A NATO északkeleti bővülése
Oroszország 2022. február 24-i Ukrajna elleni inváziójának következtében Finnországban felerősödtek azok a hangok, melyek – az addig bő fél évszázados finn semlegesség politikája után – az ezer tó országát is az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében látnák. A közvélemény támogatása mellett Finnország – Svédországgal együtt – 2022. május 18-án történelmi lépésre szánta el magát, felvételét kérte a NATO-ba. De mit is jelent mindez, hogyan alakul a finn NATO-csatlakozási folyamat?
Amennyiben Finnország csatlakozik a katonai szövetséghez, Oroszország 1340 kilométer hosszú új NATO-határral találja szemben magát, melynek következtében a Baltikum geopolitikája átalakul. Ez Finnország és a NATO, illetve Finnország és Oroszország relációjának eddigi dinamikájában is elmozdulást jelent.
Finnország mindig is jó viszonyt ápolt a NATO-val annak ellenére, hogy egyike azon hat Európai Uniós tagállamnak, amely nem tagja a katonai szövetségnek. Finnország NATO-csatlakozásának lehetősége a hidegháború óta vitatéma volt a finn politikában. Helsinki a NATO-val 1994 óta ápol hivatalos kapcsolatokat, ekkor csatlakozott a Partnerség a Békéért programhoz. Mauno Koivisto, néhai finn köztársasági elnök már 2001-ben figyelmeztetett, hogy Oroszország gyengesége átmeneti állapot, előbb-utóbb meg fog erősödni. Martti Ahtisaari, Nobel-békedíjjal jutalmazott egykori köztársasági elnök is támogatta Finnország NATO-tagságát, mert ezzel az ország a nyugati világ részeként léphetne fel.
Mára a tagságot a közvélemény egyre növekvő mértékben támogatja. Az Yle (finn közszolgálati médium) 2022 május eleji közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett finn lakosság 76%-a támogatja a NATO-tagságot – mivel sokan úgy vélik, hogy az orosz agresszió fényében szükséges védelmet nyújt –, míg Oroszország Ukrajna elleni agresszióját megelőzően a közvélemény-kutatások még egyértelmű ellenérzést mutattak a csatlakozással szemben. Az elmúlt negyedszázadban a NATO-tagság támogatása sosem haladta meg a 30 százalékot.
Biztonsági szempontból Finnország felvételének két egyértelmű előnye van. Először is, megerősíti a NATO katonai jelenlétét Észak-Európában, biztosítja a NATO érdekeit az északi-sarkvidéki és balti régiókban azáltal, hogy megszünteti az orosz határ mentén fennálló hiányosságokat. Másodszor, a finnek stratégiai készletekkel (a társadalom egészére kiterjedő hat hónapra elegendő élelmiszer- és üzemanyag-tartalék) és tudással (pl. 5G távközlés, kiberbiztonság) is hozzájárulhatnak a NATO működéséhez. Harmadrészt Nyugat-Európában Finnországot tartják a legnagyobb tüzérségi képességgel rendelkező országnak. A finn védelmi kiadások meghaladják a nemzeti össztermék 2%-át, ezzel teljesítve a NATO célkitűzésének minimumát. A finn katonai hatalom alappillére a nagy tartalék hadseregük, melyet – az Európa nagy része által már kivezetett – kötelező katonai szolgálattal tartanak fenn (a sorkatonai szolgálatról az Alaptörvény 127. paragrafusa rendelkezik). Jelenleg a Finn Védelmi Erők tartaléka közel 900 000 főből áll, míg háború esetén 280 000 katona az aktív állomány. Finnország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kiváló szakértelemmel rendelkezik a hideg időjárási körülmények közötti hadviselés terén, ami pl. hozzájárult az 1939 és 1940 fordulóján Oroszország ellen megvívott Téli Háború sikereihez is. (A Téli Háborúval kapcsolatban számos jelenlegi párhuzam érhető tetten: a Szovjetunió gyors győzelmet várt hatalmas katonai fölénye miatt, azonban az alacsony morál, az elégtelen utánpótlás és felszerelés, illetve a polgári támadások és a nem megfelelő katonai kiképzés miatt rendkívüli nehézségekkel szembesültek.)
