2022. február 21-én, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerése után Vlagyimir Putyin elrendelte az orosz hadsereg Donbaszba vonulását, majd február 24-én bejelentette, hogy az orosz erők „katonai műveletet” indítanak Kelet-Ukrajnában.
Ennek hatására mind az Amerikai Egyesült Államok, mind pedig az Európai Unió jelentős mértékben bővítette a 2014-ben bevezetett, Oroszországgal szemben hozott szankcióinak körét. Fontos megemlíteni, hogy a szankciók – ahogy 2014 óta folyamatosan – első sorban e két államalakulattól származnak, illetve még Kanada, Japán, Új-Zéland, Taiwan, valamint az Egyesült Királyság hozott jelentős szankciókat, melyek bankokat, olajfinomítókat és a katonai exportot célozzák. Más államok, mint például Kína, India vagy épp Latin-Amerika országai nem feltétlenül foglalnak el határozott álláspontot a konfliktusban.
Az Európai Unió mindeddig öt nagy szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Az első csomag még 2022. február 23-án életbe lépett – válaszul Donyeck és Luhanszk régiók függetlenként való orosz elismerésére. Ez főleg orosz személyekkel szembeni célzott szankciókat tartalmazott, ami az orosz Állami Duma 351 tagjára és további 27 személyre terjedt ki, de jelentősnek mondhatók a gazdasági kapcsolatokat érintő korlátozások a szakadár régiókkal, valamint a korlátozások az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférést illetően is.
A következő nagy szankciócsomag február 25-én érkezett – válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Ebben további személyek, köztük Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter vagyonának befagyasztásán túl a pénzügyi, az energia-, a közlekedési és a technológiai ágazatra, valamint a vízumpolitikára vonatkozó szankciókat rögzítettek.
A harmadik nagy szankciócsomag tekinthető a legjelentősebbnek, egyben ez váltotta ki a legnagyobb médiavisszhangot is. Ennek volt része többek között az Orosz Központi Bankkal folytatott tranzakciók tilalma, illetve az euróbankjegyek Oroszországba való eladásának betiltása. Ehhez a csomaghoz sorolható, hogy az EU 7 orosz bankot is kizárt a SWIFT-rendszerből, ami globális mozgásterüket tekintve jelentős érvágást jelentett a Bank Otkritie, Novikombank, Promsvyazbank, Rossiya Bank, Sovcombank, Vnesheconombank (VEB) és VTB Bank számára.
Számos kisebb szankció meghozatala és a korlátozó intézkedések meghosszabbítását követően az EU 2022. március 15-én hozta meg szankcióinak negyedik nagy csomagját. Ennek legfajsúlyosabb lépései a vas-, acél- és luxusárukra vonatkozó kereskedelmi korlátozások bevezetése, valamint bizonyos orosz állami tulajdonban lévő vállalatokkal való ügyletek és hitelminősítési szolgálatatások teljes tilalma volt.
A jelenleg legfrissebbnek mondható ötödik szankciócsomagot 2022. április 8-án fogadták el. Meglehetősen komoly intézkedéseket tartalmaz. Megtiltja például a szén és más fosszilis tüzelőanyagok, valamint a fa és cement importját Oroszországból. Ezen túlmenően tilossá vált az orosz hajók belépése az Unió kikötőiben, és tilos az orosz, valamint fehérorosz fuvarozók fogadása is. A szankciók ezen túlmenően tilalmakat tartalmaznak a kriptotárcákban elhelyezett betétekre és a sugárhajtómű-üzemanyag exportjára, illetve további szervezeteket és személyeket is komolyan korlátozó intézkedéseket fogadtak el.
Az USA kormányrendeletek sorában hozta meg oroszellenes szankcióit. 2022. február 22-én például már bejelentették, hogy Oroszország fő fejlesztési és katonai bankja ellen is átfogó korlátozásokat vezetnek be. Ezt követően február 25-én, az EU-val egyeztetve fagyasztották be Putyin és Lavrov vagyonát. Természetesen az USA és európai szövetségesei folyamatosan egyeztetnek a szankciók kapcsán, így például közösen tiltottak ki orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, így kitiltva őket a nemzetközi tranzakciókból. Ugyan Kína és Oroszország ennek ellensúlyozására megkezdte a munkát, hogy együttműködést alakítson ki pénzügyi üzenetküldő rendszereik között, de az átállás nehézkesnek ígérkezik, és nem egyszerű módja ez az orosz bankok megmentésének. A Biden-kormányzat e mellett április 6-án azt is bejelentette, hogy „teljes blokkoló” szankciókat vezet be a Sberbank és az Alfa Bank ellen, melyek Oroszország legnagyobb pénzintézetét, és legnagyobb magántulajdonban lévő bankját érintik. A szankciók sorát bővíti még továbbá számos intézkedés, mely gyakran célzott módon irányul orosz személyekre. Ezen túl azonban Biden az orosz olaj, szén és földgáz USA-ba való importját is megtiltotta.
Összességében elmondható, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok szankciói Oroszország ellen folyamatosan bővülnek, ezzel együtt jelentőségük is egyre növekszik. Ezt azért rendkívül fontos leszögeznünk, mert dacára az olyan hangoknak, miszerint a szankciókkal nem állíthatják meg Oroszországot, mára már mindenki számára evidencia, hogy ezeknek is komoly szerepük van az orosz medve megszelídítésében.
