Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Hegedüs Csilla

Külföldi influenszerek promotálják Románia kulturális örökségét

„Hívogató Románia. Az országjáró projekt”.

Hegedüs Csilla 2023.03.24.
Gát Ákos Bence

Magyarország a nemzetközi figyelem középpontjában: kihívások és lehetőségek

Magyarország nem csak hírhedt, de ismert is lehet.

Gát Ákos Bence 2023.03.24.
Navracsics Tibor

Két dudás egy csárdában

A lisszaboni szerződésből következő intézményi feszültség.

Navracsics Tibor 2023.03.23.
Máthé Réka Zsuzsánna

Oroszország megállítása vagy lelassítása a cél?

Nagyhatalmi versengés áldozata lehet az EU.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.03.21.
Tóth Bettina

Mégsem intünk teljesen búcsút a belsőégésű motoroknak?

A német autóipar az e-üzemanyagban bízik.

Tóth Bettina 2023.03.17.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2020.07.16.
  • 2020.07.16.

Az észak-macedónok az Európai Unióra szavaztak

Július 15-én tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. Az ország névváltoztatását követően most először fejezhették ki a polgárok ilyen formában a véleményüket a Görögországgal kötött megállapodásról. A szavazáson a nyugati elköteleződésű Zoran Zaev pártjanyert, a kormányalakításhoz viszont koalíciós partnerre lesz szüksége.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2019 februárjában változtatta meg hivatalos nevét Észak-macedón Köztársaságra. Ezzel egy 27 éven át zajló vitára tett pontot és nyitotta meg a lehetőséget az euroatlanti csatlakozáshoz. Görögország mindezidáig blokkolta az állam integrációs törekvéseit mind a NATO, mind az Európai Unió irányába. Konfliktusuk Macedónia elnevezéséből eredt, a görögök ugyanis attól tartottak, hogy az országnak idővel területi követelése lehet hasonló nevű tartományukkal, Makedóniával szemben. Hosszas tárgyalások után a két fél megállapodásra jutott, a macedón kormány pedig népszavazást írt ki 2018 szeptemberében a névváltoztatásról. Rendkívül alacsony részvétel mellett ugyan – a jogosultaknak mindössze harmada ment el szavazni –, de a polgárok többsége támogatta az egyezséget, és ezt követően, 2019 januárjában a törvényhozás is jóváhagyta azt. Ugyanaz év februárjában pedig hivatalosan is Észak-macedón Köztársaságra változott az ország neve. A lépéssel közelebb kerültek a NATO-s és az európai uniós tagsághoz is, hiszen Görögország nem akadályozza tovább a tárgyalások előrehaladását és a szervezetek is nyitottak Észak-Macedónia csatlakozására. 2020. március 24-én az EU-tagállamok miniszterei zöld utat adtak az egyeztetések megkezdéséhez, március 27-én pedig a NATO tagjává vált.

A pozitív és előremutató folyamatok ellenére a nyugat-balkáni államban nem mindenki maradéktalanul elégedett a fejleményekkel. Míg Zoran Zaev, a hivatalban lévő miniszterelnök a más országokkal való jó viszonyt és az euroatlanti integráció előnyeit emelte ki, addig legfőbb politikai ellenfele, Hristijan Mickoski a nemzeti identitás elvesztéséről beszélt, valamint helytelenítette az úgynevezett Preszpa-egyezményt, amelyben a névváltoztatásról állapodott meg a görög és a macedón kormányfő. Mickoski a véleményét tetteiben is éreztette, kampánya során következetesen a régi, Macedónia megnevezést alkalmazta. A július 15-i választásnak tehát egyik legnagyobb tétje az volt, hogy Észak-Macedónia a jövőben is kitart-e  a nyugati orientáció mellett, vagy az önazonosság megőrzésére hivatkozva olyan döntések születnek majd, amelyek veszélybe sodorhatják az idáig elért eredményeket?

A szavazáson alig valamivel több mint a választásra jogosultak fele vett részt, amely arány jelentősen elmaradt a legutóbbi, 2016-os számoktól, mikor is a választók kétharmada ment el voksolni. A polgárok döntése alapján a Zoran Zaev vezette balközép Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) szerezte meg a legtöbb mandátumot. A szavazatok 36,1%-ával 46 képviselőjük jutott be a 120 fős parlamentbe, a legnagyobb ellenzéki szervezet, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) pedig 44 tagját küldheti a törvényhozásba. A harmadik legerősebb párt az Integrációs Demokratikus Unió (BDI) lett, 11,3%-os támogatottsággal 15 helyet szerzett. A BDI a legmeghatározóbb albán nemzetiségi párt Észak-Macedóniában, ahol a népesség mintegy negyedét ez az etnikai csoport alkotja.

Önállóan egyik politikai erő sem lesz képes a kormányalakításra, mivel nem rendelkeznek az ehhez szükséges 61 mandátummal, így ismételten koalíciókötésre kényszerülnek. Minden valószínűség szerint Zoran Zaev kezdheti meg a tárgyalásokat a BDI vezetőivel, hiszen egyfelől a képviselőik számát tekintve ez a két szervezet a kormányképes, másfelől az ország jövőjét illetően is hasonló nézeteket vallanak, az albán párt támogatta a névváltoztatást és ez által az Európai Unióhoz való csatlakozást is. Egyedüli problémát a két fél között a kisebbségi nyelvhasználat jelenthet, amely miatt az előző ciklus elején is kudarcot vallottak az egyeztetések. A BDI ugyanis szeretné szélesebb körűvé tenni az albán mint hivatalos nyelv használatát Észak-Macedóniában, Zaev azonban kitart az alkotmányban lefektetett szabályozás mellett, amely egy adott területen az etnikai kisebbségek 20%-ot meghaladó részarányához köti nyelvük hivatalos használatát.

A következő napok folyamán elválik, hogy eredményesek lesznek-e a koalíciós tárgyalások, ez alkalommal ugyanakkor Észak-Macedónia külpolitikai irányvonala fontosabbnak bizonyulhat a belpolitikai kérdéseknél.

A borítókép forrása: European Parliament.

Témakörök: Észak-Macedónia, európai integráció, Európai Unió, Görögország, Zoran Zaev
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT