Így egyensúlyoznak a 15–24 évesek a munkaerőpiacon Magyarországon és Európában
A magyar foglalkoztatási adatok 2010 után európai és világviszonylatban is nagyon jelentős javulást mutatnak. A foglalkoztatási rátánk az unióban a tagállamok között a második legnagyobb mértékben javult, összességében már Németországgal versenyzünk a 6–7. helyen, de a munkaerőpiacunk struktúrája több ponton eltér a némettől, osztráktól is. A magyar mutató minden szegmensben az unió és az OECD országok átlaga feletti, egyetlen csoportot lehet azonosítani, ahol jelentős növekedés volt ugyan, de még nem értük el az átlagot, ők a fiatalok. Ezt a témát vizsgáltuk meg szerzőtársammal, Varga Mátyás Zsolttal a legutóbbi Polgári Szemlében megjelent cikkünkben.
Hazánkban a 15–24 évesek foglalkoztatási rátája 9 százalékponttal emelkedett az utóbbi másfél évtizedben, a 2024. éves adatunk 27,2%, ugyanekkor az Európai Unió átlaga 34,9%, az OECD átlaga pedig 43,2%.
15–24 évesek foglalkoztatási rátája (%) (Az adatok forrása: Eurostat; saját ábra)
Magyarország ezzel a mutatójával a 17. helyen áll a tagállamok között, tehát éppen bejutottunk a tagállamok középső harmadába, kilépve a sereghajtók közül. A V4 országok között a második helyen állunk Lengyelország után közvetlenül, Csehország és Szlovákia még az utolsó harmadban található.
A 15–24 évesek foglalkoztatási rátája 2024-ben (%) (Az adatok forrása: Eurostat; saját ábra)
Érdemes feltenni a kérdést, honnan hiányoznak a fiatalok a magyar munkaerőpiacról, mi az oka vajon az Ausztriától és Németországtól való ilyen jelentős eltérésünknek?
A 15–24 éves korcsoportban azoknak az aránya, akik már nem tanulnak, de dolgoznak, az 5. legmagasabb nálunk a tagállamai között (23,6%), még Németországnál is magasabb. Azoknak az aránya pedig, akik tanulnak és amellett legális keretek között foglalkoztatottak is, az 5. legalacsonyabb, mindössze 3,6%, míg például Németországban 28,6%.
A 15–24 évesek foglalkoztatási rátájához a tanulók és a nem tanulók hozzájárulása
(%, 2024) (Az adatok forrása: Eurostat; saját ábra)
A vizsgálatunk során az Eurostat munkaerő-felmérésének (Labour Force Survay – LFS) és makrogazdasági mutatóinak felhasználásával korrelációs elemzést, Granger-oksági tesztet és hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk annak feltárására, mely tényezők befolyásolják leginkább a fiatalok foglalkoztatását. Eredményeink szerint a részmunkaidős foglalkoztatás és a tanulás mellett munkát végző fiatalok arányának növekedése járul hozzá legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta emelkedéséhez.
Hazánkban nincs jogi akadálya annak, hogy akár a középiskola, akár a felsőoktatás mellett bármilyen foglalkoztatási módban jogszerűen dolgozzon is a diák a végzettsége megszerzése előtt. A rendes munkavállaláson kívül – ami munka törvénykönyve alapján vagy közalkalmazottként is lehet – diákszövetkezeti formában és duális képzés keretében is foglalkoztatottá válhatnak. A korábbi duális képzési ösztöndíjakat fokozatosan felváltotta a 2020-tól induló szakképzési munkaszerződés, illetve 2022-től a 25 év alatti fiatalok az átlagkeresetig SZJA-mentességet élvezhetnek, ezen intézkedéseknek a foglalkoztatást bővítő hatása várhatóan később jobban meg fog jelenni a LFS statisztikáinkban.
A foglalkoztatás bővítésére szóló intézkedésekre kitérnek az Európai Unió által rendszeresen elkészített országspecifikus ajánlások. Javasoljuk figyelembe venni ezen intézkedések kidolgozásakor a cikkünkben leírt összefüggéseket. Javaslunk továbbá uniós szinten a LFS adatfelvétel módszertani áttekintését a fiatalok foglalkoztatására fókuszáltan.
Nyitókép: AllaSerebrina / depositphotos.com
