Prominens nemzetközi jogászok, illetve politikusok írtak alá a közelmúltban egy olyan nyilatkozatot, melyben javasolják egy különleges törvényszék felállítását, mely az Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűncselekménye miatt járna el.
A javaslat szerint a különleges törvényszék a nürnbergi mintára jönne létre, melynek során államok megállapodnak egy ilyen törvényszék felállításában. A javaslat szerint az államok abban saját büntető törvénykönyvük alapján és a nemzetközi jog alapján meglévő joghatóságukat adnák át ennek a törvényszéknek.
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy különbség van az agresszió cselekménye és az agresszió bűntette között. Az agresszió cselekményét egy állam tudja elkövetni, ez gyakorlatilag az ENSZ Alapokmányának megszegésével fegyveres erőszak alkalmazását jelenti. Az agresszió bűncselekménye a nürnbergi katonai törvényszék statútumában béke elleni bűncselekményként szerepelt, az ICC Római Statútumában agresszióként. Az agresszió cselekményét elkövető államban azon személyek büntetőjogi felelősségéről van szó, akik az agresszió cselekményét elkövették, tehát aki az állam által elkövetett agresszió cselekményének tervezésében, előkészítésében, kezdeményezésében vagy végrehajtásában részt vett. Értelemszerűen ezt csak olyan személy követheti el, aki olyan politikai vagy katonai vezető pozícióban van, hogy hatással legyen egy állam cselekményére.
A javaslat vitát váltott ki a nemzetközi jogászok körében. Míg abban nincs vita, hogy Oroszország agressziót követett el, illetve általában abban, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni, a törvényszék felállításának ötletét van, aki üdvözölte, van, aki ugyan a céllal általában egyetértett, nemzetközi jogilag nem tartotta helyes megoldásnak. A törvényszék felállítása mellett szóló érv, hogy az agresszió bűncselekménye ügyében a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem járhat el, az pedig, hogy a Biztonsági Tanács az ICC elé utalja az ügyet, az orosz vétó miatt nem reális, más nemzetközi testület pedig nem létezik az ilyen felelősségre vonásra, így tehát a törvényszék lehetne az egyetlen nemzetközi fóruma az ilyen eljárásoknak. Ukrajna ugyan eljárhat saját nemzeti joga alapján, ám nyilván nemzetközi segítségre lenne szüksége az eljáráshoz.
A törvényszék felállítása ellen szóló érv például, hogy az igazságszolgáltatás szelektív lenne. Agressziót korábban más állam is követett el (pl. USA és Egyesült Királyság Irak megtámadásával), de akkor senki nem kiáltott nemzetközi törvényszékért. További ellenérv, hogy egyesek szerint aggályos, de legalább is példa nélküli a nemzetközi jogban, hogy egy állam saját joghatóságát egy nemzetközi törvényszékre ruházza, jelen esetben ugyanis Ukrajna ruházná át saját joghatóságát a törvényszékre. A mellette szóló érvek szerint viszont az, hogy példa nélküli a megoldás, még nem jelenti, hogy jogellenes. Ugyanakkor sokak szerint a legbiztonságosabb és leghatékonyabb megoldás mégiscsak az lenne, ha Ukrajna járna el.
A nemzetközi jogászok között is vita tárgya, hogy az agresszió bűncselekményével kapcsolatban létezik-e egyetemes joghatóság, tehát az a jog, hogy bármely állam, akár érintettség nélkül is, eljárhat-e ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Ha igen, akkor nem csupán az ukrán joghatóság törvényszék részére történő átadásáról lenne szó, hanem az államok egyetemes joghatóságainak „átadásáról”.
Nemzetközi jogilag az is kérdés lehet, hogy milyen alapon tudna egy ilyen törvényszék felállni. Leginkább egy nemzetközi szerződésre gondolhatunk, amelynek Oroszország nyilvánvalóan nem lenne részese. Kérdés azonban, hogy orosz beleegyezés nélkül milyen jogalappal járhatna el a törvényszék orosz állampolgárok ellen – erre lehet válasz az ukrán vagy egyetemes joghatóság átruházása, ám sokak szerint ez erőltetett, és azt a vádat vonhatja maga után, hogy a törvényszék önkényes alapon jár el.
Egy biztos: bármely megoldás esetén fontos, hogy épp az igazságosság nevében a nemzetközi közösségnek olyan megoldást kell találnia, ami jogilag megalapozott és támadhatatlan. Ellenkező esetben éppen a szelektivitás és önkényesség vádja érheti, mely alááshatja az elérni kívánt célt.
Kép: Reuters
