Július 15-én tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. Az ország névváltoztatását követően most először fejezhették ki a polgárok ilyen formában a véleményüket a Görögországgal kötött megállapodásról. A szavazáson a nyugati elköteleződésű Zoran Zaev pártjanyert, a kormányalakításhoz viszont koalíciós partnerre lesz szüksége.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2019 februárjában változtatta meg hivatalos nevét Észak-macedón Köztársaságra. Ezzel egy 27 éven át zajló vitára tett pontot és nyitotta meg a lehetőséget az euroatlanti csatlakozáshoz. Görögország mindezidáig blokkolta az állam integrációs törekvéseit mind a NATO, mind az Európai Unió irányába. Konfliktusuk Macedónia elnevezéséből eredt, a görögök ugyanis attól tartottak, hogy az országnak idővel területi követelése lehet hasonló nevű tartományukkal, Makedóniával szemben. Hosszas tárgyalások után a két fél megállapodásra jutott, a macedón kormány pedig népszavazást írt ki 2018 szeptemberében a névváltoztatásról. Rendkívül alacsony részvétel mellett ugyan – a jogosultaknak mindössze harmada ment el szavazni –, de a polgárok többsége támogatta az egyezséget, és ezt követően, 2019 januárjában a törvényhozás is jóváhagyta azt. Ugyanaz év februárjában pedig hivatalosan is Észak-macedón Köztársaságra változott az ország neve. A lépéssel közelebb kerültek a NATO-s és az európai uniós tagsághoz is, hiszen Görögország nem akadályozza tovább a tárgyalások előrehaladását és a szervezetek is nyitottak Észak-Macedónia csatlakozására. 2020. március 24-én az EU-tagállamok miniszterei zöld utat adtak az egyeztetések megkezdéséhez, március 27-én pedig a NATO tagjává vált.
A pozitív és előremutató folyamatok ellenére a nyugat-balkáni államban nem mindenki maradéktalanul elégedett a fejleményekkel. Míg Zoran Zaev, a hivatalban lévő miniszterelnök a más országokkal való jó viszonyt és az euroatlanti integráció előnyeit emelte ki, addig legfőbb politikai ellenfele, Hristijan Mickoski a nemzeti identitás elvesztéséről beszélt, valamint helytelenítette az úgynevezett Preszpa-egyezményt, amelyben a névváltoztatásról állapodott meg a görög és a macedón kormányfő. Mickoski a véleményét tetteiben is éreztette, kampánya során következetesen a régi, Macedónia megnevezést alkalmazta. A július 15-i választásnak tehát egyik legnagyobb tétje az volt, hogy Észak-Macedónia a jövőben is kitart-e a nyugati orientáció mellett, vagy az önazonosság megőrzésére hivatkozva olyan döntések születnek majd, amelyek veszélybe sodorhatják az idáig elért eredményeket?
A szavazáson alig valamivel több mint a választásra jogosultak fele vett részt, amely arány jelentősen elmaradt a legutóbbi, 2016-os számoktól, mikor is a választók kétharmada ment el voksolni. A polgárok döntése alapján a Zoran Zaev vezette balközép Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) szerezte meg a legtöbb mandátumot. A szavazatok 36,1%-ával 46 képviselőjük jutott be a 120 fős parlamentbe, a legnagyobb ellenzéki szervezet, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) pedig 44 tagját küldheti a törvényhozásba. A harmadik legerősebb párt az Integrációs Demokratikus Unió (BDI) lett, 11,3%-os támogatottsággal 15 helyet szerzett. A BDI a legmeghatározóbb albán nemzetiségi párt Észak-Macedóniában, ahol a népesség mintegy negyedét ez az etnikai csoport alkotja.
Önállóan egyik politikai erő sem lesz képes a kormányalakításra, mivel nem rendelkeznek az ehhez szükséges 61 mandátummal, így ismételten koalíciókötésre kényszerülnek. Minden valószínűség szerint Zoran Zaev kezdheti meg a tárgyalásokat a BDI vezetőivel, hiszen egyfelől a képviselőik számát tekintve ez a két szervezet a kormányképes, másfelől az ország jövőjét illetően is hasonló nézeteket vallanak, az albán párt támogatta a névváltoztatást és ez által az Európai Unióhoz való csatlakozást is. Egyedüli problémát a két fél között a kisebbségi nyelvhasználat jelenthet, amely miatt az előző ciklus elején is kudarcot vallottak az egyeztetések. A BDI ugyanis szeretné szélesebb körűvé tenni az albán mint hivatalos nyelv használatát Észak-Macedóniában, Zaev azonban kitart az alkotmányban lefektetett szabályozás mellett, amely egy adott területen az etnikai kisebbségek 20%-ot meghaladó részarányához köti nyelvük hivatalos használatát.
A következő napok folyamán elválik, hogy eredményesek lesznek-e a koalíciós tárgyalások, ez alkalommal ugyanakkor Észak-Macedónia külpolitikai irányvonala fontosabbnak bizonyulhat a belpolitikai kérdéseknél.
A borítókép forrása: European Parliament.
