A német alkotmánybíróság döntése után a klímavédelem témája jó eszközként szolgálhat a kereszténydemokraták számára a népszerűségük növelésére.
Németország első klímavédelmi törvénye 2019 decemberében született meg, az állam ezzel csatlakozott azon országok köréhez, amelyek döntéshozói a kommunikáción túl kötelező erejű lépéseket hoztak a Föld jövőjének megóvása érdekében. A jogszabályban a németek 2050-re célként tűzték ki a klímasemlegesség megvalósítását, köztes határidőnek pedig 2030-at határozták meg, amikorra is legalább ötvenöt százalékkal kellene csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Mindez igazodott a nemzetközi trendekhez, Hollandiában negyvenkilenc százalékos csökkentést irányoztak elő az évtized végére, de az Európai Unió is hasonló időszakokban és értékekben gondolkodott, azóta pedig már megállapodás is született ezekről. Németországban ugyanakkor néhány állampolgár kevesellte a politikai vezetők erőfeszítéseit és pert indított a kormánnyal szemben. Az ügy a múlt hónapban ért véget a szövetségi alkotmánybíróságon. A testület ítéletében arra kötelezte a döntéshozókat, hogy a következő másfél év során szigorúbb szabályozást dolgozzanak ki a kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan és pontosabban határozzák meg, milyen módon kívánják mérsékelni 2030-at követően a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat. Néhány nap elteltével, május elején a német kormány új, ambiciózusabb javaslattal állt elő, mely szerint 2030-ra hatvanöt százalékos csökkentést szeretnének, amely arány 2040-re elérné a nyolcvannyolc százalékot, a klímasemlegességet pedig a korábban tervezettnél öt esztendővel hamarabb, 2045-re valósítanák meg.
Az alkotmánybíróság döntéséből sokat profitálhat a kormánykoalíció vezető pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU). Márciusban két tartományi választáson is súlyos vereséget szenvedtek, mindeközben a közvélemény-kutatások szerint mára a Zöldek váltak a legnépszerűbb politikai erővé Németországban. A szervezet céljai között központi szerepet kap a fenntartható jövő megteremtése és a klímaváltozás elleni küzdelem, amely sikerességéért a mostani kormányénál radikálisabb lépéseket tartanak szükségesnek. Az áprilisi ítélet így látszólag a Zöldeket igazolja, ám az által, hogy a kormánypártok rá lettek kényszerítve, hogy nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést irányozzanak elő, lehetővé vált a CDU számára is, hogy a következő hónapokban újult lendülettel hangsúlyozza elköteleződését a klímavédelem iránt. Mindezzel pedig nem csupán azt akadályozhatja meg, hogy szavazótábora tovább apadjon, míg a Zöldeké növekszik, de támogatottságát is növelheti, amelyre a kereszténydemokratáknak a jelenlegi erőviszonyok alapján mindenképpen szükségük van, ha ősszel ismét ők akarnak kormányt alakítani.
