A nemzetközi összeköttetésű magyar energiaszektor a következő paradigmára épül: ez a hálózat nagyobbrészt központi, hatalmas kapacitású erőművek által termelt energiával látja el az országot. Azonban ezen erőművek jelentős része messziről ideszállított energiahordozók révén állít elő villamosenergiát. A lokális energiaforrások keresése és felhasználása ezt a korlátot próbálja meghaladni, egyszerre megoldást kínálva az energiafüggőség és a klímaváltozás problémájára.
Az Európai Beruházási Bank egyik nagyszabású éghajlati felmérése alapján a magyarok véleménye inkább negatív a zöld átállással kapcsolatban. 52%-uk kifejezte aggodalmát az életszínvonal és a foglalkoztatottság csökkenése, valamint 51%-uk a gazdasági növekedés lehetséges lassulása miatt. Az életszínvonalat nagymértékben meghatározza az ország a gazdasága, a gazdaság motorja pedig az energia. A villamosenergia piacon számos fogyasztó található: versenypiaci és lakossági szereplők egyaránt. Az általuk hasznosított energiamix tartalmaz atomenergiát, szenet, földgázt, illetve megújuló forrásokból előállított energiát, emellett az import is jelentős eleme. Az ellátási láncok hossza eltérő: míg például a napenergia vagy a föld hője helyben elérhető, addig például a földgáz több ezer kilométeres utat bejárva érkezik meg hazánkba, a többi importtal egyetemben, így függőséget alakítanak ki.
Napjaink egyik millió dolláros kérdése, hogy az országban a fenntartható energiagazdálkodást milyen energiával lehetne megvalósítani nemzetgazdasági szinten, ami megbízható és ár-érték arányban is megfelelő. Akár az Európai Unió-féle zöld átállásra gondolunk, akár a Nemzeti Energia- és Klímatervre, a fenntarthatósághoz elsősorban a megújuló energiaforrások részarányának bővítésére lenne szükség az energiamixben. Azonban ezek bővítése a teljes elektromos rendszer stabilitását veszélyezteti, a nagy esésű folyóvizek hiánya miatt a vízenergia részarányát nem lehetséges bővíteni, a szélenergia aránya jelenleg elhanyagolható és arányának növelése szintén instabilitáshoz vezetne.
Ahogy az izotermikus térkép is mutatja, hazánk a Kárpát-medence szívében rendkívül jó geotermikus adottságokkal rendelkezik. Azonban jelenleg csak 10–15%-a hasznosul az ország geotermikus potenciáljának (lásd Nemzeti Energia- és Klímaterv, 2020). (A színek azt jelentik, hogy 2000 méteres mélységben milyen hőmérsékletű víz található.) A 100°C alatti hőmérsékletű területeken érdemes lenne lokális megoldásokon gondolkodni a fűtés, ennél nagyobb hőmérséklet esetén pedig a villamosenergia előállítása szempontjából (lásd Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, 2009). Magyarország gazdasági, geopolitikai és geostratégiai szempontból nagyon kiszolgáltatottá vált a klímaváltozásért felelős, emellett hosszú energiaellátási útvonallal rendelkező fosszilis energiahordozóknak. Az országban a lokális geotermikus energiaforrások térnyerése nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemben hasznos, hanem az energiaellátási biztonság szempontjából kiszolgáltatottságunkat is csökkenti. Ráadásul elérhetjük az igazi zöld fordulat első jelentős képcsőfokát is.
A teljes cikk a Növekedés.hu oldalon olvasható.
