Az uniós vezetők kétnapos portói csúcstalálkozóján a szociális kérdésekről, a vakcina elosztásról és az Indiához fűződő viszonyról is szó esett.
A május 7-i és 8-i portói csúcstalálkozón a várakozásoknak megfelelően a társadalmi problémák és az azokra adandó válaszok álltak a középpontban, mely téma most, a koronavírus-járvány közepén – ha lehetséges – még fontosabbá vált, mint amikor 2017-ben az uniós intézmények kihirdették a szociális jogok európai pillérének létrehozását. A megbeszélések tanulsága alapján ugyanakkor ezen a téren jelentősen új irányok nem várhatóak az Európai Unióban.
Az első nap egyeztetéseit követően az uniós intézmények vezetői, valamint az érdekképviseleti és civil szervezetek közös kötelezettségvállalást tettek – mintegy megerősítve a göteborgi alapelveket –, melyben egyebek mellett kiemelt fontosságúként határozták meg az új munkahelyek megteremtését és a dolgozóknak való segítségnyújtást a munkahelyváltás folyamatában. Szükségesnek tartották továbbá a szociális ellátó rendszerek megerősítését, azt, hogy a férfiak és nők egyaránt méltányos bérben részesüljenek, azonos munkáért pedig azonos fizetség járjon. Elítélték a diszkrimináció minden más formáját is, ígéretet tettek, hogy fokozottan küzdenek a gyermekszegénység ellen, mindezek megvalósításába pedig a szociális partnereket és a civil szervezeteket is be kell vonni. Ezen felül támogatták az Európai Bizottság cselekvési tervében foglalt célkitűzéseket, vagyis, hogy 2030-ra a foglalkoztatottak aránya elérje a hetvennyolc százalékot, a felnőttek legalább hatvan százaléka részt vegyen valamilyen képzésen, a polgárok nyolcvan százaléka rendelkezzen megfelelő szintű digitális képességekkel, illetve a szegénységben élők számát 2019-hez képest minimum tizenöt millió fővel kell csökkenteni. A második napon az informális Európai Tanács ülésen az állam- és kormányfők is elfogadták az úgynevezett Portói Nyilatkozatot, amiben egyetértésüket fejezték ki az iránt, hogy a társadalmi problémák kezeléséért közösen – a kompetenciákkal összhangban – is szükséges tenni, ennek megfelelően helyeselték és jóváhagyták a Bizottság által javasolt irányszámokat.
Látható tehát, hogy valamennyi részt vevő már a négy évvel ezelőtt megfogalmazott alapelvek mellett kötelezte el ismét magát, az állam- és kormányfők pedig nyilatkozatukban többször is hangsúlyozták, hogy intézkedések kizárólag a hatáskörök tiszteletben tartásával hozhatók. Az uniós szintű referenciaértékek viszont jó kiindulópontként szolgálnak majd a nemzeti célok meghatározásához a foglalkoztatás, a készségek javítása és szegénység csökkentése területén.
A szociális kérdések mellett a tagállamok az Egyesült Államok azon javaslatát is megvitatták, amely szerint a koronavírus elleni vakcinákat fel lehetne menteni a szellemi tulajdon védelme alól. Míg Lengyelország, Olaszország, vagy éppen Franciaország megfontolandónak találta az ötletet, addig Németország és az Európai Bizottság is határozottan elutasította azt. Ők sokkal inkább az exportált vakcinák számának növelésében látják a megoldást. Ezt követően, a második nap programjához tartozott az India miniszterelnökével folytatott videokonferencia, amelyen a felek a járványhelyzettel összefüggő együttműködésről egyeztettek, valamint stratégiai partnerségi megállapodást is kötöttek, mely a kutatástól, a zöld és digitális átálláson keresztül a közlekedésig számos területre kiterjed.
Az előzményekről itt olvashatnak bővebben.
