Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Matuz János

Az EU szuverenitása is csökken a világban, a tagállamoké is az EU-n belül – akkor ez most lose-lose?

Együtt erősebbek, stabilabbak, hatékonyabbak stb. lesznek?

Matuz János 2025.06.12.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az euróövezet előnyei és hátrányai

Bolgár tüntetések az euró bevezetése ellen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.10.
Navracsics Tibor

Milliárdok veszélyben

A rendszer összetett volta a folyamatok lassúságában bosszulta meg magát.

Navracsics Tibor 2025.06.05.
Pató Viktória Lilla

Tudományos vészjelzés Európából

A Choose Europe és a kutatói kivándorlás dilemmája.

Pató Viktória Lilla 2025.06.04.
MESSZELÁTÓ BLOG
Kőbányai Dénes
Kőbányai Dénes
a Nemzetek Európája Karrierprogram hallgatója
  • 2024.05.17.
  • 2024.05.17.

Németország: az orosz gázfüggőség vége

Az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai gazdaságok közül Németországban alakult ki az orosz földgázimporttól való legnagyobb függőség. Az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően a teljes éves német gázimport mintegy 55 százaléka Oroszországból származott, de a háborút megelőzően Oroszország más fosszilis energiahordozók importjában is kiemelkedő szerepet játszott: 2021-ben a német szénimport mintegy 50 százaléka, a nyersolaj-behozatal 34 százaléka volt oroszországi eredetű. Hogyan alakult ez így ki, és hogyan áll most Európa legnagyobb gazdaságának energiabiztonsága?

Az 1970-es évektől kezdve a Németországi Szövetségi Köztársaság a sokkal szennyezőbb szén helyett a földgáz felhasználása felé fordult. E szándékkal összhangban a Szovjetunió 1973-ban megkezdte a földgáz exportját Nyugat-Németországba a Testvériség és a Szojuz vezetékeken keresztül. Az orosz (szovjet) gáz részesedése a nyugatnémet importban a hidegháborús viszonyok ellenére is mindvégig magas volt, 1988-ban elérte az 50,4 százalékot. A német–orosz kereskedelmi kapcsolatok a Szovjetunió összeomlása után sem szenvedtek jelentős veszteségeket: az 1990-es és 2000-es években az orosz gáz a teljes német gázimport mintegy 40 százalékát tette ki. Ez 2010–2011-ben alacsonyabb értéket ért el (30 százalék), de azóta fokozatos növekedés volt tapasztalható 2021-ig. Ráadásul új gázvezetékeket is üzembe helyeztek Németország orosz gázzal való ellátására: a Jamalt a 2000-es évek közepén, majd az Északi Áramlat 1-et a 2010-es évek elején, az Északi Áramlat 2 pedig 2022-re készült el. Ugyanakkor az Északi Áramlat 1 és 2 négy csővezetékéből hármat a háború kitörése utáni ismeretlen eredetű robbantások használhatatlanná tették.

Az Oroszországgal való jelentős importkapcsolatainak köszönhetően Németország fontos szerepet játszott a földgáz más európai országok számára történő elosztásában. 2021-ben például 154,46 milliárd köbméter orosz földgáz került a német földgázhálózatába, azonban ennek alig több mint a felét, 83,17 milliárd köbmétert vásárolt maga Németország, a fennmaradó mennyiséget tovább exportálták a szomszédos európai országokba.

Mivel Oroszország a múltban, a 2006-os és 2009-es orosz–ukrán gázvitát övező rövid ellátási zavarok ellenére is megbízható importőrnek bizonyult, Németország fokozatosan leépítette hazai földgázkitermelését. Míg 2011-ben Németország 10,5 milliárd köbméter földgázt termelt ki a hazai mezőkön, tíz évvel később már csak 4,5 milliárd köbmétert. Emellett az ország földgázfelhasználása 2021-ig folyamatosan növekedett, majd egy 2022-es jelentősebb (15,5%-os) csökkenést követően a megváltozott trend 2023-ban is folytatódott (4,3 %-os csökkenés az előző évhez képest). Bár 2023-ban a primerenergia felhasználásban némileg nőtt a földgáz aránya az előző évhez képest (23,6%-ról 24,5%-ra), ezzel együtt fontos kiemelni, hogy a megújulók aránya ennél nagyobb mértékben emelkedett.

A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború következményeként Németország elhatározta, hogy függetlenedik az orosz fosszilis energiahordozók importjától. Emellett hosszú távon, az Európai Unió klímasemlegességi és kibocsátás-csökkentési célkitűzéseihez igazodva, az ország célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése és a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozatos kivezetése. Németország a közös uniós célnál is ambiciózusabb célkitűzéseket fogalmazott meg, miszerint 2030-ra 65 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, illetve 2045-re éri el a teljes klímasemlegességet. 

Ezen célok megvalósításával járó rövid távú negatív hatások enyhítésére a német kormány több átmeneti intézkedést is hozott: az atomenergia végső kivezetési dátumát kitolták 2023. április 15-ig, a szénerőműveket pedig ismét üzembe állították. A földgázt illetően a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium által 2022. március 25-én közzétett energiabiztonsági helyzetjelentés szerint mindenekelőtt felgyorsult a más forrásokból, elsősorban Norvégiából és Hollandiából származó csővezetékes import. Ez a trend 2023-ban is folytatódott: a teljes német földgázimport, amely 32,6 százalékkal volt alacsonyabb a 2022. évinél, 43 százaléka Norvégiából származott, míg 26 százaléka Hollandia, 22 százaléka pedig Belgium irányából érkezett az országba. Ezzel Norvégia vette át Oroszország első helyét Németország földgázimportőreinek listáján. A 2023 decemberében kötött, 50 milliárd euró értékű német–norvég földgázvásárlási megállapodással az előrejelzések szerint Norvégia a teljes német gázimporton belül 60 százalékos részarányt is elérhet a jövőben.

A földgázimport diverzifikációja érdekében Németország – az orosz szállítások kiesését követően – gyors intézkedést hozott cseppfolyósított földgázt (Liquefied Natural Gas – LNG) fogadni képes terminálok kiépítése céljából. 2022-ben törvényt hoztak az LNG-terminálok építése és üzembe helyezése körüli engedélyeztetési eljárások gyorsításáról, melynek eredményeképpen három úszó terminált (Floating Storage and Regasification Unit – FSRU) már üzembe helyeztek Wilhelmshaven, Lubmin és Brunsbüttel kikötőiben. 2023-ban a három működésben lévő LNG-terminál összesen több mint 6,6 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgázt fogadott, ennek több mint 80 százaléka a globális LNG piacon egyre nagyobb szerephez jutó Egyesült Államokból érkezett. A fennmaradó mennyiség többek között Norvégiából, Egyiptomból, az Egyesült Arab Emirátusokból, valamint Trinidad és Tobagóból érkezett. A negyedik terminált Stade városának kikötőjében tervezik üzembe állítani 2024 első felében, amely terminálnak a jövőben fontos szerepe lesz a zöld energiahordozók (például bio LNG, szintetikus földgáz, hidrogén) behozatalában is. A kitűzött klímacélokhoz igazodva Németországban az LNG-terminálok a jelenlegi szabályok szerint 2044. év végéig fogadhatnak cseppfolyósított földgázt, azon túl már csak karbonsemleges energiahordozók érkezhetnek.

Mint a fentiekből látszik, Németországban az utóbbi két évtizedben túlzott dependencia alakult ki az orosz földgáz importjától, amelynek olcsó és megbízható volta biztosította a német gazdaság növekedését, különösen az atomerőművek leépítése után. A megváltozott geopolitikai realitások miatt azonban Németország figyelemre méltó módon, gyakorlatilag egy év alatt függetlenítette magát az évtizedes orosz gázfüggőségétől. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a továbbiakban a csővezetékes földgázimport terén Norvégia, az LNG terén pedig az Egyesült Államok fogja függésben tartani a német gazdaságot – a jelenlegi politikai helyzetben azonban valóban biztonságosabb szövetséges országok függésébe kerülni. Emellett Németország a földgázimportjának diverzifikációját nem függetleníti ambiciózus klímavédelmi törekvéseitől sem, amelyek elérése esetén a német gazdaság Európa élére kerülhet a zöld átállás terén, még a jelenlegi nehézségek és átmeneti visszásságok (például a szénerőművek újranyitása, francia atomerőművek által termelt áram vásárlása) ellenére is.

Témakörök: függőség, gáz, gazdaság, Németország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT