Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Pellet Philippe

Szabadkőművesség – a Francia Köztársaság új államvallása?

Európa alapértékei szabadkőműves értékek?

Pellet Philippe 2025.05.19.
Csepeli Réka

Tisztelgés Ferenc pápa előtt

A szekularizmusról szóló vita újraéledése Franciaországban.

Csepeli Réka 2025.04.29.
Csepeli Réka

Ítélet Marine Le Pen ellen

A francia demokrácia megmérettetése.

Csepeli Réka 2025.04.07.
Csepeli Réka

Macron – Európa élharcosa

Donald Trump januári beiktatásával új korszak kezdődött.

Csepeli Réka 2025.03.12.
MESSZELÁTÓ BLOG
Manzinger Krisztián
Manzinger Krisztián
munkatárs, NKE John Lukacs Intézet
  • 2021.07.14.
  • 2021.07.14.

Vita Franciaországban: Veszélyeztetik-e a regionális nyelvek a francia nyelvet?

Franciaország az asszimiláló nemzetállam prototípusa. A közép-európai és más államok is a francia nemzeteszmét tekintik ideálnak, amikor saját történelmileg adott nyelvi-kulturális sokszínűségük egyneműsítését célozzák. Bár a nyugat-európai állam elsőként lépett erre az útra, ennek ellenére a regionális vagy kisebbségi nyelvek – mint a breton, az okszitán, a korzikai, az elzászi (a német nyelven belüli alemann nyelvjárás), a katalán, a baszk, a kreol stb.; a kormány számára készült 1999-es jelentés összesen mintegy 75 ilyen nyelvet azonosított – továbbra is élő és beszélt nyelvek.

Ebbe az asszimilációs törekvésbe illeszkedik az, hogy amikor az 1880-as években megtörtént a polgári (állami) közoktatás kiépítése, a párizsi kormányzat kiemelt célja lett a nyelvi asszimiláció erőltetése az iskolákban. Ezen az 1951-es Deixonne-törvény némileg lazított, amely opcionálisan lehetővé tette a franciával egyenlő óraszámban négy nyelv – a katalán, a baszk, az okszitán és a breton – oktatását. Ennek a törvénynek köszönhetően az elmúlt évtizedekben ezeken a nyelveken kiterjedt magán iskolarendszerek jöttek létre.

Habár a nyelvi sokszínűség az 1958 óta hatályos francia alkotmányban megjelenik (a 75-1. cikk szerint a regionális nyelvek Franciaország kulturális örökségének részei) a legfontosabb alkotmányos rendelkezés mégis a 2. cikk, amely szerint „A Köztársaság nyelve a francia.” Ez a kitétel viszonylag friss, 1992-ben került a szövegbe, mégpedig abból a célból, hogy megakadályozza a francia nyelv angol szavakkal való „felhígulását”. Ennek ellenére az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmánytanács azóta előszeretettel használja a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel szembeni fellépésre. Így például részben a 2. cikkre hivatkozással akadályozták meg, hogy Franciaország ratifikálja a már aláírt, az Európa Tanács égisze alatt létrehozott Regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját. Úgy érveltek az 1999. június 15-i, n° 99-412 DC sz. döntésükben, hogy a charta szövegében szereplő, a regionális vagy kisebbségi nyelvekhez kötődő „csoportok” és „területek” kifejezések ellentétesek az alkotmány 1. és 2. cikkelyeivel. (A Kisebbségvédelmi keretegyezményt Franciaország alá sem írta.)

Ugyanerre alapozták 2021. május 21-i döntésüket is egy történelmi jelentőségű törvény kiemelkedő fontosságú részeinek megsemmisítésekor. 2021. április 8-án – először az ötödik köztársaság alkotmányának hatályba lépése óta – a francia parlament a regionális nyelveket érintő szabályozást alkotott. Az előterjesztője, a breton érdekvédő ellenzéki Paul Molac neve után Molac-törvénynek nevezett jogszabályt – amelyet Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter kifejezetten ellenzett, Macron elnök pártja, a La Républic En Marche! pedig hivatalosan nem támogatott, de képviselőinek nagy része mégis megszavazta – 247 támogató, 76 ellenző és 19 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. Az elutasító képviselők közül 60 az Alkotmánytanácshoz fordult, amely n° 2021-818 DC 2021. május 21-i döntésével a törvény két lényeges pontját meg is semmisítette. Az alkotmány 2. cikkére hivatkozva alkotmányellenesnek minősítették azt, hogy iskolákban a regionális vagy kisebbségi nyelvek javára eltekintsenek a francia nyelv számára előírt azonos óraszám követelményétől, illetve azt a rendelkezést is törölték, amely lehetővé tette volna, hogy a francia nyelvben nem, de az elismert kisebbségi nyelvekben szereplő karaktereket tartalmazó nevek is anyakönyvezhetőek legyenek.

Utóbbi azért is különösen szomorú, mert egy 2017-ben született breton gyermek esetében ez a kérdés már megjárta a francia igazságszolgáltatást: a szülők egy ñ betűt tartalmazó nevet kívántak anyakönyveztetni, amit az illetékes hatóság és az első fokon eljáró bíróság is elutasított, majd 2018 novemberében a másodfokú bíróság jóváhagyott, hangsúlyozva, hogy a breton (illetve a spanyol és a portugál) nyelvben szereplő betű használata nem jelent veszélyt az országra. Az Alkotmánytanács 2021 májusában mégis az alkotmány 2. cikkébe ütközőnek találta és megsemmisítette a Molac-törvény vonatkozó rendelkezését, amelynek komoly hatásai lehetnek.

Az egyetlen jelentős rendelkezés, ami a Molac-törvényből megmaradt az, hogy a magániskolák (a működésük helyszínének számító településen túl) azoktól a településektől is pénzügyi támogatást kaphatnak, ahol az ott tanuló gyermekek laknak.

Az Alkotmánytanács döntése felháborodást keltett: több helyen tüntettek országszerte, Paul Molac pedig egyenesen az alkotmány 2. cikkének módosítását javasolta. Az ügyben megszólalt Macron elnök is, aki Facebook-posztjában Fernand Braudel történész szavait idézve azt hangsúlyozta, hogy „Franciaország sokszínű”, az ország nyelvei pedig a közös francia kultúrát gazdagító kincsek.

A szép szavakon túl ismét egyértelművé vált, hogy a francia alkotmányos szabályozás nem tudja a kisebbségi közösségek és őshonos nyelveik jogegyenlőségét biztosítani. Ha kitekintünk Európába, akkor azt látjuk, hogy – erős leegyszerűsítéssel és hangsúlyozva a spanyol- és a franciaországi helyzet lényeges különbözőségét – a katalán-spanyol viszály is részben a spanyol alkotmány nemzeti kizárólagosságára vezethető vissza (amelyben a spanyol ugyanolyan gyűjtőkategória, mint Franciaországban a francia), illetve Romániában például az alkotmány polgárinak nevezett, de valójában nagyon is nemzeti kizárólagosságot tételező rendelkezéseire hivatkozással utasítják el például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Szomorú, hogy az európai szolidaritás és méltányosság, amely oly sok kérdésben megnyilvánul, épp nemzetiségi kérdésekben marad el…

Témakörök: alkotmány, állami szabályozás, Franciaország, nyelvtanulás, nyelvtörvény
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT