Nagy érdeklődés övezte a „még szorosabb Unió” örökségéről szóló nemzetközi konferenciát, melyen olyan kiemelt európai politikusok vettek részt, mint Mikulás Dzurinda és Jyrki Katainen egykori szlovák és finn miniszterelnökök, Dubravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, valamint a korábbi magyar uniós biztos, Navracsics Tibor.
Az eseményt a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Kutatóközpont közös szervezésében valósult meg 2021. május 28-án.
A „Még szorosabb Unió öröksége 2021-ben – A demokrácia és integráció perspektívái” elnevezésű eseményt Mikulás Dzurinda, a Wilfried Martens Centre elnöke, Szlovákia egykori kormányfője nyitotta, aki amellett, hogy emlékeztetett az elmúlt 15 év gazdasági, migrációs, természeti és járványügyi kihívásaira az Európai Unióban, illetve az Egyesült Királyság elvesztésére, kiemelte az előbbiek ellensúlyozására megalkotott úgynevezett Fehér Könyvet, benne az Európa Jövőjéről szóló konferencia koncepciójával. Mint elmondta, a hamarosan útjára induló kezdeményezés egy nagyszerű lehetőség lesz arra, hogy az uniós polgárok újrafogalmazzák, mit is jelent számukra az EU.
Navracsics Tibor korábbi külügyminiszter és európai uniós biztos, az Európai Stratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében hangsúlyozta a Martens Intézet kulcsszerepét a jobboldali konzervatív értékek közvetítésében, az Európai Néppárttal együttműködésben.
„Az európai integráció öröksége meghatározó téma napjainkban, hiszen egyfajta elágazáshoz érkezett az ’európai projekt’”
– folytatta a politikus. Hozzátette:
„Külső és belső kihívásokkal egyaránt szembe kell néznünk, de az Európai Uniót az különbözteti meg a többi nemzetközi szerveződéstől, hogy ez a ‘közösségek közössége’, melyben Magyarország fontos szerepet játszik, lévén, hogy Európa szívében helyezkedik el.”
Dubravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, a „Demokrácia és demográfia” portfólióért felelős horvát uniós biztos, valamint a „Konferencia Európa Jövőjéről” kezdeményezés felelőse úgy fogalmazott: az úgynevezett „még szorosabb Unió” örökségének megteremtése mindenki hozzájárulását igényli. Beszédében utalt rá, hogy a politika az Európai Unióban mára megváltozott, a jövőt már nem csak a politikusok, hanem immáron az állampolgárok is formálják, mely kulcsfontosságú a demokráciánk megőrzéséhez. Aláhúzta, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok azok az értékek, melyekre az EU épül, ugyanakkor ezeket nem szabad magától értetődőnek venni, ápolni és védeni kell őket. Ezen fundamentumok megőrzése érdekében a Bizottság intézkedései közül az Európa jövőjéről szóló konferencia is éppen ezt a célt szolgálja – fejtette ki.
Antonio López-Istruiz-White, az Európai Néppárt képviselője, átvéve a szót a kerekasztal beszélgetés első résztvevőjeként, hangot adott azon meggyőződésének, hogy rengeteg negatív kritika érte az Európai Uniót a pandémia alatt. A tagállamok képtelenek voltak egységesen fellépni a kialakult válsághelyzetben, mely részben annak is volt köszönhető, hogy az egészségügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik – részletezte az EP-képviselő. Reményét fejezte ki az iránt, hogy egyszer majd, az identitásunk meghatározásakor előbb mondjuk, hogy európaiak vagyunk, semmint hogy a saját nemzetiségünk jutna eszünkbe, de ezt csak gyerekei életében látja elérkezettnek – így utalt arra, hogy jelenleg az EU-t nem tartja egységes entitásnak.
Jyrki Katainen finn politikus, országának korábbi miniszterelnöke főként az EU financiális vonatkozásaira tért ki, nyomatékosítva, hogy a piacgazdaságnak, melyen az EU is alapszik, eredendően nincsenek értékei, ahhoz csak később adtak értékeket az uniós politikusok, azonban a környezeti és ökológiai értékek továbbra is hiányoznak. Véleménye szerint financiális szempontból is érvényes a szolidaritás az Európai Unióban, a felelősséget azonban minden tagállamnak magának kell vállalnia esetleges hibás pénzügyi intézkedéseiért.
A felszólalók sorát Jean-Philippe Gammel, az egykori Navracsics-kabinet tagja, az Európai Bizottság munkatársa zárta érzékletes gondolatiságával, aki az EU identitásra, szabadságra gyakorolt hatását emelte ki. A francia-német kettős identitással rendelkező panellista saját példáján keresztül szemléltette, miként tudott az unió a maastrichti és schengeni vívmányok révén azzá a kivételes intézménnyé válni, amilyennek a mai formájában is ismerjük. Beszédében felhívta a figyelmet a koronavírus-járvány tanulságaira, és az információ-megosztás, a hatékonyabb előrejelzés, a vakcinakutatás kapcsán a tudósok nemzetközi együttműködésének jelentőségét, valamint a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta.
Az eseményről készített hangfelvétel itt hallgatható vissza.
Dubravka Suica beszéde itt nézhető vissza.
