Messze alulmúlja a várakozásokat az önkéntes szolidaritási mechanizmus, melynek célja a bevándorlók Európai Unión belüli önkéntes elosztása. A kezdeményezés kudarca rávilágít az elmélet és a gyakorlat közti különbségre, valamint arra is, hogy hosszú út vezet még a közös európai migrációs politika megszületéséig.
2022 júniusában pozitív fogadtatásra talált az uniós tagállamok körében Franciaország új javaslata a migrációs helyzet kezeléséről. Emmanuel Macron francia államfő országa töltötte be 2022 első felében az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, a bevándorlók elosztására vonatkozó kezdeményezésével pedig a köztársasági elnök új lendületet kívánt adni a megakadni látszó tárgyalásoknak az Unió migrációs és menekültpolitikájáról. Az illegálisan Európa területére lépők szétosztását a franciák az úgynevezett önkéntes szolidaritási mechanizmus keretén belül képzelték el. Az eljárás fő célja az EU külső határain fekvő nemzetek – például Spanyolország, Málta vagy éppen Olaszország – tehermentesítése, megsegítése. A mechanizmus részeként meghatároznának egy számot, ahány személy átvételében kellene közreműködnie más uniós államoknak éves szinten. Macron tízezer fő áttelepítését nevezte meg elérendő célként. Az eljárás önkéntessége két tényezőből fakad. Egyrészről minden ország szabadon eldöntheti részt kíván-e benne venni valamilyen formában. Másrészről azok, akik bekapcsolódnak, megválaszthatják, hogy a befogadással, és ha igen, akkor hány fő átvállalásával, vagy pedig más módon, például anyagi támogatással fejezik ki szolidaritásukat uniós tagtársaikkal. Az önkéntes szolidaritási mechanizmus az első, a próbaesztendőt követően állandó jellegűvé válna.
Az európai uniós nemzetek mintegy fele – közöttük Franciaország, Németország, Luxemburg, Bulgária, Románia – jelezte azonnal, hogy részese lenne a kezdeményezésnek, és közel nyolcezer fő befogadására tettek ígéretet egy év alatt. Hollandia és Belgium is a támogatók között volt, ők azonban a bevándorlók átvétele helyett más módszerrel kívántak segíteni az arra rászoruló országokon.
A javaslat ismertetése óta tíz hónap telt el. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy nem csak, hogy a franciák által remélt tízezer fő szétosztása nem fog megvalósulni egy esztendő elteltével, de az ezres nagyságot sem biztos, hogy sikerül teljesíteni. Idén valamivel több, mint háromszáz ember került új uniós tagállamba, az elmúlt tíz hónap során pedig mindösszesen 884 személyt küldhetett tovább Olaszország, Ciprus, Málta, illetve Spanyolország. A kezdeményezés kezdeti kudarca nem csupán az átvállalt bevándorlók számában, de az átvállaló országokééban is megmutatkozik. A több mint tizenkét, kezdetben lelkes nemzetből mára hat darab maradt – Németország, Franciaország, Bulgária, Románia, Horvátország, Luxemburg –, amely segítséget nyújt a nehéz helyzetben lévő államoknak. Mindeközben, 2023 első három hónapjában csak Olaszországba több mint négyszer annyi bevándorló érkezett, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában.
A 2015-ös migrációs válság nyomán immáron lassan három éve, a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumról szóló javaslatának bemutatása óta folyik a vita a közös európai megközelítésről. Most úgy tűnik, hogy az eltérő nézeteket valló tagországok szembenállása mellett az elvi támogatók valódi elkötelezettségének hiánya nehezíti majd tovább a megegyezésre jutást.
Kép: European Parliament
