A pénztárcánk kérdése kulcskérdés mindannyiunknak, ezért is gondolom, hogy e témát csak a legfrissebb és pontos adatokkal alátámasztva érdemes vizsgálni. Ezért e rövidke elemzésben csak a friss KSH, Eurostat és OECD adatokat fogom bemutatni.
- Minimálbér, garantált bérminimum
Az Eurostat évente két alkalommal közli a tagállamok minimálbér adatait, január és július végén. A napokban megjelent kimutatás szerint idén az euroban számolt minimálbér növekedésünk a legnagyobb volt, 18,5 %-os. Ennek egy része a forint tavalyi évben elért erősödéséből, másik része pedig a forintban mért 11%-os emeléséből adódik. A vásárlóerő paritáson kimutatott 11% pedig a negyedik legnagyobb volt. Ugyan a vásárlóerő paritás számítása még csupán előzetes becslés, változhat a későbbiekben, de az eurováltás már végleges érték, tehát ott biztos az első helyünk.
Fontos hangsúlyozni, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén nem volt minimálbér emelés, náluk biztosan reálérték csökkenés lesz. Mellettük még Lengyelországban és Belgiumban is kisebb volt az emelés, mint a tavalyi infláció, e két országban is csak akkor van esélye a reálérték megtartásának, ha idén alacsonyabb lesz az inflációjuk, mint tavaly volt.
Nálunk az idén 3,2%-os inflációt becsül az MNB, így a minimálbérek reálértéke 7,6%-kal fog várhatóan emelkedni, ami szintén a legjobbak egyike lesz minden bizonnyal az unióban.
A magyar minimálbér vásárlóértéke már 6 országot megelőzött, nálunk alacsonyabb Észtországban, Lettországban, Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és Máltán is.
Magyarországon a foglalkoztatottak csupán kb. 5%-nak az alapbére a minimálbér, ezért a keresetek alakulására sokkal nagyobb hatást gyakorol a garantált bérminimum, amit az unió középmezőnyébe lehetne beilleszteni. Romániában például minimálbért keres egyes becslések szerint a munkavállalók 40%.
Az unió 5 országában nincs hivatalos egységes minimálbér, de a szabályozás számos ponton országonként különböző.
Az elmúlt 16 évben a minimálbér és a garantált bérminimum is soha nem látott mértékben növekedett. Mindkettő nominálisan több, mint négyszeresére, a reálértékük pedig több, mint duplájára nőtt. A minimálbér 120%-kal a garantált bérminimum pedig 109%-kal ér többet most, mint 2010-ben.
Ez a dinamika hajtotta az összes magasabb kereseti kategóriát is.
2. Átlagkeresetek – KSH
Az elmúlt évtizedben hazánkban soha nem látott mértékű keresetnövekedés ment végbe. 2010 óta mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset három és félszeresére nőtt, reálértékük pedig közel megduplázódott. A bruttó átlagkereset 82,7%-kal, a nettó átlagkereset pedig 91,5%-kal ért többet 2025 első félévében, mint 2010-ben.
A tavalyi decemberi adatokat, illetve az év egészének adatait majd február végén adja ki a KSH, de az első 11 hónap alapján már becsülhető. Az éves bruttó átlagkereset jó eséllyel 700 ezer forint fölé emelkedik, közel 705 ezer forint lesz, ami 9% körüli emelkedés. Ha az éves 4,4%-os inflációt kivesszük, akkor is közel 4,5% bruttó reálkereset emelkedés lesz kimutatható, ami várhatóan az unió legjobbjainak egyike lesz.
Nettóban pedig még nagyobb lesz a növekmény, 4,8-5% közötti, hiszen az év második félévében a családi adókedvezmények emelkedése, a negyedik negyedévben pedig a három gyermekes édesanyák adómentességének indulása miatt a nettó keresetek nagyobb mértékben emelkedtek még a bruttónál is.
3. Átlagkeresetek – Eurostat
A magyar keresetdinamika már évek óta az unió legjobbjainak egyike, sőt a világon is figyelemre méltó. 2013-ban a magyar, kedvezmények nélküli nettó átlagkereset vásárlóértéke még az uniós átlag felét tette ki, mára azonban elérte annak kétharmadát.
Az Eurostat a teljes munkaidős, gyermektelen, egyedülálló munkavállalók kereseti adatait közli évente. Eszerint 2016 óta mindössze két olyan év volt, amikor nem szerepeltünk az öt legnagyobb növekedést elérő ország között. 2024-ben a tagállamok közül a 3. legnagyobb javulást értük el.
Folyamatosan zárkózunk fel az uniós átlagkeresethez: 2024-ben a magyar átlagkereset vásárlóértéke 6 országénál magasabb volt, Csehországéval közel megegyezett, Portugáliát és Szlovéniát pedig jelentősen megközelítette.
4. Átlagkeresetek növekedése – OECD
A magyar keresetek reálértékének növekedése OECD-szinten kimagasló. Erről már 2 blogcikkemben is olvashattak korábban itt és itt a LudEcon-on.
Az OECD Employment Outlook legutóbbi, 2025-ös évkönyve a 2021 és 2025 első negyedéve közötti időszakot elemezte, amely szerint Törökország után a második legnagyobb javulást értük el a 37 vizsgált ország között.
5. Átlagkeresetek növekedése – ECA
A magyar fizetések reálértékének javulása világszinten is az élmezőnybe tartozik. Az Employment Conditions Abroad (ECA) 2025–26-os fizetési trendekről szóló jelentése szerint saját kutatásuk alapján 2025-ben Európában a 2. helyen állunk Törökország mögött, és előrejelzésük szerint 2026-ban is megőrizzük ezt a pozíciót. Várakozásaik szerint a reálbéremelkedésünkkel a világ tíz legjobban teljesítő országa közé kerülünk.
6. Reálkereset alakulása – KSH
A magyar nettó keresetek reálértékének alakulását a KSH hosszú adatsoraiból vizsgálhatjuk. Az elmúlt 65 évben is kimagasló volt a 2012-2025 közötti emelkedésünk. 2010-2012-ben még alig haladtuk meg az 1978-as keresetszintet, mára pedig közel a duplájára emelkedtünk úgy, hogy közben a foglalkoztatottak száma is közel egymillióval több lett.
Ez a keresetnövekedés úgy valósult meg, hogy az alkalmazottaknak történő juttatások aránya a GDP-ben (Compensation of employees / GDP) még 2024-ben is 42,9% volt, ami az uniós 47,7% és az euro övezeti 48,3%-os aránynál jóval alacsonyabb, de a 2010-es 43,8%-nál is kisebb. Tehát jóval több foglalkoztatott, jóval magasabb keresete és az egyéb munkáltatói költségei is kisebb arányt képvisel a megtermelt GDP-ben, mint 2010-ben.
Ebből arra kell következtetni, hogy az eddigi bérdinamika nem rakott túlzott terhet a munkáltatókra. Az a dilemma, hogy hogyan lehet viszonylag alacsony GDP volumennövekedés s nem csökkenő foglalkoztatottság mellett nagy a keresetek dinamikája úgy oldható fel, hogy a keresetek forintban emelkednek, ami a GDP esetében is jobban nő, mint a volumen.
Nyitókép: depositphotos.com
