2020-ban a koronavírus hatására – a gazdasági tevékenység jelentős visszaesése ellenére – mindössze 2%-kal csökkent a globális villamosenergia-fogyasztás az IEA (International Energy Agency) novemberi becslése szerint.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések és lezárások következtében a gazdasági aktivitás csökkenése hatással volt a villamosenergia-keresletre.
Az első negyedévben 3%-os visszaesés volt tapasztalható, ami leginkább a kínai lezárásoknak, valamint az északi féltekén tapasztalt enyhe téli időszaknak volt tulajdonítható. A 2. és 3. negyedévben annak ellenére, hogy több országban akár 20%-os visszaesés is volt, a kínai fogyasztás emelkedése kompenzálta a globális keresletcsökkenést olyannyira, hogy a 3. negyedévre visszaállt a fogyasztás szintje a pandémia előttire, sőt Kínában az előző évhez képest 6,9%-kal nőtt a 3. negyedévben a fogyasztás.
A globális villamosenergia-fogyasztás 42%-át az ipar, 22%-át a kereskedelem és az állami szektor teszi ki, azonban országonként nagyon eltérő képet mutat a villamosenergia-fogyasztás szerkezete. Míg az USA-ban az ipar a villamosenergia-felhasználás 20%-áért felelős, a háztartások fogyasztása 32%-ot tesz ki, addig Kínában a mindössze 16%-os háztartási fogyasztással szemben 60%-ot képvisel az ipar. Európában 4%-kal csökkent a villamosenergia-felhasználás, ami annak tudható be, hogy az európai gazdaságban jelentős súlya van a világjárvány által leginkább sújtott turizmus-és vendéglátás szektornak. A gazdasági szerkezetbeli eltérések magyarázzák tehát, hogy az egyes régiókban eltérő mértékű visszaesést tapasztalunk. Szektoriális bontásban megfigyelhető, hogy egyes országokban a vállalati szektor fogyasztása részben „átterhelődött” a háztartásokra a távmunka következtében, emiatt az kis mértékben megugrott.
Ahogy az ábrán láthatjuk, bár egyértelműen visszaesett a villamosenergia-fogyasztás, azonban mégsem tekinthető kiugrónak, figyelembe véve, hogy a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság is hasonló hatást produkált.
Mindazonáltal érdekes azt is megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy gyakorlatilag hosszú hónapokra megbénult a gazdaság, mégsem tapasztaltunk drasztikus visszaesést az áramfogyasztásban.
A Covid-19 miatti visszaesés leginkább az április-júliusig terjedő időszakot érintette Európában, a későbbiekben a gazdaság fokozatos újraindulásával esetenként meg is haladta a 2019-es azonos időszakhoz tartozó rendszerterhelés színvonalát.
A villamosenergia-szektor jövője
A 2020-as év adatainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy még egy ilyen súlyos gazdasági visszaesés esetén sem csökkent le drasztikusan a villamosenergia-fogyasztás.
Mindez energiapolitikai szempontból felhívja a figyelmet egyrészt az energiabiztonság garantálásának fontosságára, másrészt az optimális energia mix kialakításának szükségességére, amennyiben teljesíteni kívánjuk az Európai Unió karbonsemlegességi célkitűzését.
A klímasemlegességi cél elérése érdekében kulcsfontosságú az energiarendszer versenyképessé tétele. Jelenleg az energiahálózat számos párhuzamos és vertikális értékláncon alapul, amelyek mereven kötnek össze egy bizonyos típusú energiaforrást egy adott végfelhasználói szektorral.
A már látható folyamatok – a megújuló energia technológiák költségeinek csökkenése, fejlettebb piac létrejötte, az energiatárolási rendszerekkel kapcsolatos ígéretes innovációk, a digitalizáció és az elektromos autók elterjedése – természetes hatásaként is értelmezhető az energiarendszerek európai integrációja. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) egyik fontos eleme az energiarendszer integrációja, hiszen jelentős mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy a beruházásoptimalizáció európai szinten valósuljon meg, ezzel kiküszöbölve az esetleges piaci kudarcokat. Ugyanebbe az irányba mutat az Unió megújuló energia-finanszírozási mechanizmusa is. Az integráltság fokának növelésével, és az uniós szintű optimalizációval jelentős mértékben le lehet csökkenteni a tranzakciós költségeket, így költséghatékonyabb átállást lehet megvalósítani a klímasemlegesség irányába
Az uniós energiarendszer-integrációs startégiának egyik kulcseleme a villamosítás. Nagyobb mértékű közvetlen villamosítás esetén a fosszilis energiahordozók egyre nagyobb arányát válthatjuk ki villamos energiával, így pl. megújuló forrásból származó villamosenergiával, hőszivattyús megoldások alkalmazásával, elektromos autókkal, elektromos ívkemencék használatával egyes iparágakban (pl. acélipar). Ezáltal az energiaigények eltolódnak a villamosenergia-felhasználás irányába.
Az új megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus szintén integrált megközelítést alkalmazva lehetővé teszi az európai szintű erőforrás-optimalizálást, kiküszöbölve az allokációs problémákat. Ilyen módon akár másik uniós országban is megvalósítható a megújuló-energiaforrásba történő beruházás és ezzel teljesíthető a nemzetállami megújulóenergia-cél, amennyiben egy tagállam nem tudná azt a hazai piacán gazdaságosan megvalósítani. Az Unió egy olyan finanszírozási mechanizmus létrehozását tűzi ki célul, amely elősegíti a megújuló energiaforrások bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részarányának 32%-ra történő növelésének költséghatékony megvalósítását.
A villamos energia további növekvő fontosságára lehet számítani, ebben a tekintetben kiemelt fontossága van annak, hogy a villamos energiát karbonsemleges forrásból állítsuk elő. A jelenlegi energiaigények mellett az ellátásbiztonság garantálása nem megoldható pusztán megújuló energiaforrások felhasználásával, ezért az optimális energia mixben helyet kell, hogy kapjon az atomenergia, azaz szükséges a meglévő kapacitások bővítése, a kieső kapacitások pótlása. Az elmúlt 50 évben globális szinten összesen 63 gigatonna CO2-kibocsátást sikerült elkerülni a villamosenergia-szektorban az atomenergia alkalmazásának köszönhetően. Ez azt is jelenti, hogy nukleáris energia nélkül globálisan mintegy 20%-kal lenne magasabb a villamosenergia-szektor szén-dioxid-kibocsátása. (IEA, 2019)
Felhasznált irodalom:
EU Bizottság (2020): Bizottság 2020/1294-es végrehajtási rendelete az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusról
IEA (2019): Nuclear Power in a Clean Energy System, OECD Publishing, Paris
IEA (2020): Electricity Market Report