Sanna Marin miniszterelnök 2022 januárjában kijelentette, hogy Finnország fenntartja annak a lehetőségét, hogy NATO-tagság iránt folyamodjon, habár ekkor még valószínűtlennek tartotta, hogy ez megtörténik az ő miniszterelnöksége alatt. (Parlamenti választásokat 2023. április 2-án tartanak az országban.) 2022. február 24-én, az ukrajnai orosz invázió kapcsán úgy nyilatkozott, hogy bár Finnország „jelenleg nem szembesül közvetlen katonai fenyegetéssel”, a NATO-csatlakozás kérdése továbbra is napirenden van, hozzátéve, hogy „a NATO-tagságról szóló vita meg fog változni”.
Finnország vezetői 2022. május 12-én hivatalosan is jóváhagyták országuk NATO-csatlakozásának történelmi lépését. A keleti szomszéd nem késlekedett a válasszal, még aznap közleményében jelezte az orosz külügyminisztérium, hogy „Finnország NATO-csatlakozása komoly károkat fog okozni a kétoldalú orosz–finn kapcsolatokban”, továbbá figyelmeztetett, hogy Oroszország „katonai-technikai” megtorló intézkedésekkel válaszol Finnország NATO-csatlakozására. (Ezzel szemben érdekes módon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem tekinti Finnországot fenyegetésnek, mivel az ország régóta szorosan kötődik a NATO-hoz, és továbbra is részt vesz a NATO hadgyakorlatain. Ennek ellenére világossá tette, hogy a balti térség többé nem tekinthető atommentes övezetnek.)
Következő lépésként 2022. május 17-én a 199 fős finn törvényhozás (Eduskunta) 188 tagja voksolt a NATO-tagság mellett (nyolc, alapvetően többségében a Baloldali Szövetséghez tartózó képviselő ellenezte, míg három képviselő nem vett részt a szavazáson). Ennek értelmében Finnország – Svédországgal együtt – 2022. május 18-án felvételét kérte a NATO-ba.
A finnek kérelmét pozitívan fogadták a nyugati szövetségesek, a szervezetet tovább erősítő, összetartást fokozó lépésnek tekintették. Az északi ország csatlakozási jegyzőkönyvét az észak-atlanti szövetség tagállamainak képviselői 2022. július 5-én Brüsszelben írták alá, ezzel megkezdődhetett a ratifikációs folyamat.
A csatlakozási folyamat lezárására akkor kerülhet sor, ha mind a 30 tagállam parlamentje ratifikálja azt. Recep Tayyip Erdoğan, Törökország államfője jelezte, hogy nem támogatja a két északi ország tagfelvételét, azzal vádolva őket, hogy kurd szélsőségeseket és gülenistákat támogatnak. Finnország kapcsán elsősorban a 2019 óta befagyasztott új fegyverexport-engedélyek kiadása a kifogás, melyre azt követően került sor, hogy Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen. A finn védelmi miniszter felvetette annak lehetőségét, hogy egyes engedélyeket eseti jelleggel felülvizsgáljanak, míg a külügyminiszter aggályosnak tartja, hogy a török törvényhozás nem tűzött ki időpontot Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálására.
A NATO-tagállami ratifikációs folyamat még zajlik, hazánk parlamenti küldöttsége az elmúlt napokban egyeztetett finn partnereivel. Az Országgyűlés várhatóan március folyamán megszavazza és ratifikálja az északi ország tagsági kérelmét. Törökországban azonban 2023 májusában parlamenti választásokat tartanak, valamint a köztársasági elnök személyéről is döntenek, így belpolitikai érdekeknek megfelelően elhúzódhat a folyamat.
Felhasznált irodalom
http://www2.hs.fi/english/archive/news.asp?id=20031215IE6
https://jasoninstitute.com/what-are-the-consequences-of-finland-joining-nato/
https://www.cbsnews.com/news/nato-finland-sweden-accession-protocols-russia-ukraine-war/
https://www.economist.com/podcasts/2022/05/16/putin-has-brought-nato-closer-to-his-borders-natos-nordic-expansion
https://www.is.fi/politiikka/art-2000008823260.html
https://www.politico.eu/article/recep-tayyip-erdogan-sweden-finland-terrorist-nato-membership/
https://www.portfolio.hu/global/20221226/bemondta-a-nato-fotitkar-jovore-bovul-a-nato-587134
https://balk.hu/2022/07/02/torokot-fogtak-a-kurdok-fekete-napja-a-sved-es-a-finn-nato-csatlakozas/
https://www.wilsoncenter.org/article/finlands-contributions-nato-strengthening-alliances-nordic-and-arctic-fronts
A nyitókép forrása: https://jasoninstitute.com/what-are-the-consequences-of-finland-joining-nato/
