Kilenc tagállam, köztük a szlovákok, szlovénok, csehek és osztrákok közös levélben fordultak az eddig kereszttűzben lavírozó Uniós főképviselőhez, Josep Borrellhez, akit eddig is sok kritika ért, hogy az EU folytassa a stratégiai párbeszédet a nyugat-balkáni tagjelölt országokkal.
A 2019-es augusztusi találkozó óta sok minden történt a nyugat-balkáni hatokkal, így a kilenc tagállam külügyminisztere (szlovén, szlovák, román, ír, görög, német, cseh, horvát és osztrák) szeretné az áprilisi Külügyek Tanácsán napirendre tűzni az új stratégiai viszonyt.
Elismerik, hogy a Covid-járványt figyelembe véve az EU pénzügyileg is sokat segített a térségnek, viszont kiemelik, hogy egyes külső szereplők (Kína és Oroszország) mennyivel hatékonyabban és sikeresebben tudtak fellépni a térség támogatására. Ebből fakadóan a külügyminiszterek felhívják a figyelmet a bővítéspolitika külpolitikai dimenziójának megerősítésére. A levél egyik legsúlyosabb „önkritikája”, amelyben leírják, hogy az EU többnyire passzív szemlélő a térségben, s ebből fakadóan a keleti nagyhatalmak aktivitása hozzájárult az unió megbízhatóságának, hitelességének és szolidaritási elveinek aláásásához.
A helyzetet nem javítja az a tény sem, hogy maga a Bizottság elnöke elismerte, hogy hibákat vétett a vakcinabeszerzések ügyében, miközben Szerbia lakosságának több mint 13%-a már megkapta az első oltást (az EU átlag 8.3%). A legfőbb probléma a vakcinaszerződések terén a transzparencia hiánya, emellett a gyártók kapacitásproblémák miatt szintén nem tudták tartani a beígért határidőket. Természetesen a jobban felkészült, illetve nagyobb kapacitással rendelkező országok, mint pl. Nagy-Britannia, USA és Kína gyorsabban és nagyobb számban tudott vakcinát előállítani.
Kérdés, hogy az áprilisi Külügyek Tanácsán milyen stratégiában sikerül megállapodnia a tagállamok külügyminisztereinek, amely kimozdítaná a szünetből az EU-Nyugat-Balkán kapcsolatokat. Egy komoly lehetőség az IPA III előcsatlakozási eszköz, amely már az új hét éves pénzügyi ciklus részét képezi. A közel 13 milliárd eurós alap célja, hogy 6 különböző szektorban (mint pl.: védelmi, belső piaci, környezeti, határőrizeti) a tagjelöltek által benyújtott programokon keresztül támogassák intézményi és versenyképességi reformjaik megvalósítását. Az EU-nak különös szerepe van a digitális és zöld fejlesztések területén, így lehetősége van a kapcsolatok kiszélesítésében és megerősítésében. A járványhelyzet alakulásával szintén lehetősége adódik a déli tagjelöltek gazdaságainak szerkezeti reformjára, amely során gyorsabb konvergenciát érhetnének el az EU belső piacához. Ezáltal kevésbé hagyatkoznának a külső függőségekre és sokkal inkább a saját, illetve szomszédos európai szereplők kapacitásaira tudnának támaszkodni. Ez az EU számára is előnyös, mivel így a saját befolyását is növelhetné a globális térben.
Kép forrás: https://stock.adobe.com/ie/
