Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
Mernyei Ákos Péter

Az Európai Parlament szigorítaná a harmadik országokból származó befektetések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat

Mire jut a tagállami diplomácia az európai bürokrácia hatáskör-étvágyával?

Mernyei Ákos Péter 2025.05.13.
Csepeli Réka

A német–francia tengely újjáélesztésének reménye

Európa értékeinek újradefiniálása.

Csepeli Réka 2025.05.12.
Czeczeli Vivien

Triffin dilemma 2.0

Bár cáfolható, a globális egyensúlytalanságok ezzel még nem szűntek meg.

Czeczeli Vivien 2025.05.12.
Kutasi Gábor

A zöld pénzügyek találkozása a modern pénzelmélettel

Konferencia a fiskális–monetáris–környezetvédelmi mixről.

Kutasi Gábor 2025.05.09.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2023.10.06.
  • 2023.10.06.

Ne csak az édes, bús romantika maradjon

Hogyan építkezhet a magyar tudomány és technológia a természettudományi Nobel-díjasainkra?

Október elején két magyar Nobel-díjasnak is örülhettünk, még ha egyesek el is vitatják magyarságukat vagy a magyar társadalom hatását szakmai és tudományos szocializációjukban. Hiszen Karikó Katalin és Krausz Ferenc a 30-as éveik elején mentek külföldre, ugyan mitől lenne meghatározó szerepe a magyar iskolákban, egyetemeken és kutatólaborokban eltöltött éveknek a díjak díjának kiérdemlésében – legalább is azok szerint, akik nem látják át, hogy a magas szintű tudomány és technológiai fejlesztés nem működik nemzetköziség nélkül.

Ha a magyar társadalom és a magyar állam képes magáinak is érezni két, aktív magyar kutató Nobel-díját, annak nem csak az érzelmekre, de a hazai tudományra is lehet kedvező hatása. Az Indiana egyetem kutatói például arra a felismerésre jutottak, hogy nem csupán a Nobel-díj, de már a Nobel-díjra jelölés és esélyesség is megnöveli személyük bevonásának tudományos és technológiai hatását. Megállapításuk szerint egyrészt maga „a Nobel-díjas több szempontból is hasznot húzhat, ideértve az ösztöndíjak elnyerésének sikerét, az elméletek és ötletek szélesebb körű elfogadását és terjesztését, a megnövekedett szakmai és tudományos lehetőségeket, és bizonyos esetekben a híresség mértékét.” Ezen kívül [a] „Nobel-díjas partnerintézménye szintén nagy haszonra tehet szert. Emiatt sok intézmény igyekszik Nobel-díjasokat vagy olyan személyeket alkalmazni, akiknek nagy az esélye arra, hogy a jövőben elnyerjék a díjat.”

Jó gyakorlat tehát minél több magyar, magyar származású vagy akár csak Magyarországhoz köthető, magyar innovációs intézményekbe bevonható nem magyar díjesélyeseket magyar kutatási projektekbe és szervezetekbe bevonni, valamint – lévén természettudományi kutatásokról van szó – milliárdos tőkeforrással ellátni. Krausz Ferenc Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központja jó példa a bevonás, a Magyarországhoz való kötődés kialakításának módjára. Amennyiben ezekre a projektekre és kutatóközpontokra a magyar tudományos hálózat és a magyar vállalati szektor is rákapcsolható, az mind a tudományos indikátorokban, mind a vállalati termelékenység, nyereségesség és versenyképesség mutatóiban eredményezhet további kedvező tovagyűrűző hatásokat.

Az említett Indiana egyetem kutatói egyébként azt is megállapították, hogy [a] „közelmúltban Nobel-díjjal elismert felfedezések és innovációk közül sok a csúcstechnológiai szintű informatikai háttérnek köszönhető. A Nobel-díj értékének vizsgálatakor nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni annak megértését, hogy a fejlett kutatásinformatikai eszközök és szolgáltatások milyen alapvető fontosságúak az új és fontos felfedezések elérésben.” Nem úszható meg tehát a komoly állami tőkeforrás befektetése a Nobel-díjasok és -várományosok bevonásán keresztül megcélzott hazai tudományos és innovációs multiplikátorhatás eléréséhez. Különben marad az édes, bús romantika a kis hazai homokozóban számolgatva és vitatkozva, hogy mennyi is az egy millió főre jutó magyar Nobel-díjasok száma.

Nyitókép forrása: Adam Baker / Wikipédia

Témakörök: gazdaság, magyarság, Nobel-díj, tudomány
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT