Számos vitatott kérdés ellenére a tagállamok közösen lépnek fel az energiaárak megfékezése érdekében.
Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei a múlt héten megállapodtak a közös gázbeszerzésekről, illetve a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmus részleteiről. Az intézkedések elsődleges célja, hogy megfékezzék a magas energiaárakat, de ezen túlmenően a megegyezés létrejötte több szempontból is jelentős.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után kialakult energiaválságot igencsak eltérő módon kezelték volna az egyes tagállamok így éles viták alakultak ki, amelyek leginkább a gázársapkák bevezetése körül élesedtek. Míg az Európai Bizottság és a tagállamok többsége szorgalmazza az intézkedés bevezetését, addig Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország Hollandia, Lengyelország, Málta, Németország és Svédország úgy vélik, hogy ez csak leszűkítené a rendelkezésre álló energiahordozók piaci forrását. Az árkorlát részleteiben most nem sikerült megegyezni, de más kérdésekben közeledtek az álláspontok, és több kérdésben is sikerült megegyezni.
Először is, a rendelet értelmében a tagállamok és az energiaipari vállalatok közösen vásárolhatnak gázt a globális piacokon. Az EU és az Energiaközösség országaiban működő gázipari, valamint gázfogyasztó vállalatok közölni fogják gázimport-szükségletüket, és a teljes keresletre kérnek majd ajánlatokat a globális piacokon. A gáztároló-feltöltési kötelezettség 15 százalékának megfelelő gázmennyiség felett önkéntes lesz az összevonás és ugyanezen a mechanizmuson alapul majd. A gázipari, valamint a gázfogyasztó vállalatok is dönthetnek úgy, hogy a közös platformon keresztül szerzik be a gázt azoktól a földgáztermelőktől vagy -szolgáltatóktól, amelyek ki tudják elégíteni az összevont keresletet. Így elkerülhető, hogy a tagállamok egymásra licitáljanak rá, továbbá közös kereslet jelentősen javítja a beszerzésben résztvevő tagállamok alkupozícióit.
Másodszor, a Tanács legújabb dokumentuma kitér az egyéb szolidaritási intézkedésekre esetleges gázellátási hiány esetére. A tagállamok más tagállamok szolidaritását kérhetik azokra az esetekre, amikor nem tudják biztosítani a villamosenergia-rendszerükhöz szükséges kritikus gázmennyiséget. Kivételt képeznek azok az esetek, mint például a szolidaritási alapon védett felhasználók számára biztosított alapvető fontosságú gázmennyiség, a gáz előállításához és szállításához szükséges villamosenergia-termeléshez biztosított gázellátás, valamint a katonai, a nemzetbiztonsági és a humanitárius segélyszervezetek működéséhez elengedhetetlen egyes kritikus infrastruktúrák és létesítmények gázellátása.
Végezetül, bár a gázársapkák kérdésében nem született megegyezés, a gázárak új kiegészítő ár-referenciaértékére vonatkozó következő lépésekben sikerült megegyezni. Ez az LNG-ügyletekre is fog vonatkozni, és 2023. március 31-re válik elérhetővé. A rendelet árkorlátot vezetett be a legfontosabb európai gáztőzsde, a Title Transfer Facility-n kötött napi ügyletek áraira. Ennek célja, hogy megakadályozza, hogy az árak túlzott mértékben változzanak egy kereskedési napon belül.
Összegezve, az energiahordozók árainak megfékezési módjában egyelőre nem sikerült megegyezni, ám a tőzsdei árak és a származtatott termékek áraira vonatkozni fog egyfajta árkorlát. A jövőben az EU tagállamai egyeztetik energiaigényeiket és a kollektív uniós keresletre kérnek majd árajánlatokat a világpiacokról és a vészhelyzetben a tagállamok szolidaritási intézkedésekre is számíthatnak egymástól. Mindezek a lépések az Energiaunió fontos mérföldköveinek számítanak.
