A 2020-as év komoly fordulatokat hozott az Európai Unió bővítéspolitikájában, amely újításokat és nehézségeket is hozott magával. A nyugat-balkáni bővítés jövője amennyire bizonytalannak tűnik, sok lehetőséget hordoz a 2020-as évben alkotott jogszabályaival kapcsolatban, még a pandémiás helyzet ellenére is.
Mint minden uniós szakpolitikai dossziéban, úgy a bővítéspolitikában is komoly erőfeszítést igényel a huszonhetek konszenzusa, ahol paradox módon egy ellenvetés vagy vétó új folyamatokat indíthat el. A 2019-es francia vétó beindította a közös gondolkodást egy rugalmasabb és világosabb bővítési reformfolyamat irányába, amely a Várhelyi-kabinetnek köszönhetően elfogadásra került és életbe lépett 2020-ban. A sikert azonban beárnyékolta a koronavírus-járvány és annak negatív hatásainak kezelése, amely megmutatta, hogy az EU-nak és tagállamainak szolidárisabbnak kell lenniük a szomszédjaik irányába is. Míg Észak-Macedónia és Albánia is komoly küzdelmet folytatott a vírussal, a német elnökség ígérete szerint 2020 decemberében elkezdődtek volna a kormányközi konferenciák, amelyek felkészítették volna a tagjelölt országokat az EU-s csatlakozás felé vezető úton. Viszont a reálpolitikai tényezőket is beleszámítva Bulgária történelmi és kulturális okokra hivatkozva megvétózta Észak-Macedónia és az EU közötti tárgyalások megkezdését, amely összesen 35 fejezet megtárgyalásából és átvételéből áll.
2021-ben a bejövő portugál soros elnökségen a sor, hogy tovább vigye a német elnökség örökségét. Viszont komoly pozitívum, hogy az új többéves pénzügyi keret közel 12.5 milliárd euróval (4500 milliárd Ft) támogatja az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA III).
Az IPA III hivatott előmozdítani:
- a Nyugat-Balkán intézményi és politikai reformfolyamatait
- egy zöldebb, fenntarthatóbb gazdasági átalakulás kezdetét
- infrastrukturális beruházásokat
- uniós források felvételéhez szükséges kapacitások kiépítését (különös tekintettel az anti-korrupcióra) valamint,
- az uniós vívmányok átvételét (jogállamiság, jogbiztonság, jószomszédi viszonyok, regionális együttműködések kialakítása)
Emellett a bővítéspolitikát kiterjesztik az EU belső szakpolitikáival összhangban, különös hangsúlyt fektetve az éghajlatváltozásra, valamint a digitális átmenetre. Az IPA III tehát komoly környezetvédelemre és fenntarthatóságra is irányuló forrásokkal rendelkezik összhangban az uniós költségvetésben meghatározott 25%-os célszámmal. A 2021-2027-es pénzügyi időszakban a régió soha nem látott pénzügyi támogatásnak lesz a kedvezményezettje, amelynek jó és felelős felhasználása megteremti a regionális biztonságot és erősíti a tagállami és intézményi együttműködést, valamint pozitívan hat majd az EU Nyugat-Balkán kapcsolatára is. A britek kilépésével az EU-nak új országokra kell majd összpontosítania, amelyek az elmúlt évtizedben nem élveztek akkora figyelmet. Ehhez szükség van a tagállamok teljeskörű összefogására is, hogy tudatosuljon bennük: a Nyugat-Balkán biztonsága és jóléte hozzájárul a többi uniós ország biztonságához és jólétéhez is.
Kép: dw.com
