Magyarország 2021. május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét.
Németország 2020. november 18-tól 2021. május 21-ig töltötte be, országunk pedig május 21-től november 17-ig tölti be a soros elnökségi pozíciót. Az elnökség félévente rotálódik, s az elnökség szerepét betöltő tagállam ezen periódusra különböző prioritásokat fogalmaz meg. A következőkben a leköszönt német elnökség prioritásai, valamint a magyar prioritások kerülnek bemutatásra, külön kiemelve a közös metszéspontokat.
Németország számára az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának soros elnöksége kiváltképp különleges volt, hiszen az több neves esemény évfordulójával is egybe esett. Németország 1950. július 13-án csatlakozott a szervezethez, így elnöksége idején ünnepelte a csatlakozás 70. évfordulóját. Ezen felül, az ET egyik legfontosabb emberi jogi egyezménye, az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) is 1950-es datálású, így annak 70. évfordulójára is 2020-ban került sor. Igaz, az EJEE-t 70 évvel ezelőtt november 4-én írták alá (amelyről még a görög elnökség emlékezett meg), azonban Németország prioritásai között is nagy hangsúlyt kap az Egyezmény, és annak múltja. A következőkben a német prioritások[1] kerülnek bemutatásra.
Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság fenntartása
Ahogy fentebb már említésre került, az Emberi Jogok Európai Egyezményét 70 évvel ezelőtt írták alá, így Németország elnöksége alatt nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok példátlan elkötelezettségéről és közös értékrendjéről tanúskodó Egyezményre. Az évforduló alkalmából többek között konferenciát szerveztek, amelyen áttekintésre került az emberi jogvédelem elmúlt 70 éve. Az emberi jogok védelme mellett, nagy hangsúlyt kaptak még olyan értékek, mint a demokrácia és a jogállamiság. Az elnökség megemlékezett továbbá az immáron 10 éves Isztambuli Egyezményről is, amely a nők elleni erőszak megelőzését, illetve a családon belüli erőszak leküzdését tűzte ki célul, s különböző konferenciák keretén belül többek között szó esett az Egyezmény kapcsán eddig elért eredményekről, az elmúlt 10 év törekvéseiről, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívásokról. Ezen felül számos esemény valósult meg a nemek közötti egyenlőség jegyében, többek között sor került az Európa Tanács 2018-2023 nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiájának félidős felülvizsgálatára is, ahol az eredmények és a további kihívások kerültek a fókuszba.
A német elnökség célkitűzései között szerepelt továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának különleges szerepére történő figyelemfelhívás, s annak egyedi jogvédelmi mechanizmusainak továbbfejlesztési lehetőségeinek feltárása. A 2018. évi Koppenhágai Nyilatkozat nyomán nemzetközi szakértői konferenciák és szemináriumok sora került megrendezésre a Bíróság ítéleteinek végrehajtásáról, valamint az állami konfliktusokból eredő ügyek hatékony kezeléséről.
Németország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnöksége mellett, az Európai Unió soros elnökségét is betöltötte, ennek okán Németország külön célkitűzésként deklarálta, hogy szinergiákat teremtsen e két szervezet között, különösen az Európai Unió az Emberi Jogok Európai Egyezményhez való csatlakozása tekintetében, amely döntő lépés lehet az emberi jogok egységes európai védelme felé.
A német elnökség prioritásként kezelte továbbá az LMBTQ személyek egyenlőségének fokozását Európában, így többek között konferenciák, panelbeszélgetések témáját adták az LMBTQ közösségek és a szivárvány családok.
A jövő alakítása
Az Európa Tanácsnak alapvető szerepe van egy olyan messzemenő szabályrendszer kialakításában, ami az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság magas európai normáit illeti. Németország a korábbi elnökségek munkájára építve, az Európa Tanács mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottságának munkáját különösképp támogatta, így megrendezésre került egy magas szintű szakértői konferencia, amely a további előrehaladás segítségére szolgált. A mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik a mindennapi élet egyszerűsítésére, az iparágak hatékonyságának növelésére és az egészségügyi szolgáltatások javítására Európa-szerte, ugyanakkor az emberi jogokat ezen új technológiák keretében is biztosítani szükséges, ezt felismerve a német elnökség, a mesterséges intelligencia kérdéskörét több rendezvényen is körbejárta.
Mivel szinte az összes európai ország szembesül az emberi jogokat és demokratikus integritást fenyegető kihívással, amely a gyűlöletbeszéd jelensége, ezért Németország prioritásai között szerepet kapott az Európa Tanács antidiszkriminációs irányítóbizottság munkájának támogatása és megkönnyítése. Így, egy, a gyűlöletbeszédet európai szemszögből tárgyaló, többoldalú konferencia került megrendezésre, amelyben az előadók többek között összehasonlították a meglévő nemzeti szabályozásokat, s megvizsgálták a különösen érintett csoportok megkülönböztetés-ellenes stratégiáit.
