Miközben Európában újra erőre kap a koronavírus-járvány, az Európai Bizottság – tanulva a korábbi kritikákból – javaslatot dolgozott ki a tagállamok számára az összehangolt fellépés alapjainak megteremtésére. A tagállamok részéről a fogadtatás egyelőre meglehetősen hűvös, így a tanácsi ajánlás-tervezet sorsa is kérdéses lehet.
Szeptember 4-én tette közzé az Európai Bizottság azt a tanácsi ajánlás-tervezetét, amellyel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tagállami stratégiák közös nevezőre hozásához kíván hozzájárulni. Kétségtelen, a Bizottságnak ez a lépése arról tanúskodik, hogy tanult hibáiból: márciusban ugyanis sokan azért kritizálták a testületet, mert nem állt a védekezés élére, és hagyta, hogy a tagállamok külön-külön – sokszor nagyon is szerteágazó – választ alakítsanak ki. Most, amikor ismét emelkedik az újonnan fertőzöttek aránya a kontinensen, a Bizottság gyorsan reagált a fejleményekre, és egy új ajánlással próbálja egy közös európai uniós korlátozás alapjait megteremteni.
A dokumentum célja, hogy megállapítsa azt a feltételrendszert, amely összehangolt fellépést tesz lehetővé. Alappontként rögzíti a javaslat, hogy nem tartja szükségesnek korlátozó intézkedések bevezetését egy területen abban az esetben, ha hetente legalább 250.000 tesztvizsgálatot végeznek, és a vizsgálatok során a tesztek kevesebb, mint 3 százaléka pozitív, vagy 100.000 lakosonként kevesebb, mint 50 pozitív esetet regisztráltak egy 14 napos időszak alatt.
Ilyen alacsony arányú fertőzöttségnél tehát az Európai Bizottság egyáltalán nem tart szükségesnek semmiféle korlátozó intézkedést. Ebből a pontból kiindulva a testület egy négy színből álló skálát javasol bevezetni. Ezen a skálán a zöld szín jelzi azt a térséget, ahol 14 napon belül 25-nél kevesebb új megbetegedést regisztrálnak vagy a pozitív tesztek aránya 3 százaléknál kevesebb. Sárga szín jut azoknak a térségeknek, ahol vagy kevesebb mint 50 új fertőzés történt 14 nap alatt, de a pozitív tesztek aránya meghaladja a 3 százalékot, vagy a 14 nap alatti új fertőzések száma 25 és 150 között van, de a pozitív tesztek aránya 3 százalék alatti. Vörös jelzést akkor kap egy térség, ha a 14 napos időszak alatti új fertőzöttek aránya meghaladja az ötvenet és a pozitív tesztek aránya nagyobb, mint három százalék vagy a 100.000 főre eső új fertőzések száma meghaladja a 150-et. Végül szürke színnel javasolják jelölni azokat a térségeket, ahonnan nem érkezik értékelhető adat.
Ez utóbbi két kategóriával jelölt térségből érkezők magas kockázatúnak minősülnek. Ugyanakkor a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az értékelést nem állampolgársági alapon kell elvégezni, hanem szigorúan annak alapján, hogy ideérkezését megelőzően milyen besorolású térségben tartózkodott. A magas kockázati besorolású személyekkel szemben vagy karantén alkalmazható, vagy tőlük azt lehet követelni, hogy érkezésüket követően COVID-19 tesztvizsgálaton essenek át. A karanténnal szemben ez utóbbit javasolja a Bizottság.
Míg a sárga, vörös és szürke színnel jelölt területekről érkezőkkel szemben a Bizottság különböző korlátozásokat és szigorításokat is lehetségesnek tart, felhívja a figyelmet, hogy az alapvető szükségletet kielégítő és feladatokat ellátó szakembereket lehetőleg mentesítsék a hatóságok az esetleges karantén kötelezettsége alól. A kiszámíthatóság növelése érdekében a Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy az elhatározott utazási korlátozásokról, illetve azok megszüntetéséről, ha lehetséges egy héttel a változás előtt tájékoztassák a közvéleményt.