Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szalai Piroska

A nyugdíjak reálértékének értelmezése

Az összes nyugdíjnövekedés az átlagnyugdíj esetén 18,2% volt az elmúlt évben.

Szalai Piroska 2023.01.20.
Kutasi Gábor

A 2022-es infláció hozadéka: hátraarc a gazdaságelméletben

Félretették a makrogazdasági tankönyveket.

Kutasi Gábor 2023.01.05.
Szűcs Petra

Az európai energiaválság nyomában

Európa mélyülő energiaválsággal néz szembe.

Szűcs Petra 2022.11.28.
Szűcs Petra

Inflációs veszély

Begyűrűző nemzetközi jelenség.

Szűcs Petra 2022.11.25.
Kovács Kinga Virág

Hogyan küzdenek a V4-ek a növekvő infláció ellen?

Egyelőre kevés sikerrel.

Kovács Kinga Virág 2022.11.07.
LUDECON BLOG
Krasnyánszki Ádám
Krasnyánszki Ádám
gyakornok, NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2021.08.11.
  • 2021.08.11.

Magyarország, az „európai kisoroszlán”

Az utóbbi időben a magyar sajtó hasábjain kibontakozni látszik egy szakmai vita a koronavírus okozta gazdasági válság fiskális politikai kezeléséről.

Kockázatok a horizonton

A kormányt kritika éri egyrészről a 2022-es költségvetési hiánycél magas volta miatt, másrészről a költségvetés kiadásainak irányai miatt, amely nem vág egybe például a jegybank versenyképességi programjával. A túl magas hiánycél aggodalmat kelthet, mert – a válság és egyéb tényezők hatására – a magas nemzetközi és hazai infláció okozta kamatkörnyezetben az állam adósságának kamatterhei nőhetnek, amely veszélyt jelenthet az államadósság refinanszírozásának képességére. Másrészről, ha ezt a deficitet a magyar állam nem annak érdekében használja fel, hogy növelve Magyarország versenyképességét ne essünk bele a közepes jövedelmű országok csapdájába, akkor szélsőséges esetben akár fennállhat a stagfláció veszélye is. Ez azért állhat elő, mert ha a versenyképességünket meghatározó termelékenység – különös a kis- és középvállalati szektorban – nem növekszik, de mindezek mellett aktív állami beavatkozással ideiglenesen fennmaradhat a bérdinamika és a nemzetközi makrokörnyezet instabil lehet – azaz inflációt „importálunk” –, akkor közép és hosszú távon alacsony aggregált kibocsájtás mellett is fennmaradhat az állami költések által is gerjesztett – a jegybanki célnál magasabb – infláció. Ebben a rossz makroökonómiai környezetben pedig biztosan megnehezedne a magyar államnak megújítani a lejáró adósságát. Kérdés, hogy a vezető sajtóban leginkább elterjedt „választási költségvetés” narratívája mellett milyen más, szintén racionális érv állhat a kormány költségvetési politikája mellett.

Növekedésünk alapkövei

A magyar gazdaság a 2008-as pénzügyi válságból való hosszú évekig tartó kilábalás után növekedési pályára állt. A növekedési pálya alapjai voltak:

  1. a teljes foglalkoztatást támogató adórendszer; 
  2. a monetáris politikai eszköztár megújítása.

E két fordulat sikeres extenzív növekedési pályát jelentett az országnak. Magyarország földrajzi adottságai azonban determinálják, hogy pusztán erőforrás-alapú növekedés nem hozhatja el a kívánt jólétet, vagyis a felzárkózást a szingapúri vagy osztrák élet minőségéhez.

Magyarország tehát – Szingapúrhoz hasonlóan – egy exportorientált gazdaság. Vitathatatlan, hogy például Szingapúr sem bővelkedett materiális erőforrásokban abban az időben, amikor a harmadik világra jellemző életkörülményeket hátrahagyva a világ legversenyképesebb országa lett. De mégis mi jelentheti mára a két exportorientált ország közti minőségi különbséget a történelmi körülményeket leszámítva, avagy hogyan lehetne Magyarország az „európai kisoroszlán”?

