Avagy milyen digitalizációval kapcsolatos megállapítások várhatók az Európai Bizottság elnökének az EU állapotáról szóló beszédében?
Tizenöt nappal az Európai Bizottság elnökének éves, az Európai Parlamentben tartott 2021-es, az Európai Unió állapotáról szóló beszéde (State of the Union Speech) előtt sejthetjük, hogy az Európa Digitális Évtizede koncepcióhoz társított mérföldkövek újabb lendületet kaphatnak. Mindemellett még márciusban, a Digitális Iránytűről szóló bizottsági közleményben Ursula Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a mérföldkövek nyomonkövethetősége érdekében éves, „digitális évtized jelentést” készít a Tanács és az Európai Parlament számára, a tagállamok digitális fejlődését a Digitális Társadalom és Gazdaság Fejlettségét mérő mutató hivatott nyomon követni.
Miről volt szó tavaly?
A Bizottság elnöke 2020-as, az EU állapotáról szóló beszédében megfogalmazta a 2030-ra megvalósítandó digitális célok kitűzésének szükségességét, a készség és infrastruktúra fejlesztés, a konnektivitás, az adatok szabad áramlása, valamint a kiberbiztonság kérdését külön kiemelve.
Az ipari adatok kihasználatlanságát is felvetette problémaként, amit igazol egy uniós adat piac tanulmány, amely szerint Európában nagy az adatlehetőség, de még kiaknázatlan, az adatgazdaság az EU GDP –jének csupán 3 százalékát teszi ki, miközben az Unió az ipari adatainak 80 százalékát gyűjti, de nem hasznosítja. Von der Leyen ezért tavaly az európai adatgazdaság tényleges megvalósulását tűzte ki távlati célként.
A mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló joganyag elkészítését is előirányozta a Bizottság elnöke, amit idén áprilisban a Bizottság előterjesztett. Az esélyegyenlőség Európájában az infrastruktúra fejlesztés elengedhetetlen voltára is kitért a Bizottság elnöke, hangsúlyozva a gyors, szélessávú adatkapcsolatok fontosságát (5G,6G), valamennyi fejlesztéshez a NextGenerationEU digitális zsebe az összes támogatási keret 20 százalékát adja.
Mit várhatunk idén?
Mivel 2021 első felében több, nagy horderejű bejelentés is napvilágot látott a digitális szakpolitika területén uniós szinten, ezért meghökkentő újdonságokra nem valószínű, hogy számíthatunk Von der Leyen beszédében.
Az elmúlt egy évben előtérbe került az európai gondolkodásban a kontinens digitális szuverenitása, amely vélhetően idén nagyobb hangsúlyt kap a Bizottság elnökének beszédében, valamint várakozások övezhetik az egészségügyi és egyéb különleges személyes adatok kezelésének (E-ID) és megoszthatóságának kérdését. Továbbá az európai közös adatfelhők kezdeményezés megerősítéséről és az állampolgárok digitális védelméről is eshet szó, ahogy a Parlament által júniusban elfogadott Kiberbiztonsági Stratégia előterjesztés is megfogalmaz e tekintetben új irányokat.
Az európai polgárok digitális készségeinek fejlesztése is elengedhetetlen a 2030-as bizottsági célok eléréséhez. Számíthatunk továbbá arra is, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásával, valamint a digitális piacot szabályozó joganyagokkal (Digital Markets Act, Digital Service Act) és a közszolgáltatások, kormányzat digitális fejlődését előtérbe helyező e-Kormányzati Stratégiával szemben támasztott követelmények is megjelennek a beszédben.
Végül az Európai Parlament által támogatott, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a kohézió és a foglalkoztatásra várhatóan pozitív hatást gyakorló 5G törekvéssel kapcsolatos aktualitások is elhangozhatnak, mivel az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy készítsen éves 5G cselekvési terv- felülvizsgálatot. Az európai digitális gondolkodás megköveteli, hogy az állampolgárok ugyanolyan védelmet és jogokat élvezzenek, valamint kötelezettséggel bírjanak az online térben, mint az offline világban.
