A kihívások, dilemmák és lehetőségek határán egy többpólusú világrend felé
A BRICS 16. csúcstalálkozója, amelyet az oroszországi Kazanyban rendeztek meg október végén, nem csupán a blokkon belüli együttműködés, hanem a globális színtér változásainak szimbolikus eseménye is volt. Az idei BRICS-csúcson 36 ország képviseltette magát, ezek közül 24-en a legmagasabb szinten. A csúcstalálkozón részt vett az ENSZ-főtitkár, António Guterres is. A találkozó célkitűzése és mottója „az igazságos globális fejlődés és biztonság érdekében történő multilateralizmus erősítése” volt, amely kifejezte a BRICS-tagok azon törekvését, hogy alternatívát kínáljanak a nyugati dominanciájú pénzügyi rendszerektől való függetlenedéshez, a globális intézmények megreformálásához és végső soron egy többpólusú világrend kialakításához. A csúcsot követő reális kilátások azonban bizonytalanok, hiszen a különböző politikai és gazdasági háttérrel rendelkező országok számára nehézséget jelenthet a közös irány megtalálása.
A BRICS mozaikszó Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát jelöli, amelyeket 2001-ben Jim O’Neill közgazdász azonosított a globális gazdasági növekedés várható motorjaként. Az első hivatalos találkozójuk 2009-ben zajlott, 2010-ben Dél-Afrika is csatlakozott a csoporthoz, 2011-ben megkezdték egy laza együttműködési struktúra kidolgozását, 2015-ben pedig közösen megalapították az Új Fejlesztési Bankot, amely a fejlődő országok infrastruktúra-fejlesztését támogatja.
A BRICS kezdeti célja a Nyugat-vezérelt gazdasági struktúrák, mint például az IMF és a Világbank megreformálása volt. Az évek során azonban a blokk egyre jobban igyekezett kibővíteni a célkitűzéseit. A kazanyi csúcstalálkozó ennek az átalakulásnak a csúcspontját jelentette, ahol a gazdasági függetlenség mellett a biztonsági és politikai együttműködés is nagy hangsúlyt kapott. Ennek ellenére a belső politikai és gazdasági különbségek – például Kína agresszívebb külpolitikája, India kiegyensúlyozott diplomáciai hozzáállása és Oroszország Nyugat-ellenes álláspontja – gyakran ütköznek egymással.
A kazanyi csúcson a BRICS 13 új partnerországot üdvözölt, amely lehetőséget adhat a blokk befolyásának szélesítésére. Az új tagok – mint Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – csatlakozása a blokk népességbeli súlyát is növeli, amely immár a világ lakosságának közel a felét teszi ki. Irán csatlakozása, amely a blokk Nyugat-ellenes retorikájába jól illeszkedik, feszültséget okozhat a közel-keleti szövetségesek között, különösen Szaúd-Arábiával, amely figyelemmel kísérte a csúcsot, de nem csatlakozott teljes jogú tagként. Szaúd-Arábia óvatossága is rámutat a BRICS bővítéssel kapcsolatos kihívásaira: az új tagok behozatala mellett a blokk kohéziójának megőrzése egyre nehezebbé válik. A NATO-tag Törökország különösen összetett helyzetet teremt például a geopolitikai érdekellentétek kezelésének vonatkozásában, nem említve az indiai félelmeket a kínai gazdasági dominancia térnyerését illetően.
A kazanyi csúcstalálkozó egyik központi kérdése a dollár dominanciájától való elszakadás volt, amelyhez számos új gazdasági kezdeményezés társult. Oroszország például javasolta egy BRICS gabonatőzsde létrehozását, valamint a – blockchain-alapú – BRICS Pay néven határokon átnyúló, tranzakciókra épülő rendszer bevezetését, amely lehetőséget kínálna a tagállamoknak a nyugati szankciók kikerülésére. Bár a kezdeményezések érdekes alternatívákat kínálnak a nyugati pénzügyi dominancia ellen, a technikai és szabályozási kihívások komoly akadályt jelentenek egy működőképes hálózat létrehozásában. India óvatos megközelítése a de-dollárosításhoz jól tükrözi a BRICS tagok közti különbségeket: miközben India támogatja a pénzügyi függetlenség iránti törekvéseket, gazdasági kapcsolatai a Nyugattal nem teszik lehetővé számára, hogy teljes mértékben eltávolodjon a dollártól.
