán háború, így az egyik fő napirendi pont, a korábbi ülésekhez hasonlóan az Oroszországgal szembeni fellépés, valamint Ukrajna támogatásának további lehetőségei lesz. A háború kitörése óta az Európai Unió és tagállamai anyagi, humanitárius és katonai úton igyekeztek segítséget nyújtani Ukrajnának, mindezidáig mintegy hetvenkét milliárd euró értékben. Ezzel párhuzamosan, Oroszországgal szemben több szankciós csomagot fogadtak el, melyek különböző területeken vezettek be szigorításokat, tilalmakat. A legújabb a tizenegyedik ilyen intézkedéscsomag lesz, melynek legfontosabb elemeit egyrészről a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek körének kibővítése jelenti, másrészről olyan exportkorlátozás bevezetése – leginkább a katonai és biztonsági szektor számára fontos árucikkekre vonatkozóan – képezi harmadik országokkal szemben, amellyel az Unió azt reméli, hogy az Oroszországnak való továbbértékesítést szoríthatja vissza.
Egy másik napirendi pontja a júniusi EiT ülésnek az Európai Unió gazdasága, illetve annak megerősítése, a változó világhoz való alkalmazkodás elősegítése lesz. Ennek részét képezik az egységes piac kiteljesítése, különösképpen a digitális és szolgáltatási piac területén. A tagállamok vezetői tárgyalnak majd a biztonság- és védelempolitikai együtműködésük szorosabbra fűzéséről is. Céljuk, hogy megnövekedjen az Európai Unió szuverenitása, képes legyen önállóan cselekedni, érdekeiket és polgárait megvédeni. Mindez nem váltaná fel a NATO-val való kooperációt, amely természete várhatóan szintén előkerül az állam- és kormányfők közötti egyeztetés során, a júliusban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozóra készülve.
A negyedik nagyobb témakört az EU harmadik országokkal való kapcsolata jelenti, a politikusoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk Kínára vonatkozó politikájukat illetően, továbbá elő kell készíteniük a július közepére kitűzött EU–CELAC csúcstalálkozót, melyen a legfelső szinten folytatnak majd megbeszélést az uniós vezetők a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) vezetőivel.
Végül a közös migrációs politika fejlődésének ügye is napirendre kerül az Európai Tanács ülésen. Június elején a Tanácsban megszületett az intézménynek a jogalkotás során képviselendő álláspontja, amely azonban tovább fokozta a tagországok közötti megosztottságot. A legnagyobb vitát a kötelező kvóta bevezetésére vonatkozó javaslat váltotta ki, és habár az Európai Tanács a jogalkotásban nem vesz részt, több politikai vezető is amellett érvelt, hogy erről a kérdésről az EiT keretein belül kellene dönteni. A szükségességét ennek egyrészről a téma jelentősége adja, másrészről míg a Tanácsban elegendő a minősített többséggel történő elfogadás, addig az állam- és kormányfők csak egyhangúlag határozhatnak. Noha az egyezségre jutás esélye kevés, álláspontjaikat közelíthetik egymáshoz a nemzetek.
Kép: European Western Balkans