Az emberekhez közelebbi Európa
Németország prioritásai között megtalálható volt Európa jövőjének alakítása, mégpedig az ifjúságpolitikai részvételi tevékenység támogatásával. Az európai fiatalok közötti párbeszéd kialakításának érdekében, a német elnökség megrendezte a 3. Európai Ifjúsági Munka- Találkozót, ahol az európai munkavállalásban részt vevő fiatalok eszmecseréje zajlott, azon célból, hogy kialakításra kerülhessen egy Európai Ifjúsági Munkarendszer.
Mivel számos európai kisebbség a mai napig nehézségekkel küzd, – s ezt a helyzetet csak tovább rontotta a koronavírus-járvány – a főbb német célok között meghatározásra került a nemzeti kisebbségek védelme Ennek érdekében, számos szeminárium és kulturális esemény zajlott le a kisebbségvédelem témakörében, különös tekintettel a romák helyzetére.
A magyar elnökség céljai, kapcsolódási pontok
A magyar elnökség prioritásairól megjelent cikkünkben[2] részletesen bemutatásra kerültek a célkitűzések, s az azokhoz rendelt programelemek. Jelen cikk felsorolásszerűen mutatja be a magyar prioritásokat,[3] amelyek a következők:
- nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása,
- a jövő generáció: ifjúságpolitika, gyerekjogok, gyermekek és fiatalok lelki egészsége, családi értékek védelme, társadalmi felzárkóztatás és a romák lehetőségei,
- vallásközi párbeszéd,
- a jövő kihívásai: kiberbűnözés, mesterséges intelligencia,
- környezetügy: európai tájvédelem, élőhelyek védelme, az egészséges környezethez való alapvető jog, fenntartható fejlődés.
A német prioritásokkal összevetve kitűnik, hogy alapvetően három fontos ponton találkoznak a leköszönő és a jelenlegi elnökség céljai. Az első metszéspont a nemzeti kisebbségek védelme. Hazánk szempontjából ez nem meglepő, hiszen az 1990-es évektől kezdve a külpolitika egyik legfőbb komponensét képzi a kisebbségek hatékony képviseletének előmozdítása. Ez a törekvés megjelenik a tervezett programok listáján is, hiszen különböző szakmai-tudományos konferenciák kerültek meghirdetésre többek között a nemzeti kisebbségek jogaival, azok a civil szervezetekkel történő együttműködésével összefüggésben.
A következő közös prioritás a két elnökségben a jövő generációjának szerepe, azonban míg a német elnökség ezt a közös jövő formálásában, a párbeszéd kialakításában látta, addig a magyar elnökség az ifjúságot érő különböző hatásokról szóló, valamint a hátrányos helyzetben élőkről szóló párbeszédében látja. Így a következő fél évben többek között konferenciák témáján adja az online médiatudatosság, vagy a romák hatékony társadalmi integrációja.
Végül, mindenképp szót kell ejteni a jövő kihívásairól, hiszen ez a témakör mindkét elnökség alatt kiemelt figyelmet érdemelt. Magyarország – Németországhoz hasonlóan – hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia térhódítására, s az ezzel járó lehetőségekre és kihívásokra, azonban az események között megjelenik olyan aktuális fenyegetés is, mint a kiberbűnözés.
Míg a német elnökség szinte összes rendezvénye online kerülhetett lebonyolításra, addig a magyar elnökség eseményeit már személyes jelenléttel tervezik, azonban az online térre való átállás végett hibrid lebonyolítású konferenciák is megrendezésre kerülnek.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság soros elnökségének ellátása a tagállamok számára rendkívül jelentőségteljes szerepkör, hiszen lehetőséget biztosít az elnökség számára az ország kiemelt politikáinak hangsúlyozására, így tovább növelve annak nemzetközi láthatóságát. Ezen oknál fogva, Magyarország számára kiemelkedő feladat az elnökségi pozíció betöltése, ami a programokat tekintve borítékolhatóan sikeres lesz.
[1] Priorities of the German Presidency of the Committee of Ministers of the Council of Europe (18 November 2020 – 21 May 2021). Council of Europe, 2020 November.
[2] Varga Csilla: EUSTRAT kurzus V. összefoglaló – Az Európa Tanács és a közelgő magyar soros elnökség prioritásai. Európa Stratégia Kutatóintézet, 2021.05.04.
[3] Priorities of the Hungarian Presidencyof the Committee of Ministers of the Council of Europe (21 May – 17 November 2021). Council of Europe, 2021.05.19.
