Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Máthé Réka Zsuzsánna

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság újabb szövetsége

Nagyon szoros partnerség jön, kiemelt figyelmet kap a védelmi ipar.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.05.20.
Berki Nikoletta

Mindenhol jó, de legjobb otthon?

A lakhatási válság és az uniós válaszlépések.

Berki Nikoletta 2025.05.19.
Matuz János

Európa Múzeum: európai őslakosok és honfoglalók

A demográfiai átalakulás messze túlmutat egyszerű statisztikai trendeken.

Matuz János 2025.05.16.
Kalas Vivien

Úton a közös európai diploma felé

A közös európai diploma gyakorlatban való megjelenése még hosszú évek munkáját kívánja meg.

Kalas Vivien 2025.05.15.
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Tóth Bettina
Tóth Bettina
munkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.10.28.
  • 2022.10.28.

Vajon lehet-e az EU-27 a COP 27 éllovasa?

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját november 6. és 18. között rendezik meg Egyiptomban, amelyen ezúttal az uniós tagállamok közös álláspontot fognak képviselni.

Az éghajlatváltozás mint globális kihívás már az előző évszázad nemzetközi fórumainak is témáját adta, az ENSZ esetében az 1994-ben hatályba lépett Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) (majd a Kiotói Jegyzőkönyv vagy a Párizsi Megállapodás) jelentett meghatározó mérföldkövet, amelyhez az EU és valamennyi tagállama is csatlakozott. Az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve az ún. Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties – COP), ahol a résztvevők többek között a kitűzött célokat felülvizsgálják és újakról állapodnak meg, illetve meghozzák a végrehajtáshoz szükséges döntéseket.

Ugyan a 27. éghajlatváltozási konferencia végleges résztvevői listájára még várni kell a hónap végéig, az előzetes dokumentumok alapján látható, hogy nem minden uniós tagállam jelezte részvételi szándékát. Ez azonban azzal is magyarázható, hogy az októberi Környezetvédelmi Tanácson egy közös álláspontot fogadtak el a tagállamok képviselői. Ez az összeurópai állásfoglalás a már meglévő uniós klímavédelmi erőfeszítések révén jöhetett létre, ezért az sem meglepő, hogy többnyire ezek adják alapját.

Az uniós szakminiszterek megállapodtak abban, hogy az EU további ambiciózus tevékenységre fog törekedni a klímaváltozás visszaszorítása és a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os célkitűzés fenntartása érdekében mind tagállamaiban, mind a külső partnerek országaiban. Ehhez újabb célértékek és szakpolitikai intézkedések szükségesek: a WWF (World Wide Fund for Nature) természetvédelmi szervezet egy interjúban megerősítette, és a 2030-ig történő 55%-os kibocsátás-csökkentés elérése helyett 65%-os ambíciószintet nevezett meg mint a globális és hiteles szerep fenntartásához szükséges megfontolandó cselekvési mechanizmus az EU számára.

A tanácsi ülés témája volt továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának ösztönzése is, amelynek értelmében az országoknak a különböző forrásokból minél több eszközt a klímapolitika támogatására kell fordítaniuk. Ennek kapcsán elhangzott, hogy összesen 100 milliárd dollár értékű hozzájárulási célt tűznek ki a következő évre nézve, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra fordított összeg 2019-es szintjének 2025-ig történő megduplázását is megfogalmazták.

Az Európai Unió jó úton halad afelé, hogy globális aktorrá váljon a klímavédelem területén, hiszen például több afrikai országgal és Kínával is különböző megegyezések keretében működnek együtt egy „zöldebb világ” kialakítása érdekében. Ahhoz azonban, hogy valóban éllovassá váljon, először a tagállami cselekvést kell ösztönözniük, hiszen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ra történő 55%-os csökkentési célkitűzés (az 1990-es szinthez képest) elérése csupán 11 tagállam esetében realizálható.

Kép: eesc.europa.eu

Témakörök: éghajlat, Európai Unió, klíma, klímavédelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT