Svédország vette át 2023. január 1-jén az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Számos európai és globális léptékű kihívás mellett az októberben hivatalba lépő svéd kormányra várhatóan belpolitikai csatározások is várnak. Mi a svéd elnökség programja, prioritásai, melyek lesznek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie Stockholmnak az EU Tanácsának soros elnökeként?
Sajátos belpolitikai helyzet
A svéd soros elnökség mozgásterét nem csupán az európai, de a belpolitikai kihívások is befolyásolhatják. 2021-ben hét év kormányzás után megbukott a baloldali svéd kormány (Szociáldemokrata Párt, Zöldek, Középpárt, Baloldal), amelyet követően 2022 szeptemberében került sor a parlamenti választásokra az országban. A választáson újra a szociáldemokraták szerezték a legtöbb mandátumot, azonban ez most nem volt elég a kormányalakításhoz. A második helyen a konzervatív Svéd Demokraták (SD) futottak be. Az európai fősodratú médiában szélsőjobboldaliként és populistaként nyilvántartott párttal azonban a legtöbb svéd politikai erő nem volt hajlandó koalícióra lépni, így az ő kormányalakításuk sem volt életszerű.
A megoldást végül a választáson harmadik legtöbb képviselőt szerző Mérsékelt Párt kisebbségi kormánya jelentette a Kereszténydemokrata Párttal és a Liberálisokkal. Ez a koalíció csupán 103 mandátummal rendelkezik a 349 fős svéd parlamentben, a Riksdagban, ezért a Mérsékelt Párt elnökének, Ulf Kristerssonnak a miniszterelnökké választásához és a kormány működőképessé tételéhez szükséges volt, hogy a kormányt kívülről támogassák a Svéd Demokraták. Az SD 73 képviselőjével a kormánynak így 176 mandátuma lett az ellenzék 173 mandátumával szemben, ami lehetővé tette a kormányalakítást. A Liberálisok nem voltak hajlandóak koalícióra lépni a Svéd Demokratákkal, azonban a külső támogatás számukra is elfogadható megoldás volt.
Természetesen a Svéd Demokraták sem „ingyen” biztosítják támogatásukat a kormánynak; a bevándorlásellenes párt szigorúbb kormányzati álláspontot vár a migráció kapcsán, valamint beleszólást követelhetnek a további kormányzati és uniós ügyeket érintő döntésekbe is. Erre utal az a nyilvánosságra nem hozott záradék a koalíciós együttműködést rögzítő dokumentumban, amely szerint az SD-nek konzultációs joga lesz a soros elnökség által napirendre tűzött minden uniós ügyben.
Ez a sajátos belpolitikai helyzet értelemszerűen a svéd soros elnökség mozgásterét is jelentősen befolyásolhatja. Többen úgy látják, hogy a svéd kormány a Svéd Demokraták túszává vált, hiszen amennyiben nem érvényesül a populista párt akarata, akkor az SD a kisebbségi kormány bedöntésével fenyegetheti Ulf Kristersson miniszterelnököt. A Svéd Demokraták külső támogatásával is rendkívül szűk a kormány többsége, amely valóban kiszolgáltatott helyzetbe hozza a Kristersson-kormányt, a „farok csóválja a kutyát” klasszikus helyzetet előidézve.
A migráción túl egy másik kényes téma az uniós elnökségi program végrehajtása szempontjából a zöldpolitika. A Svéd Demokraták elnöke, Jimmie Åkesson és pártja további tagjai ugyanis többször kétségbe vonták a klímaváltozást tényét, így kérdéses, hogy az SD zsarolási potenciálját kiterjeszti-e majd a zöldpolitikával kapcsolatos elnökségi programra.
Svéd elnökségi program és prioritások
Az orosz–ukrán háború a francia és cseh elnökség prioritásait, és ekképpen a teljes elnökségi trió programját is jelentősen átalakította. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök december 14-én, a Riksdagban elmondott beszédében ismertette a svéd soros elnökség prioritásait és az elnökségi programot. Ezek alapján svéd soros elnökség négy fő prioritása a biztonság, a versenyképesség, a zöld- az energiaátállás, valamint az értékek és jogállamiság védelme.
1. Biztonság. E prioritás elsősorban az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kialakított biztonsági helyzetre reagál. A svéd tanácsi elnökség erősíteni akarja az uniós egységet és közös álláspontot szeretne kialakítani az európai biztonság- és védelempolitika megteremtése terén. Ennek keretén belül Stockholm előrehaladást szeretne elérni a Stratégiai Iránytű végrehajtásával. A svéd kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Európa védelmi képességeinek erősítése nem helyettesíti, hanem kiegészíti a NATO védelmi szövetségét, a transzatlanti kapcsolatok erősítése pedig a biztonsági prioritás kiemelt szempontja.
Svédország továbbá prioritásként kezeli az Ukrajnának szánt gazdasági és katonai támogatás folytatását. Ezzel kapcsolatban a svéd elnökségi programból az is kiderül, hogy Stockholm határozottan kiáll az Oroszország elleni szankciós politika folytatása mellett, és hogy az uniós egység megteremtése ezen a területen a kormány kiemelt jelentőségű feladata lesz a következő hat hónapban. A biztonsági prioritás további eleme a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni harc fokozása. Ez a célkitűzés illeszkedik a svéd belpolitikai programhoz, ugyanis az országban jelentősen megszaporodtak a jellemzően bevándorló hátterű bandák által elkövetett bűncselekmények, amelyek ellen az új svéd kormány határozottan szeretne fellépni a jövőben.
2. Versenyképesség. A svéd politikai önmeghatározás fontos eleme a szabad piac és verseny támogatása, ez pedig az elnökségi programban is hangsúlyosan megjelenik. A svéd kormány szerint a szabad verseny támogatása a magán befektetések ösztönzése útján elősegíti az egyéb célok megvalósítását is, így különösen a zöld és digitális átállást, továbbá fokozza az EU gazdasági ellenállóképességét is a gazdasági természetű kitettség csökkentése által. A svéd elnökségnek ezzel egyidejűleg foglalkoznia kell majd a rendkívül magas európai infláció kezelésével, és a fenyegető európai recesszió elleni fellépéssel is.
3. Zöld átállás az energiában. Stockholm hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak kezelése az egyik legégetőbb feladat, azonban a svéd kormány egyúttal szeretné támogatni az elnökség során a hosszútávú energia reform megvalósulását is. Ulf Kristersson szerint az energiaátállás, a fosszilis energiahordozókról való leválás már nem csupán zöld-, de biztonságpolitikai kérdés is, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziója fényében. Ehhez jelentős beruházásokra lesz szükség.
A svéd elnökség a következő hat hónapban szeretné lezárni a Fit for 55 (Irány az 55%) javaslatcsomagról szóló tárgyalásokat. Ennek értelmében az EU 2030-ig 55%-al csökkentené a kibocsátását. A cseh elnökség jelentősen előrehaladt a Fit for 55 dossziéval, így a tárgyalások lezárására júniusig reális esély mutatkozik. Hasonló cél a fosszilis anyagokkal működő autók kivezetése az EU-n belül 2035-ig. A svéd elnökség továbbá szeretne előrehaladást elérni az EU villamosításának felgyorsítása terén, többek között egy új akkumulátor rendeletet kidolgozásával is. Ulf Kristersson Riksdagban elmondott beszédében azt is kifejtette, hogy azok a tagállamok, amelyek új nukleáris erőműveket kívánnak építeni, ezt szabadon megtehetik.
4. Értékek és jogállamiság. Ulf Kristersson leszögezte, hogy Svédország aktív szerepet kíván betölteni az értékek és jogállamiság előmozdítása terén is. A svéd kormány „konstruktívan viszi tovább a tanács munkáját a 7. cikk szerinti eljárásban, és kiáll az EU azon joga mellett, hogy a közös alapok kifizetését a jogállamiság elveinek betartásához szabja feltételül.”
Mit várhatunk a svéd elnökségtől?
Svédország rendkívüli kihívások idején veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét. Az elnökségi programnak valamennyi eleme alapvető kiindulási alapként hivatkozik az Ukrajna elleni orosz agresszióra. Ukrajna támogatása a svéd elnökség elsőszámú prioritása, de hasonlóan fontosnak tartják a transzatlanti kapcsolatok erősítését is.
Kristersson a svéd parlamentben elmondott beszédében egyáltalán nem tért ki a migrációra, illetve a prioritások között sem szerepel kifejezetten a téma (az elnökségi program röviden kitér rá). Ez annak fényében is furcsa, hogy a svéd kormány egyik legfontosabb belpolitikai célkitűzése a kérdés, amely az Európai Unió egészét is rendkívüli mértékben érinti. A Svéd Demokraták belpolitikai szerepe miatt ugyanakkor vélhetően ott lesz a svéd elnökség napirendjén a migráció.
Svédország várhatóan határozott hangot üt majd meg hazánkkal szemben a jogállamisági eljárások és az orosz–ukrán háborút érintő intézkedésekkel kapcsolatos uniós egység kialakítása ügyében. Utóbbi kapcsán Ulf Kristersson kifejezetten azt mondta, hogy ennek érdekében meg kell majd küzdenie Magyarország „nemzeti-populista” kormányával. A kemény svéd fellépésnek szintén lehetnek belpolitikai okai, hiszen a szeptemberi választáson legnagyobb támogatást szerző szociáldemokraták várhatóan erélyes fellépést fognak követelni a svéd kormánytól Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Kristersson a svéd parlament előtt elmondott beszédében ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a közös európai érdek vizsgálatakor figyelembe kell venni az Európai Unió sokszínűségét és a tagállamok eltérő helyzetét. Az ígérte, közvetíteni fognak az álláspontok között, mégpedig több alázattal és „kevesebb prédikálással”. Ez azért is lenne fontos, mert a Tanács soros elnökének legfontosabb feladata az uniós egység megteremtésének elősegítése, ennek érdekében pedig a semleges álláspont mindenképpen szükséges a tárgyalások során.
Júliusban Spanyolország veszi át a stafétát Stockholmtól, ezzel pedig kezdetét veszi a spanyol-belga-magyar elnökségi trió. Ebben a félévben a trió tagjai véglegesíteni fogják a trió programját, így hazánk 2024. július 1-jén kezdődő uniós elnöksége is karnyújtásnyira került, amelynek az Európa Stratégia Kutatóintézet is kiemelt figyelmet szentel.
