Mekkora kibocsátás-csökkentést javasolnak 2030-ra az uniós intézmények? Milyen eltérő tagállami érdekek vannak, és milyen irányba mutatnak az egyeztetések? Rövid összefoglaló a 2020. évi eseményekről.
A 2020-as év egyik fő prioritásának a fenntartható jövő és a klímavédelem ígérkezett. Az első hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodásban foglaltakból jogszabálytervezet szülessen. Ennek eredményeképpen, márciusra el is készült az Európai Unió első klímatörvényére vonatkozó javaslat. A Bizottság a dokumentumban célként rögzítette, hogy 2030-ra a tagállamoknak – és ezzel együtt az Uniónak – klímasemlegessé kell válniuk – azaz egyenlő legyen a légkörbe kerülő és az onnan kivont szén-dioxid mennyisége –, amely érdekében addigra, az 1990-es szinthez képest, a korábban meghatározott negyven százalékos csökkentés helyett legalább ötven százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátás szükséges.
A koronavírus-járvány következtében azonban a hangsúlyok áthelyeződtek, és a klímavédelem témája egy időre háttérbe szorult. Ősszel, Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Unió állapotáról szóló beszédében ismét fontos feladatként utalt a klímaváltozás elleni küzdelemre és egy ambiciózusabb célkitűzésre, az ötvenöt százalékos kibocsátás-csökkentésre tett javaslatot. A tavasszal ismertetett klímatörvény-tervezetet is módosították ennek megfelelően. Az Európai Parlament viszont kevesellte ezt az arányszámot, a képviselők a minimum hatvan százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátásra való törekvést szorgalmazták.
Az Unió politikai irányvonalának kijelöléséért felelős Európai Tanácsban az állam- és kormányfők sokáig nem jutottak egyezségre ezen a téren. A nézeteltérések legfőbb oka az átállás költségeinek a finanszírozása volt. Csehország, Lengyelország és Magyarország ugyanis azzal érvelt, hogy az elvárásoknak való megfelelés aránytalanul sokba kerülne a kelet-közép-európai országok számára, így anyagi támogatást szerettek volna az Európai Uniótól. Végül, a decemberi Európai Tanács ülésen megszületett a kompromisszum: 2030-ra az államok legalább ötvenöt százalékos kibocsátás-csökkentést irányoznak elő, ám nem nemzeti, hanem egységesen, uniós szinten. Mindez azt is jelenti, hogy az egyes tagokra vonatkozó arányok meghatározásánál figyelembe veszik majd az egy főre jutó GDP-t, következésképpen valamennyi ország a lehetőségeihez mérten járulhat hozzá a közös klímacélhoz.
A Bizottság jogszabályjavaslatának elfogadásához a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács és az Európai Parlament támogatása is szükséges. A Tanácsban a miniszterek már kifejezték egyetértésüket, így a 2021-es év egyik feladata az Európai Parlamenttel való egyeztetés lesz, melyet ideális esetben a rendelet megszavazása követ majd.
Kép: AI Global Media
