Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Varga Csilla

Előrehozott szlovákiai választások és magyar széthúzás

Több pártra szakadva félő, hogy nem kerül magyar párt a parlamentbe.

Varga Csilla 2023.06.07.
Pató Viktória Lilla

I am AI

Az EU és az USA közös szótárat alkot.

Pató Viktória Lilla 2023.06.06.
Máthé Réka Zsuzsánna

A BRICS-országok és partnereik új valutát vezetnének be

Növekedhet az euró iránti kereslet.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.06.05.
Szuromi Benedek

Korlátozná az unió saját vállalatai versenyképességét

Elhúzódó jogalkotási folyamatra lehet számítani.

Szuromi Benedek 2023.06.02.
Navracsics Tibor

Portó második évfordulója: hogyan áll a Szociális Európa?

Európa több évtizedes álma.

Navracsics Tibor 2023.06.01.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.11.17.
  • 2022.11.17.

Új korszak a gazdasági kormányzásban?

Az Európai Bizottság november 9-én közleményt fogadott el, amely szándékai szerint új időszámítást jelent majd az Európai Unió gazdasági kormányzásában. A közleményben megfogalmazott eljárás a maastrichti kritériumokon alapuló eljárások helyét venné át, és alapvetően a Bizottság és a tagállamok közötti párbeszédre építene az államadósságszintek csökkentése érdekében. Nagy kérdés, hogy hogyan fogadják a tagállamok az új eljárást, és alapvetően a rugalmasságot vagy a Bizottság hatáskör-kiterjesztését veszik észre a tervezetben.

Az 1992-es Maastrichti Szerződés teremtette meg az Európai Unió gazdasági kormányzásának alapjait. Az akkori cél az éppen kiépülőfélben lévő egységes belső piac védelme volt: annak megakadályozása, hogy valamely tagállam felelőtlen költségvetési politikája aláássa az egész Európai Unió gazdasági egységre vonatkozó erőfeszítéseit. Az akkor meghatározott úgynevezett maastrichti kritériumok az euróövezethez való csatlakozás feltételeként meghatározták, hogy a tagállamok költségvetési deficitje nem haladhatja meg a három százalékot. A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát, az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező ország inflációs átlagát, valamint a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb két százalékkal lehet több, mint a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállam átlagos kamatlába.

Az akkor meglehetősen szigorúan meghatározott feltételek a pénzügyi stabilitáshoz szükséges egységes alapelvek biztosítása révén próbálták megteremteni az egyébként szilárd intézményrendszerrel és egységes költségvetéssel nem rendelkező új valuta, az euró iránti bizalmat. Ahogyan az lenni szokott, a sziklaszilárdságú elveket felülírta az élet. A maastrichti kritériumok az utólag hamisnak bizonyuló görög adatszolgáltatás – amely az egész euróövezet gazdasági válságát okozta – kikezdte ugyan, de hitelességének nagyobb kárt okozott a végrehajtás szelektivitása. Bizonyos országok esetében pontosan és nagyon rigorózusan számon kérte a Bizottság a kritériumok teljesülését, míg másoknál nagyvonalúan eltekintett ettől. Különösen nagy port kavart Jean-Claude Juncker, akkori bizottsági elnök cinikus mondata, aki, amikor arról érdeklődtek az újságírók, hogy annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem teljesíti Franciaország a maastrichti kritériumokat, miért nem indít a Bizottság túlzott deficit eljárást, azt válaszolta, hogy: „Azért, mert Franciaország az Franciaország.”

A koronavírus-járvány a maastrichti kritériumok stabilitását is kikezdte. Érezve a válságot, az Európai Bizottság előbb felfüggesztette azok alkalmazását, majd pedig egy újraértékelési folyamatot indított el, amelynek eredménye az új eljárást tartalmazó, november 9-én elfogadott közlemény.

Az új tervezet, szándéka szerint, rugalmasabb rendszert hoz létre, mint a korábbi, sokat bírált maastrichti keretrendszer. A cél továbbra is azonos: az államadósság csökkentése, valamint az infláció kordában tartása révén olyan stabil költségvetési környezet megteremtése, illetve fenntartása, amely nem kockázat, hanem garancia a közös pénz, valamint az egységes belső piac fennmaradásához.

Ennek érdekében az új eljárás az eddigi általános szabályok helyett sokkal inkább az egyéni elbírálásra és a konzultációs mechanizmusra helyezi a hangsúlyt. A tervezet szerint a probléma észlelése esetén a Bizottság egy kiigazító tervezetet készít, amelynek célja, hogy a túlzott deficittel küzdő országok hiánya a három százalék alatti szintet érje el. Ezt követően a tagállamok nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervei képezik a kiindulási pontját az új eljárásnak. Az Európai Bizottság értékeli a tagállamok terveit, és amennyiben szükségesnek tartja az államadósság szintjének csökkentése vagy a költségvetési hiány három százalék alatt tartása miatt, a tagállammal folytatott konzultáció keretében további lépéseket javasolhat, illetve ellenőrzi a megtett lépéseket. A nemzeti terveket végül a Tanács hagyná jóvá, míg a tervben foglaltak végrehajtását a Bizottság ellenőrizné.

A Bizottság hivatalos indokolása szerint az új eljárás rugalmasabb és egyes országok specialitásainak jobban megfelelő lesz. Mások szerint a konzultációs eljárás még több teret nyit az egyes országokkal való eltérő bánásmódnak, a kettős mércének. A most megnyíló vita dönti el, hogy az új eljárás valóban a régi, sokat bírált, ám mégis általános elfogadott helyébe tud lépni, vagy csupán megmarad egy újabb meghiúsult kísérletnek.

Kép forrása: Euractiv

Témakörök: adósság, Európai Unió, gazdaság, piac
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT