Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Navracsics Tibor

Túl a hatvanadikon: mi a jelentősége az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésnek?

A kultúra mint a gazdaság és a várospolitika megújításának eszköze.

Navracsics Tibor 2023.01.26.
Lőrincz Virág

Két legyet egy csapásra

Horvátország csatlakozása az eurózónához és a schengeni övezethez

Lőrincz Virág 2023.01.25.
Máthé Réka Zsuzsánna

Aggódjunk-e a magas államadóssági ráták miatt?

Egyre több uniós tagállam lépi át az adóssághatárt. 

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.01.24.
Gát Ákos Bence

Farkasok báránybőrben: hozhat-e változást az EU morális válsága?

A korrupció nem maradhat büntetlenül. 

Gát Ákos Bence 2023.01.23.
Varga Csilla

53. Világgazdasági Fórum: negatív kilátások?

,,Együttműködés a megosztott világban”.

Varga Csilla 2023.01.20.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.01.18.
  • 2023.01.18.

Készségek európai éve

Az Európai Bizottság 2023-at a készségek európai évévé nyilvánította. A munkaerőpiaci elvárásokhoz való alkalmazkodás elősegítése a svéd elnökség prioritásai között is szerepel.

Svédország 2023. január 1-jén vette át Csehországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, megkezdve ezzel az utolsó félévét a jelenlegi elnökségi triónak. A svéd elnökségi program négy fő prioritás köré épül, melynek egyik pontja Európa versenyképességének megőrzése és növelése. E célkitűzés megvalósításához hivatott hozzájárulni a készségek európai éve kezdeményezés, amelyre Svédország is figyelmet kíván fordítani elnöksége hat hónapja alatt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavalyi Európai Unió állapotáról szóló beszédében fogalmazta meg, hogy 2023 a készségek európai éve lesz. A változó munkaerőpiaci elvárások – különös tekintettel a zöld, illetve digitális átállásra –  megkövetelik ugyanis az át- és továbbképzésbe való beruházást, csökkentve ezzel egyfelől a munkanélküliek arányát, másfelől a megfelelő kompetenciák révén növelve az Európai Unió versenyképességét. A legfrissebb adatok szerint, 2022-ben az uniós polgárok körében hat százalékos volt a munkanélküliek aránya, országonként azonban jelentős különbségeket lehetett megfigyelni. Míg Csehországban három százalék alatti volt ez az arány, addig Görögországban, illetve Spanyolországban tíz százalék feletti számról beszélhettünk.

A készségek európai éve kezdeményezés céljainak elérésében – ahogyan azt a svéd elnökség is kiemeli – az oktatás fontos szerepet tölt be. Mindezt már korábban felismerték a politikai döntéshozók, hiszen nem az idei esztendő az első alkalom, hogy a szükséges kompetenciák elsajátítására, új készségek kialakítására hangsúlyt helyeznek és ezt megjelenítik az oktatáspolitikai prioritások között. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója, mely a folyton alakuló munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás megkönnyítését emelte a középpontba, már az 1990-es években megfogalmazódott. Igazán jelentékennyé a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát követően vált, amelynek célja az Unió versenyképességének növelése volt, a tudásalapú társadalom megteremtése által. Ebben pedig az oktatás – és az élethosszig tartó tanulás – kiemelt jelentőséget kapott.

Az oktatási rendszerek digitalizálásáról szóló diskurzus a koronavírus-járványnak köszönhetően került előtérbe az elmúlt években, ám uniós szinten erre irányuló törekvések már az 1990-es évektől közepétől voltak, a diákok és oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztése pedig a 2000-es évek közepétől került a közösségi oktatáspolitika homlokterébe. Az európai uniós tagállamok tízéves időszakokra szóló célokat is kijelöltek e két területen, a referenciaszámokat közösen kell/kellett elérniük. A politikusok 2030-ig hatvan százalékra növelnék azon 25–64 éves polgárok arányát, akik egy évben legalább egyszer részt vettek valamilyen továbbképzésen, valamint azt szeretnék elérni, hogy az évtized végére az európai lakosság több, mint nyolcvan százalékának legyen alap-, vagy annál magasabb szintű digitális készsége.

A legfrissebb adatok alapján, 2021-ben a 25–64 esztendős lakosok 10,8 százaléka vett részt továbbképzésen, megfelelő digitális kompetenciával pedig az Unió lakosságának 53,9 százaléka rendelkezett. Látható tehát, hogy van még fejlődési lehetőségük a tagországoknak ezeken a területeken, amire ez az év, ha jól használják ki a kitüntetett jelentőségét, kiváló lehetőséget fog adni.

Kép: European Commission

Témakörök: átképzés, Európai Unió, felnőtt, képzés
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT