Az Európai Bizottság a 2020 februárban közzétett Európai Digitális Stratégiája, valamint az Európai Tanács 2020. október 1-2. között tartott ülésének felkérése alapján, 2021. március 9-én a Digitális Iránytű javaslatában megjelenítette azokat az ambíciókat, amelyek Európa digitális fejlődését előmozdíthatják.
A Digitális Iránytű javaslata egy évtizedet foglal magában, 2030-ra egy olyan digitális Európát vízionál, amely az embereket helyezi a középpontba, emellett támogatja a vállalkozások és az állampolgárok digitális fejlődését. Az Unió a digitális célok elérését a klímasemlegesség és a zöld gazdaságra való áttérés, az Erős Európa elérésének elengedhetetlen részeként határozza meg. A közlemény a 2020. október 1-2. között megrendezett Európai Tanács különleges ülésének felkérésére készült, amikor az európai állam és kormányfők 2021 márciusáig a Digitális Iránytű javaslatának megfogalmazását szorgalmazták. Az Európai Tanács tagjai abban is megállapodtak, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a pénzeszközök legalább 20%-át rendelkezésre kell bocsátani a digitális átmenet számára. A támogatásnak a következő generációs digitális technológia (supercomputing, blockchain), a digitális értékláncok, az 5G és egyéb biztonságos network infrastruktúra, a kiberfenyegetettségek elleni küzdelem, valamint az oktatási rendszer fejlesztésére kell irányulnia az Európai Tanács szerint.
Az Európai Tanács 2021. március 25-26-án fog legközelebb ülésezni, ahol a tavalyi terveknek megfelelően az Egységes Digitális Piachoz, a digitális átmenethez, a digitális adóztatáshoz kapcsolódó kérdések is napirendre kerülnek. Az ülésen áttekinti a Digitális Iránytű javaslatot is, amely a digitális kompetencia- és infrastruktúra fejlesztés, vállalkozások digitális átalakulása, valamint az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése prioritásokon alapszik. A digitálisan képzett Európa azt az ambiciózus célt fogalmazza meg, hogy 2030-ra a lakosság 80%-a digitális írástudó legyen, valamint 20 millió munkavállaló legyen az IKT szektorban, amelyben a nők arányát is növelni kívánják. A fenntartható digitális infrastruktúra fejlesztéssel 2030-ra valamennyi lakott területet le kell fedni 5G hálózattal, a fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át ki kell tennie, 10 ezer peremhálózati csomópontot kell telepíteni és Európának rendelkeznie kell az első kvantumszámítógépével. A vállalkozások digitális fejlesztése tekintetében 2030-ra azok háromnegyedének felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, big data és mesterséges intelligencia technológiákat kell alkalmazniuk, emellett a KKV-k 90%-ának el kell érniük az alapszintű digitális fejlettséget. A közszolgáltatások digitalizálása tekintetében a cél az, hogy 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatás elérhető legyen elektronikusan az inkluzivitás és az átláthatóság elveinek alkalmazása mellett. Ezen túl minden állampolgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához, a polgárok 80%-ának pedig lehetővé kell tenni az elektronikus személyazonosítást. Utóbbira 2020 októberében az uniós állam- és kormányfők is felhívták a figyelmet, amikor az e-ID fejlesztése érdekében a Bizottságot arra kérték fel, hogy dolgozzon ki egy javaslatot az Európai Digitális Identifikációs rendszer jogi szabályozására 2021 közepéig.
Az iránytű eredményeiről éves jelentés készül majd, az Európai Parlament és a Tanács elfogadása szükséges a program létrehozásához. A javaslat a tagállamok együttműködésére épít, a több országra kiterjedő projekttervek között szerepel egy páneurópai összekapcsolt adatkezelési infrastruktúra, valamint az egymással összeköttetésben álló közigazgatási szervek rendszere is. A globális digitális versenyben a még 2020 decemberében megfogalmazott bizottsági javaslat lenne az egyik fontos stratégiai pont, amely az EU-USA kereskedelmi és technológiai tanácsot hívná életre. Emellett a Digitális Iránytű a kontinenseken átívelő digitális hálózatokhoz egy külön Digitális Hálózatfejlesztési Alapot vezetne be.
A Bizottság elnöke úgy gondolja, hogy a digitális évtized célkitűzéseinek megvalósításához világos képet ad a digitális iránytű, Margheret Vestager, a digitális korra felkészült Európa ügyvezető alelnöke a közlemény inkluzivitását emelte ki, Thierry Breton, belső piacért felelős uniós biztos pedig a gazdasági szereplők digitális kapacitásfejlesztését, a digitálisan szuverén Európa fontosságát hangsúlyozta a közlemény bemutatásakor.
Az Unió emberközpontú digitalizációs stratégiája a terület kodifikációs folyamataiban is megmutatkozik, a szociális Európa pillérre építve arra is törekszik, hogy az állampolgárok ugyanazokat a jogokat élvezhessék az online környezetben, mint amelyek az offline térben megilletik őket.
A Bizottság és az Európai Tanács mellett az Európai Unió Tanácsa is a digitális fejlődésre törekszik. A Tanács soros elnökségét ellátó Portugália házigazda szerepében idén is megrendezik március 19-én az Európai Digitális Napot. A Digitális Napon a tagállamok konkrét kötelezettségvállalásokat tesznek majd miniszteri nyilatkozatok formájában, idén az Európai HPC és Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra, valamint az összekapcsolt, automatizált, határokon átnyúló 5G folyosók is a tárgyalóasztalra kerülnek, mintahogy ezek a fejlesztési irányok a digitális iránytű javaslatban is megjelennek.
Az uniós intézmények egyértelműen és egyöntetűen letették voksukat Európa digitális fejlődése mellett, a prioritások vizsgálatakor kirajzolódnak az egy irányba mutató ambiciózus célok, amelyekhez a megvalósítási tervekben a tagállamokkal folytatandó közös munka előtérbe kerül.
Kép: ec.europa, freepik.com