A kazanyi csúcstalálkozó során Oroszország és Kína határozottan támogatták egy multipoláris világrend kialakítását, amelyben kevésbé érvényesül a Nyugat dominanciája. India azonban e téren is igyekezett távol maradni a nyíltan Nyugat-ellenes retorikától, hiszen gazdasági és politikai kapcsolatai az Egyesült Államokkal és Európával továbbra is kulcsfontosságúak. Az ukrajnai háború például csak visszafogottan került szóba a találkozón, ami a nézeteltérések elkerülésére tett diplomáciai kísérletet tükrözi. A kínai elnök a békére való törekvést hangsúlyozta az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok kapcsán is.
A kulcsfontosságú szereplők szemszögéből vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők:
Oroszország számára a csúcstalálkozó lehetőséget adott arra, hogy a szankciók ellenére is fenntartsa globális befolyását. Putyin elnök a BRICS-en belüli alternatív pénzügyi rendszerek kialakítását szorgalmazta, hogy csökkentse az ország nyugati piacoktól való függését.
Kína elkötelezettsége a BRICS Pay rendszer mellett jól illeszkedik Peking azon törekvéséhez, hogy a nemzetközi pénzügyi architektúrát átalakítsa. Ugyanakkor Kína növekvő gazdasági befolyása aggodalmat kelt a többi BRICS-tagban, különösen Indiában, amely érzékeny a kínai dominancia erősödésére a blokkban.
India óvatos diplomáciája különösen fontos a BRICS számára, mivel az ország egyensúlyt keres a Nyugat és a BRICS-tagok között. Modi miniszterelnök inkább a gazdasági együttműködésre helyezte a hangsúlyt, kerülve az éles geopolitikai állásfoglalásokat.
A 2024-es csúcstalálkozó központi eredménye a Kazanyi Nyilatkozat, amely a BRICS elkötelezettségét hirdette egy igazságosabb globális rend mellett. A dokumentum kiemeli a globális kormányzati intézmények – például az ENSZ Biztonsági Tanácsa – reformjának szükségességét a globális dél erősebb képviselete érdekében, és felhívja a figyelmet egy új, nyugati dominanciától mentes pénzügyi rendszerre. Mindezek ellenére a nyilatkozat gyakorlati megvalósítását illetően hiányzik a konkrét cselekvési terv, ami a tagok eltérő nemzeti prioritásait tükrözi és veszélyezteti a dokumentum tartalmi súlyát.
A BRICS 2024-es csúcstalálkozója lehetőségeket és kockázatokat egyaránt magában hordozott. A blokk célkitűzései – a nyugati hegemónia elleni fellépés és törekvés, a globális kormányzás reformja és az új partnerek bevonása – ambiciózusak, de a belső ellentmondások és eltérő érdekek nehezítik az egységes stratégia kialakítását. A BRICS sikere azon múlik a jövőben, hogy képes lesz-e a széles körű deklarációkat konkrét cselekvésekké alakítani, felülemelkedni az ellentéteken és világos stratégiát követni. Csak ebben az esetben válhat valóban jelentős tényezővé egy multipoláris világban.
Felhasznált irodalom
- Index – Gazdaság – Putyin így szorítaná sarokba Amerikát, Magyarország pedig óriásit kaszálhat ezen
- BRICS Kazan Summit: Ambiguous Ambition in Pursuit of Multipolar World | Geopolitical Monitor
- The BRICS Summit in Kazan Is a Showdown With the West
- The Battle for the BRICS: Why the Future of the Bloc Will Shape Global Order
- BRICS 2024: can the expanding bloc truly challenge western dominance? By Invezz
- BRICS summit: Key takeaways from the Kazan declaration | Reuters
- Russia’s BRICS summit: What’s on the agenda and why it matters to Putin | Vladimir Putin News | Al Jazeera
- Vladimir Putin hosts Brics summit to show West pressure not working
- Putin returns to world stage hosting 36 leaders at Brics summit in Russia | Brics | The Guardian
- BRICS Summit: Guterres underscores bloc’s role in boosting global cooperation | UN News
Nyitókép forrása: Flickr
