Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tardi Roland

A mesterséges intelligencia jelenléte a német politikában

Az MI új korszakot nyitott a választási kampányokban.

Tardi Roland 2025.05.20.
Kalas Vivien

Németország választ

A kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni.

Kalas Vivien 2025.02.20.
Csepeli Réka

A francia–német tengely fokozatos gyengülése az Európai Unión belül

Ki állhat majd az elengedhetetlen reformhadjárat élére?

Csepeli Réka 2024.09.19.
Kőbányai Dénes

Németország: az orosz gázfüggőség vége

Norvégia vette át Oroszország helyét.

Kőbányai Dénes 2024.05.17.
Tóth Kálmán

A józan ész és ellenségei

Veszélyes a valóságérzékelést eltorzító ideologizálás lehetősége.

Tóth Kálmán 2024.05.06.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Tóth Bettina
Tóth Bettina
munkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.03.08.
  • 2022.03.08.

Klímacélok kontra túlélés

Az új német kormány tavaly decemberi megalakulása után kezdetben visszafogottan nyilatkozott az Európát érintő kérdésekről, leginkább az érdekek egyeztetésére és a belügyekre helyezték a hangsúlyt. Az orosz agresszió azonban megtörte a csendet, Németország kénytelen volt állást foglalni. Az ukrajnai háború teljes mértékben a feje tetejére állította az Olaf Scholz vezette kormány által kitűzött célokat.

A német politika évek óta kardinális kérdésként tekint a klímavédelemre, illetve ennek érdekében a megújuló energiaforrásokra (nap-, szél-, vízenergia és biomassza) való áttérésre, így számos lépést tettek már a célkitűzés elérésére: meghatározták az atomerőművek fokozatos leállítására (legkésőbb 2022 végéig) irányuló szándékot a fukusimai balesethez hasonló katasztrófa elkerülése végett, klímavédelmi törvényt fogadtak el 2019-ben, ezzel megerősítve az EU-s célokat, valamint döntöttek a szénalapú erőművek legkésőbb 2038-ig való leállításáról is. Az ambiciózus célok viszont még 2021-re sem érték el a kívánt célt, ugyanis a német energiamix mindössze 46%-át jelentették a megújuló energiaforrások. Azonban amennyiben az újonnan elfogadott bizottsági kiegészítő jogi aktus alapján vizsgáljuk meg az összetételt, a földgáz- és atomenergia-használattal együttesen ez az arány már közel 70%.  

Az új német kormány az atomenergiáról meglehetősen egyértelmű álláspontot képviselt, az utolsó három, még működő reaktor leállítását idénre helyezték kilátásba. Valós ütközőpontot jelent viszont a még Gerhard Schröder kancellár egyik utolsó intézkedéseként útnak indított Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítése, ugyanis a kormányalkotó Zöldek és a szabad demokraták is annak felülvizsgálatát és leállítását szorgalmazták. Emellett az új kormány egy 60 milliárd euró keretösszegű beruházási csomagot fogadott el a klímaválság elleni küzdelem nevében.

Az utóbbi években azonban bizonyossá vált, hogy csupán a német értelemben vett megújuló energiaforrások használata nem lesz elég az elvárások teljesítésére. Az időjárási viszonyokra alapozott energiaellátás, a rendszerek kiépítése, a tárolókapacitások körüli problémák, továbbá a koronavírus járvány alatt realizált „energiaéhség” alapján az előrejelzések is azt mutatják, hogy Berlin 2023-ig biztosan nem fogja teljesíteni az elvárásokat. Az orosz–ukrán háború pedig még inkább formálni fogja ezt a területet.

Oroszország ukrajnai bevonulását követően a nemzetközi közösség szinte egy emberként lépett fel az agresszió megállításával szemben, minden lehetséges megoldást feltárva. Németország részéről rögtön az újonnan megépített gázvezeték-program leállítását követelték, azonban Scholz kezdetben nem kívánta politikai ügyként kezelni ezt. Pár nappal később viszont Németország volt az első, amely szankcióval sújtotta Moszkvát, mégpedig a közös projekt működési engedélyének ellehetetlenítésével. Ez a lépés pedig többek között az energiapolitika területén is megindította a német perspektíva átalakulását, indukálva a politikai szereplők nézőpontütközéseit.

Abban egyetértés van a kormányon belül, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell, ugyanis a német állam földgázszükségletének közel felét, az olajnak pedig egyharmadát szerzi be Oroszországtól. Így elkerülhetetlen a rendszer diverzifikációja. Erre reagálva jelentette be Olaf Scholz a rendkívüli kormányülésen, hogy az Európai Unióval összhangban fognak vásárolni a világpiacon földgázt, amelyhez kétmilliárd köbméter kapacitású gáztározót építenek, amelynek szükségessége megkérdőjelezhető, ugyanis az év elején a rendelkezésre álló tárolók 37%-a volt csupán megtöltve. Továbbá két új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminált fognak építeni Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben. 

A belső ellentétet Robert Habeck, a zöld párt adta szövetségi gazdasági és energiaügyi miniszter nyilatkozata generálta miszerint nem zárkóznak el az idén leállítani kívánt három atomreaktor további üzemeltetésétől, illetve a szénalapú erőművek működtetésétől sem. Míg Annalena Baerbock külügyminiszter is reálisan kezeli a témát és helyt ad ennek a megoldásnak, Steffi Lemke, szövetségi környezetvédelmi miniszter inkább felelőtlen döntésnek tartja az atomerőművek üzemben tartását, helyette a megoldást a függőség csökkentésében és a megújuló energiák elterjedésében látja. Véleményét valószínűsíthetően a zaporizzsjai erőmű az orosz csapatok általi támadására alapozza, ugyanis ez az eset is rámutatott a technológia sebezhetőségére, ahol Európa ismét közel került egy esetleges atomkatasztrófához.

Ahhoz azonban, hogy az atomerőművek 2022. december 31. után is energiát termeljenek, nem elég a politikai akarat, a működési engedélyek megújítására is szükség van, amely a szakértők szerint „nem egy hasznos út”, valamint feltételezhetően az év hátralevő része nem lenne elegendő széleskörű vizsgálatok elvégzéséhez. Ugyanakkor a szektor szolgáltatói nem zárkóznak el ettől a lehetőségtől. 

A német kormány által felvázolt opciók egyértelműen azt mutatják, hogy a jelenlegi vis maior helyzetben mindenre fel kell készülni, így inkább a kiszámítható ellátást helyezik előtérbe, habár egy törvényjavaslatban előterjesztésre került, hogy Németországban 2035-ig teljes mértékben megújuló energiaforrásból származzon az áramtermelés. Azonban a biztonság növeléséről tesz tanúbizonyságot az is, hogy a Bundeswehr fejlesztésére létrehoznak egy százmilliárd euró keretösszegű különalapot, kérdés, hogy ez mire lesz elég, és hogy nem késő ezt meglépni. Mindenesetre az biztos, hogy e lépéseket mind a társadalom, mind a nemzetközi közösség nem várt fordulatként titulálja. 

Kép: Morning Consult

Témakörök: állásfoglalás, klímavédelem, Németország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT