Hamarosan megalakulhat Németország új kormánya. A pártok koalíciós megállapodásukban az európai integráció mélyítése iránti szándékukat rögzítették.
Napok választanak el minket attól, hogy az új kormány megalakulásával hivatalosan is megkezdődjön Németországban az Angela Merkel utáni korszak. A szeptember 26-ai szövetségi parlamenti választásokat követően a győztes Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD), a Zöldek, valamint a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kezdték meg a koalíciós tárgyalásokat. November 24-ére megszületett az a megállapodás, amely az úgynevezett „közlekedési lámpa” koalíció kormányzásának alapjául szolgálna a következő négy esztendőben. Jelenleg a megbeszélésekben résztvevő pártokon a sor, hogy elfogadják a megállapodásban kijelölt kereteket. A várakozások szerint ez december első napjaiban meg is történik, és azt követően pedig hivatalba léphet az új szövetségi kormány – Olaf Scholz (SPD) vezetésével.
A kilenc fejezetből álló, 174 oldalas dokumentumban a pártok egy fejezetet szenteltek az Európához való viszonyulásuknak, az Európai Unióval kapcsolatos jövőképüknek.
Meglátásuk szerint Németország mint az Unió egyik legnagyobb állama különös felelősséggel bír, így a német érdekeket az európai érdekek tükrében kell kijelölniük. Az EU-val összefüggő víziójukban a hangsúlyt a közösségi dimenzió erősítésére, az együttműködés szorosabbá fűzésére helyezték.
Közös fellépést szorgalmaznak korunk kihívásai esetében, így a klímaváltozás elleni küzdelemben, valamint a digitalizációs folyamatok felgyorsítása érdekében. Valamennyi európai cselekvés középpontjában a fenntartható fejlődésnek, annak elérésének kell állnia. Szükségét látják továbbá az Európai Unió szociális dimenziójának megerősítésének, amely érdekében az egyik első lépés az lehet, ha a szociális jogok európai pillérében foglaltaknak eleget tesznek a tagországok.
A pártok elkötelezettségüket fejezték ki a szoros francia-német kooperáció folytatása mellett is, továbbá támogatják a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját, a megkezdett párbeszédek továbbvitelét.
A koalíciós megállapodásban az EU stratégiai szuverenitásának megerősítésének fontosságát ugyancsak kiemelték, melynek egyik jelentékeny részét képezi, hogy az Európai Unió képviseli és védi alapértékeit – tagjai, illetve harmadik országok irányába egyaránt. Ennek érdekében a német pártok hatékonyabb közösségi fellépést sürgetnek a jogállamiság kritériumait megsértő tagállamokkal szemben, valamint szorgalmazzák a meglévő – szankcionálásra alkalmas – eszközök továbbfejlesztését.
Az európai egység iránti elköteleződésüket fejezi ki az is, hogy egy közös európai menekültügyi rendszer kidolgozását szeretnék. Céljuk a bevándorlók befogadásával kapcsolatos felelősség elosztása az uniós tagországok között. A harmadik országok menekülttáboraiban történő emberijog-sértések ellen pedig szigorúbb fellépést tartanak szükségesnek.
Álláspontjuk szerint az idén kezdődött Európa jövőjéről szóló konferenciát egy alkotmányozási folyamatnak kell követnie, melynek eredményeképpen egy föderális Európa jön létre. Az új struktúrában az Európai Parlament meghatározóbb szereplő lenne, mint most – különösen a kezdeményezési jogköreit bővítenék –, a választópolgárok transznacionális pártlistákra szavazhatnának, kötelező lenne a csúcsjelölti rendszer bevezetése és alkalmazása. Ezen túlmenően a Tanácsban kiterjesztenék a minősített többséggel történő döntéshozatal alá eső szakpolitikák körét is, melyek közül a legfontosabbnak a közös kül- és biztonságpolitikát tartják.
Noha Németország önmagában nem képes ezekhez hasonló – akár alapvető – reformokat végigvinni az EU-ban, az egyik legbefolyásosabb tagállamként, más országok mégsem hagyhatják majd figyelmen kívül szándékait, amik viszont újabb konfliktusforrások lehetnek a vitáktól már most sem mentes Európai Unióban.
Kép: Európai Parlament
