Elkészült a Letta-jelentés az egységes piac jövőjéről
A jelentés április végén jelent meg: betekintést nyújt az Európai Unió gazdaságpolitikai és stratégiai elképzeléseibe, menetrendjének irányába, valamint átfogó menetrendet nyújt az egységes piac jövőjéről – hangsúlyozva a proaktív stratégiák fontosságát.
A Letta-jelentés elemzi az egységes piac jelenlegi állapotát, és stratégiákat vázol fel annak újjáélesztésére és fejlesztésére. A jelentésbe foglalt vízió érinti a bővítést, a biztonságot és a társadalmi kohéziót. Olyan stratégiákat javasol, amelyek célja az egységes piac újjáélesztése az alapelvek kibővítésén keresztül.
A négy szabadság eleve (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad mozgása) mellé ajánlja egy ötödik szabadáság érvényesítését is, az innováció szabad áramlását, amelyet tágan értelmezve a tudás és a tanulni vágyók szabad áramlásaként is értelmez.
Ezen kívül az európai versenyhátrányt okozó területek újraszabályozására tesz javaslatot. A jelentés úgy fogalmaz, hogy „az integráció hiánya a pénzügyi, az energetikai és az elektronikus kommunikációs ágazatokban az egyik fő oka Európa csökkenő versenyképességének”. Olyan integrációs területeket vizsgál, amelyek célja az EU pozíciójának megerősítése a gyorsan változó globális rendben. Úgy véli, hogy az egységes piac lehet „Európa legjobb eszköze ahhoz, hogy biztosítsa sikerét az újszerű globális rendben”.
A fent idézett részpiacok még erősebb integrációjában, azaz összekapcsolódásában, valamint a bürokrácia csökkentésében látja. Ugyanakkor nem tud elszakadni az Európai Unióra olyannyira jellemző szabályozási paradigmától. Mindenre az a megoldás jut eszébe, hogy irányelvet, szabályozást, közösségi jogot kell alkotni, valamint az implementációra úgyszintén bizottsági rendelteket és iránymutatást. Ha a szabályozás rontja a versenyképességet – mert például túl körülményes eljárásokat iktat be –, akkor a megoldás a jelentéstevő számára a szabályozás felülvizsgálata. Továbbá ügynökségek, szervezetek, bizottságok létrehozását javasolja minden egyes tovább fejlesztendő egységes piaci terület integrációjának mélyítésére, amely intézményi departmentalizáció jellemzően inkább lassítani szokta a folyamatokat.
A szabályozási paradigmában ragadtság és az intézményi túlburjánzás legbizarrabb eleme a Chief Enforcement Officer, amely az alábbi szövegkörnyezetben olvasható a jelentés 129. oldalán: „A változások végrehajtása során a végrehajtás kiemelkedő fontosságának hangsúlyozása érdekében a Bizottság javasolja, hogy a következő Európai Bizottság nevezzen ki egy, az egységes piacért felelős ügyvezető alelnököt, akinek kifejezetten a Végrehajtásért Felelős Főtisztviselői (Chief Enforcement Officer) feladatokat kellene ellátnia.”
Tud-e mást is az Európai Unió, mint szabályokat, garanciákat, bürokráciacsökkentést, public-private partnership (PPP) megoldásokat, támogatási alapokat ígérni a versenyképesség növelése érdekében? Legyen szó bármilyen vállalati méretről és versenyképességet érintő együttműködésről, szervezetről. Vajon el tud-e képzelni egy eurokrata olyan megoldást, ahol a szabályozó visszább húzódik, kevésbé szabályoz, ráhagyja az uborka görbületét a természetre. Visszatérhetnénk-e bizonyos területen a laissez faire piacelvű közgazdasági szemlélethez, ha már piacról és versenyképességről van szó? Főleg, ha innovációt várunk el az európai cégektől, ugyanis az ehhez szükséges kreativitást a vezetéstudomány szerint megöli a formalizáltság, a kötöttség. A magyar elnökség megfontolhatja a dereguláció szemléletének képviseletét legalább a KKV-k szintjén.
Mindenesetre nagyon izgalmas területek egységesítését indítványozza a Letta-jelentés: úgymint a már régóta napirenden lévő tőkepiaci unió létrehozását vagy a háborút követő megvilágosodás hatására a biztonsági és védelmi ipar közös piacának kialakítását.
Nyitókép forrása: Infostart
