Az újabb szankció látványos, de csekély eredményességet lehet remélni.
Pénteken az uniós miniszterek megegyeztek az orosz vagy Oroszországból exportált nyersolaj és kőolajolajok, valamint bitumenes ásványokból nyert olajárak felső határában. A legszigorúbb, 30 dollárnál megálló árkorlátot a lengyel szerették volna bevezetni. Az egyezmény szerint jelenleg az árkorlát ennél egy jóval magasabb értéknél, hordónként 60 dollárra van beállítva. A mechanizmust kéthavonta felülvizsgálják, és az orosz olaj piaci árakhoz képest legkevesebb 5 százalék alatti értékre állítják be. Az intézkedés már december 5-én érvénybe is lép. Ezzel a lépéssel az EU csatlakozott az Egyesült Államokat, Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Németországot és Olaszországot tömörítő G7-ek csoport javaslatához.
Az intézkedés célja, hogy korlátozza a piaci viszonyok miatti áremelkedést, valamint, hogy csökkentse Oroszország olajból származó bevételeit. A Tanács 2022. október 6-án fogadta el azt a határozatot, amelyben megtiltotta az orosz nyersolaj és kőolajtermékek harmadik országokba történő tengeri szállítását, valamint az ehhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás, közvetítői, illetve finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás. Csakhogy kivételt képeznek az árplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolt termékek esetei.
Az legnagyobb olajszállító tartályhajó cégek többsége a G7 csoportba tartozó országokhoz kapcsolható tulajdonú, így valószínű, hogy a nemzetközi fellépést könnyű lesz összehangolni. Az egyik legnagyobb cég Japánban van bejegyezve, és több mint 930 hajóval dolgozik. Szintén jelentős a kanadai cég, amelynek tavaly 2 milliárd dolláros jövedelme volt. A harmadik helyezett egy belgiumi vállalat a maga 1.3 milliárdos jövedelemével. Érdemes megemlíteni, hogy a tíz legjelentősebb olajszállító cég között két görög vállalat is szerepel. Mindezek az olajszállító cégek jelentős bevételtől való elesése a szankciókat kivető országok számára sem lenne túlságosan előnyös – de jelenleg nem is igazán áll fenn ez a veszély.
A nyugat lépései nem lepték meg Oroszországot, hiszen hajózási brókerek becslése szerint a jelen év elejétől Oroszország 103 tankerrel bővítette flottáját. Olyan hajókat vásárolt és csoportosított át, amelyek többnyire Iránt és Venezuelát szolgálják ki – szintén nyugati olajembargó alatt álló két országot. Az így kialakult orosz flotta nagyobb, mint számos, a világ legnagyobb olajszállító cégeinek flottája. Így például a görög Navos cégnek 49 hajója van vagy a szintén görög Tsakos Energy Navigation 64 hajóval dolgozik.
Az orosz olaj szállításának korlátozása befolyásolja az Oroszország energiahordozókból származó bevételeit, leginkább hosszú távon. Rövid távon az várható, hogy az orosz flotta többnyire képes kiszolgálni a csökkent importigényeket. Ezen túlmenően, India és Kína a legjelentősebb importőrei az orosz olajnak, amelyet a 60 dolláros ársapka alatti értékért vásárolnak. Vagyis, a G7 országok tulajdonában lévő tankerhajók akár ki is szolgálhatják az ázsiai piaci igényeket, így viszonylag keveset veszítve profitjukból. Vagyis, a nyugat úgy járt el, mint a magyar népmesékből ismert lány, aki vitt is ajándékot, meg nem is: ki is vetett szankciót, meg nem is. Az intézkedés nem akadályozza meg, hogy a jelenlegi piaci helyezben a saját vállalatai olajat szállítsanak az orosz olaj legnagyobb importőreinek.