Az ázsiai oroszlán

Bár köztudottan Szingapúrt az ázsiai „kistigrisek” csoportjába sorolják, a városállam nevének jelentése magyarul az, hogy „oroszlánváros”. A magyar monetáris politika vezetői figyelmének központjában is álló városállam hogyan válhatott a nyugati jóléti államoknál is vonzóbb mintává? Röviden a következőképpen foglalható össze a válasz:

  1. magas arányú belföldi tulajdon a termelékeny ágazatokban aktív állami szerepvállalással;
  2. a világ élvonalába tartozó humánerőforrásképzés;
  3. a belföldi tulajdonban lévő és magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozó vállalatok sikeres exportja az állam külpolitikájának és infrastruktúrafejlesztésének segítségével.

Ezek a tényezők együttesen jelentik a szingapúri fejlesztő állam modelljének sikerét. 

Merre tovább, Magyarország?

Nulladik lépés, hogy a fiskális kormányzásért felelős közpolitikai döntéshozók akarják a magyar sajátosságokhoz implementálni az említett három tényezőjét a sikernek. Bár koherens stratégiát nem látni, lépések történtek az elmúlt években. A magyar gazdaság bizonyos ágazataiban – amelyek azonban kevésbé exportképesek – történt pozitív irányú változás a tulajdonosi összetételben a belföldi tulajdon javára. Az egyetemi modellváltás és a felsőoktatás támogatására fordított összegek növelése fontos kezdő lépések voltak a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes munkaerő képzésében, de még nagyon sok munka vár az egyetemekre, hogy akár a szűkebb régiónkban is nemzetközileg versenyképesek legyenek. Magyarország kétségtelenül integráns része a „Nyugat” gazdasági együttműködésének, valamint deklarált célja részt venni a „Kelet” felemelkedésében.

Az eredeti kérdés megválaszolása érdekében elengedhetetlen volt a kontextus rögzítése. A kritikus narratívákkal ellentétben mindenképpen méltányolható, hogy a kormány kiemelt területként tekint a költségvetési ráfordítások alapján az infrastruktúrafejlesztésre. 

A világkereskedelem átalakulóban van. Bár a gerincét a világkereskedelemnek a következő évtizedekben továbbra is az USA–Európa és USA–Kína tengelyek jelenthetik, azonban a legnagyobb arányú fejlődés mindenképpen az Európa–Kína tengelyen valósulhat meg, ha sikerül a politikai ügyeket félretéve beteljesíteni ezt a potenciált. Az átrendeződés másik dimenziója pedig, hogy az Európa–Kína tengelyen folyó kereskedelem fókusza a tengeri útvonalakról az interkontinentális vasútvonalakra terelődhet át. Ennek a folyamatnak a katalizátora a világot súlytó ökológiai válság elleni küzdelem is.

E két dimenzióban történő átrendeződést tekintve úgy tűnik, hogy a mindenkori magyar kormánynak – szűkebben a külügyért és a fiskális politikáért felelős kormányzatnak – nemcsak lehetősége, hanem feladata is részt venni a magyar infrastruktúra újonnan létrejövő keleti kereskedelmi útvonalakba való integrálásában. Zajlanak is már ezzel kapcsolatos beruházások Magyarországon. Ha a legjobb forgatókönyv érvényesül Magyarország számára, amire minden lehetőségünk megvan, akkor Magyarország az lehet a vasúti kereskedelemnek, ami Szingapúr a tengeri kereskedelemnek. Ezt a fejlesztést, ezt a lépcsőfokot nem lehet kihagynunk, ha „európai kisoroszlánná” akarunk válni.

Kiugrási stratégia

Ha a magyar kormány a következő évek költségvetési hiányát jól használja fel, azaz direkt vagy indirekt módon a szingapúri fejlesztő állam sikerét hozó három tényező magyarországi megvalósulása érdekében költi el – és emellett elvégzi a kkv-szektor szereplőinek méretgazdaságosságát elősegítő feladatait –, akkor a vállalatok termelékenysége nőni fog, és a termelékeny vállalatok a külpiacokra juttathatják termékeiket. Ebben az esetben az ország elkerülheti a közepes fejlettség csapdáját és a stagfláció bekövetkezésének veszélye is elhanyagolható mértékűvé válik, ha a nemzetközi makrokörnyezet is stabil marad. Olybá tűnik, hogy az ember és a beton szembeállítása egymással hamis dilemma, egyike a másik nélkül keveset ér.

Témakörök: gazdaságpolitika, infláció, Magyarország, stratégia, Szingapúr, válság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT