Az exaptációk és a grafén közgazdaságtudományi kutatása
A Technological Forecasting & Social Change folyóiratban jelent meg Kovács Olivér legújabb tanulmánya. Az NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tudományos főmunkatársa arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Ipar 4.0 – ami elsősorban a termelékenységi javulás irányába hat – áthangszerelhető-e valamilyen egyéb általános célú technológia alkalmazásán keresztül úgy, hogy az a minőségi növekedés és társadalmi-gazdasági fejlődés irányába ható mechanizmus lehessen?
A tanulmány kiindulópontja az a felismerés, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági és környezeti válságok kereszttüzében létszükségletté vált az épp zajló technológiai forradalom (Ipar 4.0) olyan értelemben vett „átformálása”, hogy az ne csak az amúgy is fenntarthatatlan konstans növekedési gazdasági paradigmát erősítse, hanem a mennyiségi növekedés utáni, azon túlmutató minőségi társadalmi-gazdasági fejlődés felé történő hathatós elmozdulás vivőmechanizmusa lehessen.
Háttér és újszerűség
Igaz, hogy a minőségi növekedés ötlete már több mint fél évszázada velünk él – 1972-ben jelent meg A növekedés határai című munka, ami rámutatott, hogy véges bolygón nem létezhet végtelen gazdasági növekedés – komoly előrelépést a mai napig nem sikerült elérni e tekintetben. A világ persze a tudomány előremenetétől, az arra építő technológiai forradalmaktól reméli a bajok orvoslását azóta is. A 2011 óta kibontakozásnak indult negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) sajnos továbbra is a mennyiségi növekedés paradigmáján belül értelmeződik, azaz a szakma és az üzleti világ elsősorban a termelékenység látványos javulását várja az okos gyárak létrejöttétől, ami tehát nagyobb gazdasági növekedést alapozhat meg.
A tanulmány újszerű módon kapcsolja össze az Ipar 4.0, az exaptációk (funkcionális újrahasznosítás), a grafén (2D anyagok) technológia és az inkluzív fejlődés irodalmát azért, hogy az uralkodó Ipar 4.0 paradigmán túlmutató felismerésekhez jusson. A munka egyfajta Longue-durée elemzést is tartalmaz, hiszen áttekinti és beazonosítja az első ipari forradalom óta eltelt több mint kétszáz év gazdaságtörténetének legfontosabb exaptációit, amelyeket a nemzetközi irodalom egyszerűen elhanyagol. A grafén közgazdaságtudományi kutatásokba való beemelése már önmagában nóvumnak hat, mi több, a grafén Ipar 4.0 technológiáira gyakorolt potenciális alkalmazhatóságának és hatásainak feltárása is fontos hozzáadott érték.
Üzenetek
A tanulmány felhívja a szakma figyelmét arra, hogy az exaptációkkal kapcsolatos kutatások megújítása és kiterjesztése a technológiai-gazdasági paradigmák rendszerszemléletű beágyazásával egyaránt előre vivő lehet az új tudományos felismerések felé vezető úton. Egyedülálló módon bővíti ki az Ipar 4.0 szakirodalmát azáltal, hogy megvizsgálja a közgazdasági irodalmakból teljesen kimaradó gráfén-technológia szerepét. Teszi ezt úgy, hogy egy rendszerszemléletű megközelítést javasol az Ipar 4.0 és a grafén kapcsolatának kezelésekor, tekintettel a pénzügyi szektor és a reálgazdaság közötti szembetűnő szimmetriatörésre. Ezen túlmenően a tanulmány felfejti a szimmetriatörés rendszerszintű mellékhatását a zombijelenség bemutatásán keresztül, ami mindenképpen ellene hat egy fenntartható és exaptációkat stimuláló Ipar 4.0 fejlődésnek. A szakpolitikai következtetéseket sokszor mellőző írásokkal szemben a tanulmány megfogalmaz hat olyan állami/kormányzati feladatot, amelyek elvégzése hozzájárulhat ahhoz, hogy elinduljunk a minőségi növekedés felé.
Zárszó helyett
A növekedés határai c. anyag már évtizedekkel ezelőtt felsorolt egy feladatlistát: egy olyan gazdaság elérésére kell törekedni, mely eszköz és nem végcél, mely a környezetet szolgálja és nem fordítva; hatékony, megújuló energiarendszerek kiépítését kell előmozdítani; olyan ipari termelést kell preferálni, amely minimumra csökkenti a szennyező anyagok és a hulladékok kibocsátását, valamint hatékony és zártláncú anyagi rendszerekre épít. A tanulmányból kitetszik, hogy az Ipar 4.0 a grafén okos integrációjára építve hidat képezhet a fenti gazdasági paradigma felé. Ehhez persze a szakpolitika oldalán is iparkodnunk kell.
Nyitókép forrása: Wikipédia
