Elég körbenéznünk a világban: láthatjuk, hogy jelentős mértékű kockázati forrás vesz bennünket körül. E kockázatokat az esetek túlnyomó többségében azon bizonytalanságok generálják, melyek már rövid távon is képesek negatív hatást kiváltani, így eszkalációjuk állandó veszélyt jelent.
A geopolitikai kockázat
A növekvő konfliktusok és gazdasági nehézségek egyre beláthatatlanabb károk lehetőségét rejtik magukban. Fokozatosan felértékelődik a geopolitikai kockázatok szerepe, melyek súlyos társadalmi, gazdasági és technológiai hatásokat idézhetnek elő. Amikor geopolitikai kockázatokról beszélünk, akkor elsősorban olyan eseményekre gondolunk, melyek kedvezőtlen helyzeteket teremtenek akár fegyveres konfliktus révén, akár az erőszakos cselekmények elkerülésével. Ebből kifolyólag is egyértelműnek tűnhet, hogy ezen kockázatok szereplői elsősorban az államok. A kockázat veszélye abban rejlik, hogy – közvetlenül vagy közvetve – képes befolyásolni a nemzetközi kapcsolatok békés menetét, ezzel magában rejti a további kockázatok eszkalálódásának lehetőségét.
Mindazonáltal a fogalom nagyon árnyalt, és nehéz egzakt definíciót alkalmazni, amikor a geopolitikai kockázatok kérdésköréről beszélünk. Geopolitikai kockázatként azonosíthatjuk magát a fenyegetést – a megvalósulástól kezdve egészen a további eszkalációig. A definíció meghatározásánál már csak azt nehezebb megítélni, hogy az adott kockázatot az imént említett időintervallumban hol helyezzük el, mennyire tart előrehaladott állapotban. A legalkalmasabb meghatározás talán az a geopolitikai kockázatokra, ha gyűjtőfogalomként, a nemzetközi válságok, valamint az erőszak vélt vagy tényleges hatásainak lehetséges eszkalációjaként vizsgáljuk.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy amennyiben egyes események kockázatként való azonosítása nehézséget okoz, mégis hogyan lehetünk képesek racionális érvek mentén eldönteni, hogy az adott szituációra kockázatként tekintünk-e? Talán kimondható, hogy bizonyos feszültségek esetében egyértelműen kijelenthető a kockázat bekövetkezésének valószínűsége, így lehetőségünk nyílik felkészülni az esetleges várt hatások mérséklésére. A probléma abban gyökerezik, amikor a bekövetkezés valószínűsége alacsony, ám a várt hatások annál súlyosabbak. Annak érdekében, hogy a geopolitikai kockázatok beláthatatlan hatásait csökkenteni tudjuk, elengedhetetlen azok azonosítása. Számos külföldi intézmény és szakember igyekszik napi szinten megfigyelni és azonosítani a bennünket körülvevő bizonytalanságokat, melyek potenciális kockázatot jelentenek akár most vagy akár a jövőre nézve.
Lehet mérni a kockázatot?
A megítélés nehézségét, és a gyors eszkalációból származó károk mértékét elsősorban az mutatja meg, hogy nem mindegy, mikor és milyen módon azonosítják az adott kockázatokat. A Világgazdasági Fórum minden évben elkészíti éves jelentését, mely átfogó képet ad a globális kockázatokról. Ebben az esetben a jelentés elsősorban a szakértők és különböző vállalati döntéshozók által kockázatnak tartott akár valós, akár vélt eseményeket veszi górcső alá. Az emberek kérdőíves formában adhatnak számot arról, hogy mit és milyen hosszú távon tartanak kockázatnak. Azonban az ilyen felméréseknek jelentős korlátai vannak. Az eredményeket nagy mértékben befolyásolja a megkérdezettek problémához való hozzáállása, érzelmeik, valamint az uralkodó közbeszédben meghatározott nézetek. Ebből fakadóan a rövid és a hosszú távú kockázatok behatárolása is nehézséget jelenthet, hiszen a rövid távúnak minősített kockázatok esetében nagyobb mértékben figyelhető meg fluktuáció, míg a hosszú távú kockázatok az idő előrehaladtával nem tűnnek annyira súlyosnak.
Egy másik módszer alkalmazásával a mérés pontosabb eredményt mutathat. Ebben az esetben a kockázatok azonosítását újságcikkek megfigyelésére építik. Az ilyen jellegű módszerek során minden hónapban megszámolják adott újságokban a kedvezőtlen geopolitikai eseményekkel kapcsolatos cikkeket, majd az eredményeket különböző kategóriákba sorolják. A Blackrock Investment Institute is egy hasonló módszerre épít, amelynek következtében az alábbi 10 geopolitikai kockázatot azonosították áprilisban.
- Oroszország–NATO konfliktus
- Kibertámadások
- Globális technológiai leválasztás
- Terrortámadások
- Piacokon felmerülő politikai válságok
- USA–Kína stratégiai versenye
- Észak-koreai konfliktus
- Öböl-menti feszültségek
- Klímapolitika elakadása
- Európai széttöredezettség
A felsorolt geopolitikai kockázatok súlyos, akár beláthatatlan gazdasági károkat okozhatnak rövid és hosszú távon egyaránt. A tovagyűrűző hatás révén bizonyos kockázatok a már meglévők eszkalálódásából jönnek létre. A globális széttöredezettség jelentős mértékű sérülékenységet okoz a világpiac önellátása során, ezzel veszélyeztetve az ellátási láncok zavartalan menetét. Többek között ezzel a kockázattal is szembe kell nézniük a feltörekvő gazdaságoknak, akik így sincsenek könnyű helyzetben. Az infláció és a lassú gazdasági növekedés eddig is a nehézségek listáján szerepelt, ám egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer- és energiaárak gyors növekedése, melyek egyes sérülékeny országokban akár társadalmi zavargásokhoz is vezethetnek. Ez az instabilitás az elkövetkező évek nagymértékű kockázata lesz, s aggodalomra ad okot az elkövetkezendő évek államcsődjeinek lehetősége is.
Védelmi kiadások – mennyi legyen?
Révén, hogy a geopolitikai incidensek szinte minden esetben fegyveres konfliktus kockázatát rejtik magukban, érdemes néhány szót ejteni a védelmi kiadások hatásairól. A geopolitikai kockázatok egyik jelentős befolyásoló tényezője lenne a védelmi kiadások mértéke, vagy a geopolitikai kockázatok vonják maguk után a védelmi kiadások növekedését? Jogosan merül fel a kérdés, hogy „melyik volt előbb”. A nagyhatalmak stratégiai geopolitikai helyzete jelentősen növeli szerepüket a gazdasági és politikai ügyekben, s a nagyobb védelmi képességüket elrettentő eszköznek tekintik az egyéb hatalmakkal szemben. A világ politikai dominanciájáért és a természeti erőforrások kiaknázásáért folyó versengésben az országok gyakorta kerülnek határvitákba, fegyverkezési rivalizálásba, mely egyértelműen maga után vonja a geopolitikai kockázatok kialakulását, mely a védelmi kiadások gyors emelkedésének egyik mozgatórugója. Mindazonáltal az is elmondható, hogy nem csak a védelmi kiadások gyakorolnak hatást a geopolitikai kockázatok kialakulására, de a kockázatok lehetősége is befolyásolja a kiadásokat. Nem szükséges egy adott kockázatnak fennállnia ahhoz, hogy egy ország úgy ítélje meg, hogy megemelt védelmi kiadások okán elkerülhető egy geopolitikai kockázat. Magyarán: oda-vissza kölcsönhatást figyelhetünk meg a két tényező között, s csupán a szituáció az, mely segít eldöntenünk, hogy adott helyzetben melyik gyakorol nagyobb hatást a másikra.
Bár a felsorolt kockázatok elsősorban geopolitikainak minősülnek, beláthatatlan gazdasági és társadalmi károk lehetőségét rejtik magukban. A geopolitikai kockázatok esetében nem tudjuk egyértelműen kijelenteni, hogy egy geopolitikai incidens fegyveres konfliktushoz fog vezetni, ám amennyiben a lehetősége fennáll, már képes károkat okozni. A kockázat bekövetkezésének valószínűségét csak mérlegelni tudjuk, hiszen további nehézségeket vet fel az, hogy a kockázatok kialakulásának hátterében hatalmi harcok és eltérő politikai érdekek húzódnak meg, melyeket emberi cselekedetetek és döntések mozgatnak, így hosszú távon kiszámíthatatlanok. A felsorolt geopolitikai kockázatok valószínűleg a jövőben is kockázati forrást fognak jelenteni, csupán a nemzetközi körülményektől függően változást mutathat az, hogy milyen távon tekinthetünk rájuk kockázatkánt. Míg egyes esetekben mérséklődni fog a helyzet, más esetben egyre nagyobb valószínűsége lesz a bekövetkezésnek.
