A szerb elnök készültségbe helyezte az ország hadseregét, közelebb hozva őket a koszovói–szerb határhoz, mivel a koszovói rendőrség és a koszovói szerb kisebbség között újabb összecsapások történtek. A történet előzménye, hogy új albán származású polgármestereket választottak meg.
A Koszovóban 5%-os létszámot képviselő szerb közösség bojkottálta az áprilisi választásokat, mivel nem kaptak garanciát saját szövetségük megalakítására, amely szerintük az oktatás- és egészségügyön, valamint gazdasági fejlesztésen dolgozna. A koszovói albánok viszont attól tartanak, hogy egy államon belüli államot hoznának létre. Még az amerikai külügyminiszter is elítélte a rendőri erőszakot. Anthony Blinken szükségtelennek és a jószomszédi viszony „aláásásának” nevezte az esetet. Sajnos a mostani helyzet éles kontrasztban áll a tavasszal kötött kétoldalú megállapodással. Márciusban ugyanis a két ország vezetője megállapodott többek között Koszovó nemzetközi szervezetekben résztvevő tagságában. A megállapodás be nem tartása negatív következménnyel jár majd a két ország EU-s csatlakozására.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is felszólította Koszovót a feszültség enyhítésére. De hogyan hatnak majd az elmúlt napok fejleményei a két ország uniós tagjelölt státuszára? Sajnos Szerbia és Koszovó viszonyát több évtized óta meghatározza a kisebbségek jogainak megoldatlan helyzete; el nem ismerése és a törékeny politikai helyzet. A NATO és az EU több megoldással is próbálja békés mederbe terelni a helyzetet.
Az 1999-ben létrejött Kosovo Force (KFOR) létrejöttét az 1244-es ENSZ határozat keretén belül fogadták el, közel 50 000 fővel egy közös parancsnokság alatt. Jelenleg töredéknyi, 3 500 fővel működő békefenntartó haderő kapcsán Magyarország a harmadik legnagyobb létszámmal vesz részt (kb. 400 fő), több szomszédos országgal garantálja a mozgás szabadságát és a több etnikumú ország békéjét. Viszont az Európai Unió is kiveszi a részét az intézményépítésből a 2008-ban megkezdett EULEX Kosovo keretében. Ez jelenleg az EU legnagyobb polgári missziója, amelynek célja, hogy támogassa a jogállamiságot, az intézményrendszereket és felügyelje az emberi jogok betartását.
Az EULEX értékeli a koszovói igazságszolgáltatás működését az eljárásjogi, jogi és emberi jogi szempontból való megfelelés nyomon követésével az igazságszolgáltatás teljes szintjén. Az EULEX rendőri egysége Koszovó második szintű biztonsági felelőse, a háromszintű biztonsági mechanizmus részeként. Első szinten a koszovói rendőrség, harmadik szinten a KFOR a felelős. Az intézményi működés és politikai béke fenntartása mellett a délszláv válság során eltűnt személyek felkutatása és beazonosítása is feladatai közé tartozik.
Sajnos ez sem oldja fel a feszültséget, amelyet a Koszovó szerbek laktak északi részén áprilisban tartott önkormányzati választási bojkott okozott, ahol csak 3.5%-os volt a részvételi arány. Fontos leszögezni, hogy a szerb hadsereg benyomulása Koszovóba beláthatatlan következményekkel járna egy NATO-val is való fegyveres konfliktus keretében. A megoldást hosszú távon a koszovói szerbek jogainak megfelelő érvényesítése, a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatása, valamint az EU tagság konkrét céldátuma biztosíthatja. Remélhetőleg a felek belátják, hogy közös megoldásokkal mindkét ország többet nyerhet az EU-tagság felé vezető úton, viszont ehhez az EU-nak is vissza kell nyerni a hitelét a két ország állampolgárai felé.
Kép: euractiv.com
