Rishi Sunak, az Egyesült Királyság kincstári kancellárja már kinevezésekor, 2020-ban tudhatta, hogy a szigetország gazdaságára komoly hatással lesz országának kilépése az Európai Unióból, azonban azzal nem számolhatott, hogy a változások mértéke és a kilépési megállapodás pontatlansága mellett egy világjárvány is nehezíteni fogja a munkáját.
A gazdasági mutatók vizsgálatakor, csak kevés és nagyon specifikus esetekben lehet egyértelműen elkülöníteni, hogy az adott szektor visszaesését milyen mértékben okozhatta az európai gazdasági blokkból történt kiválás, vagy a koronavírussal járó lezárások, azonban általánosságban elmondható, hogy a kettő, egymást erősítő hatás térdre kényszerítette a brit gazdaság egészét. „A gazdaságunk 10%-kal zsugorodott – ez az elmúlt 300 év legnagyobb csökkenése. [továbbá] A hitelfelvételeink a békeidőkben jegyzett legmagasabbak.” – fogalmazott a kancellár, aki öt éve még csak a Westminster hátsó padjaiból szólalhatott fel, mint frissen választott képviselő.
Mindennek tudatában, a 2021-es költségvetés tervezésekor a konzervatív Sunak előtt a következő választás állt: vagy tartja magát a Toryk klasszikus elköteleződéséhez az alacsony adók mellett, vagy a rendkívüli helyzetre való tekintettel drasztikus adóemeléshez folyamodik, amiből komolyabb, társadalmi érdekű állami kiadásokat finanszírozhat. A kérdés sokban hasonlíthat a kontinens, sőt a világ legtöbb pénzügyminisztere előtt álló döntésre és esettanulmányként szolgálhat a konzervatív válságkezelés kutatásában, ugyan, arról, hogy a március 3-án közzétett brit költségvetés szigorúan követi-e a szabadpiaci elveket megoszlanak a vélemények.
Míg a független, brit Költségvetési Felelősség Hivatala (OBR) arra hívja fel a figyelmet, hogy az adóterhek az 1960-as évek óta nem látott magasságokba fognak szökni, ezzel párhuzamosan az ellenzéki Munkáspárt „közel sem eléggé ambiciózus”-ként jellemezte a költségvetést és további adóemeléseket szorgalmaz.
A Sunak által benyújtott válságkezelő csomag meglehetősen sokszínű, azonban az intézkedéseknek két megkülönböztethető csoportja van, az ágazat specifikus és az általános támogatások. Míg változó értékű mentőcsomagokat különít el a 2021-es költségvetés az olyan iparágaknak, mint a turisztika, a vendéglátás vagy a Brexit miatt hatványozottan nehéz helyzetben lévő pénzügyi szektor, addig a másik fronton csökkentett általános forgalmi adót és minimálbér-emelést ajánl. Mindemellett, a kancellár az úgynevezett Furlough-rendszer meghosszabbítására is ígéretet tett, aminek a keretein belül a járványügyi korlátozások miatt nem dolgozó alkalmazott bérének 80%-át átvállalja az állam.
A támogatások mellett megszorítások sorát is tartalmazta az a piros doboz, amelyben a kincstár kancellárja a Downing Street 10-be vitte a tervezett költségvetést, az ország hagyományainak megfelelően. Az adóbevételek növelésének tervezett mértéke két/három éves távlatban 29 milliárd font (12423 milliárd forint), amelynek elérésére két fő területet, a személyi jövedelemadót és a vállalati adót jelölte ki Sunak. A személyi jövedelemadó-küszöb csökkentése várhatóan 1,3 millió új adófizetőt jelenthet a Brit kormánynak, valamint az adókulcsok minimális újrakalibrálása eredményeként további 1 millió lakos fog magasabb arányú adót fizetni. Továbbá, a vállalati adót érintően, a kisvállalkozók kivételével a fő adókulcs 19%-ról 25%-ra fog emelkedni lassú ütemezett mértékben az elkövetkezendő két év leforgása alatt.
Egészében véve, Rishi Sunak 2021-es brit költségvetése épp annyira tűnhet elfogadható kompromisszumnak az alsóházi aisle (az ülésterem közepén húzódó és a pártokat elválasztó jellegzetes ’folyosó’) konzervatív oldaláról nézve, mint azzal szemben ülve.
