Az Európai Bizottság első stratégiai előrejelzési jelentésében négy területen fogalmaz meg új irányvonalakat, melyekkel az Unió felkészültebbé válhat a jövőbeli válságokkal szemben.
Az Európai Bizottság (EB) múlt héten hozta nyilvánosságra az első éves, úgynevezett stratégiai előrejelzési jelentését. A dokumentum megalkotásának folyamatára értelemszerűen jelentős hatást gyakorolt a koronavírus-járvány, amely számos olyan kihívás elé állította az Uniót és tagjait, amelyekre nem voltak megfelelő módon felkészülve. A digitális tanrend nem csupán az oktatási intézmények hiányos felszereltségére világított rá, de a hátrányos helyzetű fiatalok közül sokan nem is tudtak részt venni benne, hiszen nem rendelkeztek a szükséges eszközökkel. A járványnak köszönhetően a munkanélküliek aránya is megnövekedett ez időszak alatt, és a vírus régen tapasztalt gazdasági visszaesést okozott az Európai Unióban. A rendkívüli és váratlan körülmények következtében, az Európai Bizottság által 2019 decemberében ismertetett európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslat, továbbá annak részleteinek kidolgozása is háttérbe szorult. A kontinens talpra állítása érdekében az európai állam- és kormányfők egy összesen 1824 milliárd euró összegű többéves pénzügyi kerettervről és gazdasági újjáépítési csomagról döntöttek, amelynek elfogadása azonban ma még kérdéses az Európai Parlament ellenállása okán.
A mostani jelentés is a helyrerázódás folyamatába illeszkedik bele. A Bizottság négy területen – társadalmi, gazdasági és geopolitikai szféra, klímavédelem, digitalizáció – fogalmazott meg hosszú távú célkitűzéseket a jelenbéli erősségek és hiányosságok figyelembevételével. A dimenziók egybeesnek azokkal a kezdeti prioritásokkal, amelyeket Ursula von der Leyen még bizottsági elnökjelöltként mutatott be. A testület álláspontja szerint, egyes szakpolitikai területeken végrehajtott strukturális reformok révén javítható az Európai Unió alkalmazkodó képessége, és általa ellenállóbbá válhat a jövőbeni nehézségekkel szemben.
A társadalmi, gazdasági ügyeket tekintve az Európai Bizottság az állami és magánberuházások szükségességét hangsúlyozta, továbbá a bankszektor megerősítése, illetve a gazdaságpolitikáknak a fenntarthatóság, a növekedés és az egyenlőség jegyében történő újradefiniálása mellett érvelt. Az EB ezen felül kiemelte a humán erőforrásba és az innovációba való befektetés fontosságát, amelyeknek részét képezi, hogy már a kezdetektől fogva, mindenki számára elérhető legyen az oktatás. A koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy ehhez elengedhetetlen az iskolák technológiai felszereltségének javítása és újfajta pedagógiai módszerek kidolgozása. A Bizottság legvégül olyan új intézkedések kidolgozását sürgette, amelyek segíthetik a munkaerőpiaci integrációt.
A geopolitika terén a testület meglátása szerint kivételes lehetőség adódott most arra, hogy az Európai Unió újrapozícionálja magát az átalakuló világrendben, és felélessze a kétoldalú kapcsolatok hagyományát. Az EU-nak nem szabad szem elől téveszteni a demokrácia és a jogállamiság fontosságát, és ezek alappilléreinek teljesülését mind saját tagjaitól, mind külső partnereitől meg kell követelnie. Az élelmiszerellátás zökkenőmentessége szintén kiemelt jelentőségű, lépések szükségesek annak érdekében, hogy a 2020 tavaszán kialakult helyzet ne ismétlődhessen meg még egyszer. A kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítása végett csökkenteni kell a függőséget, növelni kell az újrahasznosítás mértékét és alternatív megoldásokat is ki kell fejleszteni. A Bizottság ezeken túlmenően nem csupán saját kereskedelmi politikájának átgondolását, de a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásának reformját is időszerűnek tartotta, különös tekintettel a klímavédelmi, egészségügyi és fenntarthatósági elemek, garanciák beépítésére. Az új irányvonalak meghatározásába az ipari szereplőket is bevonná.
A klímavédelemmel kapcsolatban az Európai Bizottság nyomatékosította, hogy a jövőben is szükséges folytatni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A környezetszennyezés ugyanis nem csupán a természetre, de az emberi egészségre ugyancsak káros hatást gyakorol. E mellett növelni kell a megújuló energiaforrások használatának arányát, mely hozzájárul a függőség mérsékléséhez is. A környezetbarátabbá válásban a nagyvárosoknak van kiemelt jelentőségük, éppen ezért olyan kezdeményezések kidolgozása szükséges, amelyek segítséget nyújtanak ezeknek a térségeknek problémáik kezelésében.
Noha minden valószínűség szerint sokan a személyes jelenlétet preferálják a koronavírus-járvány első időszakában tapasztalt tantermen kívüli oktatással és az otthoni munkavégzéssel szemben, a digitalizációban több olyan lehetőség is rejlik, amelyeket ki kell használniuk a tagállamoknak és az Európai Uniónak, ha alkalmazkodni szeretnének a világ változásaihoz. Az egészségügy területén – legfőképpen a mesterséges intelligencia segítségével – képesek lehetnek az orvosok, kutatók a betegségek minél hamarabbi előrejelzésére, valamint a kezelési eljárások és az oltóanyagok gyorsabb fejlesztésére. A digitális technológiák ezen felül védelmi funkciót is betölthetnek, például a kibertámadások esetében. Az oktatásban azon kell dolgozni, hogy csökkenjenek a meglévő társadalmi különbségek. A digitalizáció továbbá hozzájárulhat a fenntartható gazdaságpolitika kialakításához, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a jótékony következményei mellett, adatvédelmi problémák léphetnek fel. Ezek kezelése érdekében a Bizottság szorgalmazza a már hatályban lévő intézkedések továbbfejlesztését.
A jelentés, melyben az EB körvonalazta saját elképzeléseit a közösség új irányait illetően, kiindulási pontként szolgálhat az Európa jövőjéről szóló konferencián is, amelyet a járvány miatt már egyszer ugyan elhalasztottak, ám éppen a pandémia okán sürgetik annak minél előbbi elkezdését.
Kép: European Commission
