Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Varga Csilla

Lesz-e svéd és finn NATO-csatlakozás?

A törökök Svédországtól egyes feltételek teljesülését várják.

Varga Csilla 2023.02.03.
Tóth Bettina

EU–USA összefogás vagy egymás ellensúlyozása?

Megalapozni a tiszta energia jövőjét.

Tóth Bettina 2023.02.02.
Hegedüs Csilla

Közel 4 milliárd eurót fektet be Románia környezetvédelmi projektekbe

Kezelni kezdik Románia környezetvédelmi problémáit.

Hegedüs Csilla 2023.02.01.
Kalas Vivien

Az ötödik lesz a nyerő?

Előrehozott választások sorozata Bulgáriában

Kalas Vivien 2023.02.01.
Jakubecz Viktória

Mennyi pénzből gazdálkodik az Európai Unió, és ebből mennyi jut Magyarország számára?

Az Európai Unió több mint 1,8 billió euró összegből gazdálkodhat.

Jakubecz Viktória 2023.01.31.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2020.12.28.
  • 2020.12.28.

Az Európai Unió 2020-ban III. – Klímapolitika

Mekkora kibocsátás-csökkentést javasolnak 2030-ra az uniós intézmények? Milyen eltérő tagállami érdekek vannak, és milyen irányba mutatnak az egyeztetések? Rövid összefoglaló a 2020. évi eseményekről.

A 2020-as év egyik fő prioritásának a fenntartható jövő és a klímavédelem ígérkezett. Az első hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodásban foglaltakból jogszabálytervezet szülessen. Ennek eredményeképpen, márciusra el is készült az Európai Unió első klímatörvényére vonatkozó javaslat. A Bizottság a dokumentumban célként rögzítette, hogy 2030-ra a tagállamoknak – és ezzel együtt az Uniónak – klímasemlegessé kell válniuk – azaz egyenlő legyen a légkörbe kerülő és az onnan kivont szén-dioxid mennyisége –, amely érdekében addigra, az 1990-es szinthez képest, a korábban meghatározott negyven százalékos csökkentés helyett legalább ötven százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátás szükséges.

A koronavírus-járvány következtében azonban a hangsúlyok áthelyeződtek, és a klímavédelem témája egy időre háttérbe szorult. Ősszel, Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Unió állapotáról szóló beszédében ismét fontos feladatként utalt a klímaváltozás elleni küzdelemre és egy ambiciózusabb célkitűzésre, az ötvenöt százalékos kibocsátás-csökkentésre tett javaslatot. A tavasszal ismertetett klímatörvény-tervezetet is módosították ennek megfelelően. Az Európai Parlament viszont kevesellte ezt az arányszámot, a képviselők a minimum hatvan százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátásra való törekvést szorgalmazták.

Az Unió politikai irányvonalának kijelöléséért felelős Európai Tanácsban az állam- és kormányfők sokáig nem jutottak egyezségre ezen a téren. A nézeteltérések legfőbb oka az átállás költségeinek a finanszírozása volt. Csehország, Lengyelország és Magyarország ugyanis azzal érvelt, hogy az elvárásoknak való megfelelés aránytalanul sokba kerülne a kelet-közép-európai országok számára, így anyagi támogatást szerettek volna az Európai Uniótól. Végül, a decemberi Európai Tanács ülésen megszületett a kompromisszum: 2030-ra az államok legalább ötvenöt százalékos kibocsátás-csökkentést irányoznak elő, ám nem nemzeti, hanem egységesen, uniós szinten. Mindez azt is jelenti, hogy az egyes tagokra vonatkozó arányok meghatározásánál figyelembe veszik majd az egy főre jutó GDP-t, következésképpen valamennyi ország a lehetőségeihez mérten járulhat hozzá a közös klímacélhoz.

A Bizottság jogszabályjavaslatának elfogadásához a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács és az Európai Parlament támogatása is szükséges. A Tanácsban a miniszterek már kifejezték egyetértésüket, így a 2021-es év egyik feladata az Európai Parlamenttel való egyeztetés lesz, melyet ideális esetben a rendelet megszavazása követ majd.

Kép: AI Global Media

Témakörök: Európai Bizottság, Európai Unió, károsanyag-kibocsátás, klímapolitika, klímavédelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT