Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Smrcz Ádám

Mi a manipuláció?

Kísérlet a manipuláció filozófiai elméletének kidolgozására.

Smrcz Ádám 2025.07.04.
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Ludovika.hu

Dánia az EU élén

Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után.

Ludovika.hu 2025.07.01.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2024.10.30.
  • 2024.10.30.

Az 1 millió forintos kérdés

A gazdaságpolitika és a politika célul jelölte meg az 1 millió forintos átlagbér és az 1000 eurós minimálbér elérését. Elsőre meghökkentően nagynak hangzik az emelés, de ha a gazdaságpolitika mozgásterét vizsgáljuk, nem is tűnik lehetetlennek.

Van, aki csak a gazdasági növekedésre fókuszálva szkeptikus a célkitűzés elérhetőségét illetőleg. Egy másik elemzés feltárja, hogy a jól fizetett diplomások arányától is függhet az átlagfizetés gyorsabb vagy lassabb emelkedése. Mindezek (növekedés és jól fizetettek magas aránya) természetesen fontos tényezői annak, hogy összességében elérhető legyen a milliós átlagbér. Érdemes tehát komplexen, további tényezőkkel is kiegészíteni a bérpálya előrevetítését.

Először is a minimálbér egy mesterséges beavatkozás a piaci folyamatokba, még ha a munkaadók, a munkavállalók és a kormány hármas konszenzusán alapszik is. A makrogazdasági modellekben a kormányzati beavatkozás a piactól függetlenül a gazdaságpolitikai célokat követi – hacsak nem ütközik rajta kívül álló korlátokba. A minimálbéremelés részben tehát a gazdaságpolitikai cél és akarat  függvénye is, nem csak a munkaerőpiaci viszonyoké. Ezt támasztja alá a 2001-es magyar 57%-os emelés is. A minimálbér kapcsán jellemző hatás és elvárt hatás, hogy az ennél többet keresők bérét is felfelé tolja. Ha megvizsgáljuk a minimálbér és az átlagbér összefüggését, akkor az utóbbi 10 évben a minimálbér az átlagbér 40%-a körül mozgott. Tehát az 1 milliós átlagbér egyik szükséges feltétele a 400 ezres minimálbér, ami euróra számítva éppen nagyjából 1000 euró (ha nem tekintjük az utóbbi egy hét forintárfolyam-ingadozást). 2025 januárjától ezerkétszáz forint híján háromszázezer forint lesz a minimálbér, amihez képest már csak 33%-os minimálbéremelés választ el az 1000 eurótól, amit ráadásul a PM tervei alapján több évre elosztva kell elérni.

Természtesen a gazdaságpolitika nem csupán az akarat diadala, ha a munkaerőpiac termelékenység-javulás és kibocsátásnövekedés helyett / mellett elbocsátásokkal reagál. Nyilván szükséges a gazdasági növekedés is, valamint a – remélhetőlege néhány százalékos – infláció is segít a nominális bérek emelkedésén. Viszont nem csupán a gazdasági növekedés ad lehetőséget Magyaroroszág esetében a bérek növelésére, hanem a regionálisan relatív bérkifizetések is. A GDP jövedelmi megközelítésben az összjövedelmet két részre, munka- és tőkejövedelemre lehet osztani. A bérek arányát adja meg az ún. bérhányadmutató. Kónya István, Krekó Judit és Oblath Gábor 2021-ben írt egy tanulmányt, amelyben különböző megközelítésekben kiszámolták a magyar bérhányadot és összevetették a többi európai országgal, fókuszálva a visegrádi csoport bérversenyére. Az elemzésük szerint a szerzők által nemzetközi összehasonlításra legalkalmasabbnak tartott kiigazított bérhányad tekintetében Magyarországon a legalacsonyabb a bérek részesedése az összjövedelemből. Ez azt jelenti, hogy a tőkevonzóképesség lerombolása nélkül is lehetséges úgy korlátozott mértékig a béreket növelni a tőkejövedelmektől elvonva, hogy még nem számoltunk gazdasági növekedéssel. Ezt képes még felerősíteni az a közelmúltbeli érdekegyeztetési gyakorlat, hogy a béremelésért cserébe a kormány SZOCHO csökkentést ígér.

Ha tehát a növekedés, a minimális éves infláció, a minimálbér átlagbérre gyakorolt hatása, a bérhányad adta mozgástér és a 2–3 éves időtáv  együttesét vesszük figyelembe, akkor a 2024 augusztusában teljes munkaidőben 600–630 ezer körüli átlagbér (KSH fogalomhasználatával átlagkereset) millióssá tétele jól tervezhető gazdaságpolitikai cél és nem csupán politikai nagyotmondás. Feltétele azonban, hogy teljesüljenek a növekedési várakozások.

Nyitókép forrása:  Mohamed Hassan / Pxhere.com

Témakörök: gazdaság, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT