A tagországok oktatási és képzési rendszereinek mutatói
A 2022-es Oktatási és Képzési Figyelő a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek elmúlt két évben mért teljesítményéről nyújt áttekintést.
Az Európai Bizottság november 18-án hozta nyilvánosságra a 2022. évi Oktatási és Képzési Figyelőt. Ez, a Bizottság által összeállított dokumentum 2012 óta ad áttekintést a tagország fejlődéséről az oktatás és képzés területén, melynek egyik legfontosabb részét a korábban kitűzött hosszú távú politikai célok megvalósítása felé tett – uniós és nemzeti – előrehaladás bemutatása jelenti. Lévén, hogy az oktatáspolitika nemzeti hatáskörben van, a tagállamok szakpolitikai együttműködésének egyik formáját az úgynevezett nyitott – vagy nyílt – koordinációs módszer jellemzi. A kooperáció e típusa négy, egymásra épülő fázisból tevődik össze. A miniszterek elsőként közös, általános politikai irányvonalakat, célokat jelölnek ki, melyekhez második lépésként konkrét mérőszámokat, referenciaértékeket rendelnek. Ezt követően minden nemzeti kidolgozza saját cselekvési tervét, amellyel az uniós célkitűzések eléréséhez kíván hozzájárulni. Végül a politikusok közösen értékelik az elért eredményeket.
A legújabb, stratégiai keretrendszernek is nevezett iránymutató hosszú távú célokat 2021 februárjában határozták meg, és 2025-re, illetve 2030-ra irányozták elő a kitűzött arányszámok teljesítését. A legújabb Oktatási és Képzési figyelő ezekre vonatkozóan is ad egy pillanatképet. Többségében 2020-as, valamint 2021-es adatokat tár az érdeklődők elé, az alapkészségek elsajátításával kapcsolatban viszont csak 2018-as eredmények állnak rendelkezésre.
A tagországok a kisgyermekkori nevelésben részesülők arányát az évtized végére legalább 96 százalékosra szeretnék uniós szinten növelni a három évnél idősebb és még nem iskolaköteles korú gyermekek körében. 2020-ban az EU huszonhét államában ez az arány viszonylag magas, 93 százalékos volt, az egyes nemzetek között viszont nagy különbségek voltak megfigyelhetők. Míg Franciaországban és Írországban valamennyi gyermek részesült ilyen nevelésben, addig Görögországban csupán 71,3 százalékuk. A Magyarországon mért arány az uniós átlaghoz közeli, 92,8 százalékos volt.
A korai iskolaelhagyók arányát a 18 és 24 évesek körében 9 százalék alá kívánják csökkenteni 2030-ra. A nemzeteknek a tavalyi évben együttesen már 10 százalék alá, 9,7 százalékra sikerült szorítaniuk ezt az arányt. A legeredményesebbnek Horvátország bizonyult 2,4 százalékkal, míg a legtöbb korai iskolaelhagyó – a korosztály 15,3 százaléka – Romániában volt. Magyarországon 12 százalékról beszélhettünk 2021-ben.
A politikusok célként tűzték ki azt is, hogy az évtized közepére a 25–34 esztendős, felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők több mint 60 százaléka mondja el magáról, hogy tantervében szerepelt a munkahelyi tapasztalatszerzés is. E célt már 2021-ben sikerült uniós szinten elérni, hiszen a korcsoport 60,7 százaléka rendelkezett efféle gyakorlattal. A legjobb mutatója, 95 százalék feletti, Spanyolországnak és Németországnak volt, a legtöbb tennivaló pedig Romániára vár, ahol a célcsoportnak mindössze 7,1 százaléka számolhatott be ilyen tapasztalatról. Hazánkban 30,5 százalékos arányt mértek tavaly.
2030-ra a 25 és 34 éves kor közöttiek legalább 45 százaléka kellene, hogy diplomával rendelkezzen. 2021-ben ez az arány közösségi szinten 41,2 százalék volt. A legtöbb diplomás Írországban és Luxemburgban volt, ám ott is éppen, hogy csak meghaladta a 60 százalékot, a legkevesebb diplomát szerző – 28,3 százalék – pedig Olaszországban volt. A magyar 25–34 éves polgárok 32,9 százalékának volt diplomája 2021-ben.
A tagországok azt is elérendő eredményként határozták meg, hogy azon 15 esztendős diákok aránya, akik nem megfelelő készségekkel rendelkeznek a matematika, természettudományok és szövegértés területén, kevesebb legyen mint 15 százalék az évtized végére. Ezzel kapcsolatban állnak rendelkezésre a legrégebbi adatok. 2018-ban uniós szinten 22 és 23 százalék közé voltak tehetőek ezek az értékek. Lengyelországnak és Észtországnak egyedül is sikerült teljesítenie mindhárom területen a közösségi irányszámot, Bulgáriában viszont különösen sok diák – 40 százalékot meghaladó arány mindegyik témakörben – nem rendelkezett kellő kompetenciával. Magyarországon 24 és 26 százalék között voltak az arányok.
Noha 2030 még messze, az eredmények azt mutatják, hogy szinte valamennyi uniós tagállamnak van még bőven fejlődési lehetősége a fenti területeken.
Kép: The Parliament Magazine
