Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Berki Nikoletta

Mindenhol jó, de legjobb otthon?

A lakhatási válság és az uniós válaszlépések.

Berki Nikoletta 2025.05.19.
Matuz János

Európa Múzeum: európai őslakosok és honfoglalók

A demográfiai átalakulás messze túlmutat egyszerű statisztikai trendeken.

Matuz János 2025.05.16.
Kalas Vivien

Úton a közös európai diploma felé

A közös európai diploma gyakorlatban való megjelenése még hosszú évek munkáját kívánja meg.

Kalas Vivien 2025.05.15.
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
Mernyei Ákos Péter

Az Európai Parlament szigorítaná a harmadik országokból származó befektetések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat

Mire jut a tagállami diplomácia az európai bürokrácia hatáskör-étvágyával?

Mernyei Ákos Péter 2025.05.13.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.11.21.
  • 2022.11.21.

Úton a 2030-as célok felé

A tagországok oktatási és képzési rendszereinek mutatói

A 2022-es Oktatási és Képzési Figyelő a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek elmúlt két évben mért teljesítményéről nyújt áttekintést.

Az Európai Bizottság november 18-án hozta nyilvánosságra a 2022. évi Oktatási és Képzési Figyelőt. Ez, a Bizottság által összeállított dokumentum 2012 óta ad áttekintést a tagország fejlődéséről az oktatás és képzés területén, melynek egyik legfontosabb részét a korábban kitűzött hosszú távú politikai célok megvalósítása felé tett – uniós és nemzeti – előrehaladás bemutatása jelenti. Lévén, hogy az oktatáspolitika nemzeti hatáskörben van, a tagállamok szakpolitikai együttműködésének egyik formáját az úgynevezett nyitott – vagy nyílt – koordinációs módszer jellemzi. A kooperáció e típusa négy, egymásra épülő fázisból tevődik össze. A miniszterek elsőként közös, általános politikai irányvonalakat, célokat jelölnek ki, melyekhez második lépésként konkrét mérőszámokat, referenciaértékeket rendelnek. Ezt követően minden nemzeti kidolgozza saját cselekvési tervét, amellyel az uniós célkitűzések eléréséhez kíván hozzájárulni. Végül a politikusok közösen értékelik az elért eredményeket.

A legújabb, stratégiai keretrendszernek is nevezett iránymutató hosszú távú célokat 2021 februárjában határozták meg, és 2025-re, illetve 2030-ra irányozták elő a kitűzött arányszámok teljesítését. A legújabb Oktatási és Képzési figyelő ezekre vonatkozóan is ad egy pillanatképet. Többségében 2020-as, valamint 2021-es adatokat tár az érdeklődők elé, az alapkészségek elsajátításával kapcsolatban viszont csak 2018-as eredmények állnak rendelkezésre.

A tagországok a kisgyermekkori nevelésben részesülők arányát az évtized végére legalább 96 százalékosra szeretnék uniós szinten növelni a három évnél idősebb és még nem iskolaköteles korú gyermekek körében. 2020-ban az EU huszonhét államában ez az arány viszonylag magas, 93 százalékos volt, az egyes nemzetek között viszont nagy különbségek voltak megfigyelhetők. Míg Franciaországban és Írországban valamennyi gyermek részesült ilyen nevelésben, addig Görögországban csupán 71,3 százalékuk. A Magyarországon mért arány az uniós átlaghoz közeli, 92,8 százalékos volt.

A korai iskolaelhagyók arányát a 18 és 24 évesek körében 9 százalék alá kívánják csökkenteni 2030-ra. A nemzeteknek a tavalyi évben együttesen már 10 százalék alá, 9,7 százalékra sikerült szorítaniuk ezt az arányt. A legeredményesebbnek Horvátország bizonyult 2,4 százalékkal, míg a legtöbb korai iskolaelhagyó – a korosztály 15,3 százaléka – Romániában volt. Magyarországon 12 százalékról beszélhettünk 2021-ben.

A politikusok célként tűzték ki azt is, hogy az évtized közepére a 25–34 esztendős, felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők több mint 60 százaléka mondja el magáról, hogy tantervében szerepelt a munkahelyi tapasztalatszerzés is. E célt már 2021-ben sikerült uniós szinten elérni, hiszen a korcsoport 60,7 százaléka rendelkezett efféle gyakorlattal. A legjobb mutatója, 95 százalék feletti, Spanyolországnak és Németországnak volt, a legtöbb tennivaló pedig Romániára vár, ahol a célcsoportnak mindössze 7,1 százaléka számolhatott be ilyen tapasztalatról. Hazánkban 30,5 százalékos arányt mértek tavaly.

2030-ra a 25 és 34 éves kor közöttiek legalább 45 százaléka kellene, hogy diplomával rendelkezzen. 2021-ben ez az arány közösségi szinten 41,2 százalék volt. A legtöbb diplomás Írországban és Luxemburgban volt, ám ott is éppen, hogy csak meghaladta a 60 százalékot, a legkevesebb diplomát szerző – 28,3 százalék – pedig Olaszországban volt. A magyar 25–34 éves polgárok 32,9 százalékának volt diplomája 2021-ben.

A tagországok azt is elérendő eredményként határozták meg, hogy azon 15 esztendős diákok aránya, akik nem megfelelő készségekkel rendelkeznek a matematika, természettudományok és szövegértés területén, kevesebb legyen mint 15 százalék az évtized végére. Ezzel kapcsolatban állnak rendelkezésre a legrégebbi adatok. 2018-ban uniós szinten 22 és 23 százalék közé voltak tehetőek ezek az értékek. Lengyelországnak és Észtországnak egyedül is sikerült teljesítenie mindhárom területen a közösségi irányszámot, Bulgáriában viszont különösen sok diák – 40 százalékot meghaladó arány mindegyik témakörben – nem rendelkezett kellő kompetenciával. Magyarországon 24 és 26 százalék között voltak az arányok.

Noha 2030 még messze, az eredmények azt mutatják, hogy szinte valamennyi uniós tagállamnak van még bőven fejlődési lehetősége a fenti területeken.

Kép: The Parliament Magazine

Témakörök: Európai Unió, jövő, képzés, oktatás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT