Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
Mernyei Ákos Péter

Az Európai Parlament szigorítaná a harmadik országokból származó befektetések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat

Mire jut a tagállami diplomácia az európai bürokrácia hatáskör-étvágyával?

Mernyei Ákos Péter 2025.05.13.
Csepeli Réka

A német–francia tengely újjáélesztésének reménye

Európa értékeinek újradefiniálása.

Csepeli Réka 2025.05.12.
Czeczeli Vivien

Triffin dilemma 2.0

Bár cáfolható, a globális egyensúlytalanságok ezzel még nem szűntek meg.

Czeczeli Vivien 2025.05.12.
Kutasi Gábor

A zöld pénzügyek találkozása a modern pénzelmélettel

Konferencia a fiskális–monetáris–környezetvédelmi mixről.

Kutasi Gábor 2025.05.09.
LUDECON BLOG
Marton Ádám
Marton Ádám
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2023.03.31.
  • 2023.03.31.

Felemel vagy letaszít?

Az automatizáció kihívásai a fejlődő gazdaságokban

Az ipar 4.0 egyik releváns eredménye a folyamatok automatizációjának növekedése. Az automatizáció – fokától és mértékétől függően – eltérő hatásokat generálhat az egyes gazdaságokban. Általánosságban megállapítható, hogy az automatizálás a fejlett és fejlődő gazdaságokat különböző módon érintheti: attól függően, hogy a termelékenységi és foglalkoztatási hatások miként jelentkeznek. Az országspecifikus hatások kialakulása emellett számottevően függ a gazdasági szerkezet alakulásától is, mely nem elválaszthatatlan a gazdasági fejlődés szintjétől sem.

Az elmúlt években az automatizáció különböző változatai az élet minden területére begyűrűztek, legyen szó a gyártásról, a bankszektorról vagy a szolgáltatásokról. Az automatizáció legnagyobb volumenét ugyanakkor az iparági robotizáció képviseli. Mindazonáltal azok elterjedtsége a világgazdaságban egyenlőtlen. Az International Federation of Robotics elemzései alapján az iparági robotok telepítésének 78%-a öt gazdaságra (Kína, Japán, Egyesült Államok, Dél-Korea és Németország) korlátozódott 2021-ben, miközben a pandémia éveiben folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott a robotok iparági implementálása. A robotizáció terjedése és a munkaerő-piac közötti kapcsolatot illetően eltérő kép bontakozik ki az egyes gazdaságokban. Elemzések alapján leszögezhető, hogy a foglalkoztatás változásai és a robotok elterjedtsége között negatív korreláció mutatható ki az OECD tagországokban, míg a nem OECD tagállamokban ott a kapcsolat jellegét tekintve pozitív. Ez maga után vonja, hogy a robotizáció alkalmazásának különböző szakaszában lévő országok eltérően alakuló munkaerő-kereslettel szembesülhetnek.

A technológiában rejlő pozitív hozadékokat (beszéljünk akár a robotizációról vagy a mesterséges intelligenciáról) minden gazdaság megpróbálja maximalizálni, mely a folyamatok automatizációját is felgyorsíthatja. Általánosságban elmondható, hogy a pozitív hatások fő megnyilvánulási formáját a termelékenység jelentős növekedése képezheti. Mindazonáltal az automatizáció a technológia helyettesítő hatása révén negatív foglalkoztatási hozadékot is eredményezhet. A technológiai fejlődés tehát katalizátora és egyben hátráltató tényezője is lehet a gazdasági fejlődésnek. Ezáltal számottevően kihat a fejlődő és feltörekvő gazdasági felzárkózására is. Emellett a technológiai fejlődés vívmányainak magasabb szintjén lévő gazdaságokat tekintve kijelenthető, hogy az automatizációból eredő pozitív termelékenységi hatás negatív foglalkoztatási hatásokat generálhat. Mindazonáltal a munkaerő-kínálat tekintetében jelentős különbség figyelhető meg a fejlett és fejlődő országok között. A fejlett gazdaságokat általánosságban az idősödő társadalom, a feszes munkaerő-piac, valamint a munkaerőhiány jellemzi, míg a fejlődő gazdaságok jelentős munkaerő-kínálattal rendelkeznek, mely a gazdasági növekedésük alapjául szolgálhat.

Vizsgálatok megállapították, hogy a fejlődő gazdaságok a gazdasági fejlődésük során nagy valószínűséggel nem élvezhetik azon előnyöket, amelyeket a jelenlegi fejlett gazdaságok fejlődési pályájuk korai szakaszában megtehettek. Ennek oka, hogy a demográfiai átmenet pozitív hozadékait az ipar 4.0 eredményeként végbement automatizációs folyamatok számottevően mérsékelhetik, mivel a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő esetében a helyettesítő hatás érvényesül. Mindazonáltal ezen hatások mértéke jelentősen függ az adott gazdaság jellemzőitől is. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy a fenti összefüggések is árnyalhatók. Az indonéz robotizáció terjedésének korai szakaszán, a 2008–2015 közötti időszakon alapuló elemzések ugyanis nem mutatták ki ezen előnyök mérséklődését. Azaz a robotok termelési folyamatba történő adaptálása a korai szakaszában nem eredményezte a foglalkoztatottság csökkenését, mely visszavezethető a robotok termelékenységi hozadékának mérsékelt szerepére. Ezzel párhuzamosan a termelékenységi előnyök és a pozitív foglalkoztatási hatások a technológiai fejlődés pozitív eredményeként multiplikatív módon jelentkezhetnek a kezdeti szakaszban. Mindazonáltal kutatások megállapították, hogy a technológia jellege is befolyásoló tényezőként hathat a fejlődő országok vállalatainak foglalkoztatottsági hatásait tekintve. Ennek oka, hogy a magas termelékenységgel bíró vállalatoknál a tőkeintenzív technológia – amely tőkeintenzitás az ország fejlettségi szintjéhez képest magasabb – a foglalkoztatást akadályozó tényezőjévé léphet elő. Emellett kutatások kiemelik, hogy az adott ország gazdasági szerkezete – az automatizációnak kitett ágazatok révén – számottevően befolyásolja az automatizáció pozitív, illetve negatív hatásainak mértékét. Ez visszavezethető azon összefüggésekre, hogy a mezőgazdasági és gyártási szektor azon ágazat, mely jelenleg a legnagyobb mértékben robotizálható, míg a szolgáltatási szektor a legkevésbé. Előbbi két szektorban a foglalkoztatottak aránya a fejlődő országokban túlsúlyban van, mely a technológiai fejlődéssel strukturális változásokat indíthat el. 

A fejlődő gazdaságokban jelentkező hatásokat illetően szükséges leszögezni, hogy amennyiben ezen országok az automatizációban rejlő előnyöket maximalizálni akarják, akkor az államnak aktív szereplőként fellépnie. Az aktív szerepvállalásnak az innováció és a technológiai adaptáció elősegítésén szükséges alapulnia, mely magában foglalja az azokat gátló akadályok (például szabályozás) leépítését is. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az adott fejlődő ország gazdasági fejlődésének jövőbeni kihívásai között megjelenhet a szolgáltatói szektor jelentős növekedése, a bérek stagnálása, valamint a jövedelmi egyenlőtlenség. A technológiai fejlődés szerepe ugyanakkor kettős. Egyrészt a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése révén a társadalmi kohéziót bomlaszthatja, mely további gazdasági és politikai következményeikkel bírhat az adott gazdaságban. Másrészt a pozitív hozadékai révén a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségeket, a szegénységet is mérsékelheti, valamint az állami szféra hatékonyságának növekedését is elősegítheti a fejlődő gazdaságokban.

Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy az automatizáció folyamata önmagában számottevően befolyásolhatja az adott gazdaság termelékenységi és foglalkoztatási viszonyait, mellyel releváns tényezővé válik a fejlődő országok gazdasági fejlődésének alakulásában. A fejlődési pálya alakítása során az államnak aktív szereplőként kell fellépnie annak érdekében, hogy a pozitív termelékenységi hatás miatt potenciálisan megjelenő negatív foglalkoztatási hatások mérsékelhetők legyenek az olyan fejlődő gazdaságokban, ahol a népességnövekedés eredményeként számottevő munkaerő-kínálat van jelen.

A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projektben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Témakörök: állam, automatizáció, gazdaság, MI, robot, szerkezet
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT