Romániában először 2020. február 26-án regisztráltak megbetegedést. Május 12-ig közel 15600 regisztrált megbetegedés és közel 1000 haláleset, valamint több, mint 7000 felépülés történt. Március 16-án léptették életbe a szükségállapotot mint karanténintézkedést, amelyet május 16-ával oldanak fel fokozatosan.
A hitelpiacon lehetővé vált a hiteltörlesztés 9 hónapra történő felfüggesztésének igénylése mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások esetében. A likviditási intézkedések között hozott létre a román kormány egy állami garanciavállalású, kedvezményes kamatozású hitelprogramot a kis- és középvállalkozások megsegítésére, amely működési és fejlesztési célokra is igényelhető, amennyiben a pályázó cég vállalja, hogy nem bocsájtja el a munkavállalóit. A háztartások likviditását szolgálja, hogy a lakossági fogyasztók közműdíjainak megfizetése három hónapra felfüggeszthető és csak 12 hónap alatt kell utólag megtéríteni. A hitelintézkedések mellett a román jegybank kamatot csökkentett.
Adózás terén az első lépések között volt, hogy halaszthatóvá vált az önkormányzati adók befizetése. A vállalatok likviditását célzó további intézkedés, hogy az állam elengedi a késedelmi kamatot és az adóbírságot annak az adótartozással bíró cégnek, amelyik év végéig rendezi az adótartozását. A TB-járulékok megfizetése is halaszthatóvá vált háromhónapos csúszással és az utólagos megfizetés 12 hónapra elteríthető.
A kormányzati intézkedések erőforrás szempontjából szinte egyetlen dologra összpontosítanak, nevezetesen arra, hogy elkerüljék a munkavállalók tömeges elbocsájtását és így a háztartások jövedelemkiesését. A román munkaügyi kategóriák között létezik a kényszerszabadság, másnéven a felfüggesztett munkaszerződés. Az állam átvállalja a kényszerszabadságra küldött dolgozók bérének 75%-át, úgy, hogy az legfeljebb az országos bruttó átlagbér 75%-a lehet. Ezt utóbb a szükségállapoton túli időre is kiterjesztették. Ez az intézkedés ahhoz az érdekes munkaügyi megoldáshoz kapcsolódik, hogy Romániában elbocsájtás helyett a cégek tömegesen felfüggesztik a munkaszerződést, ami nagyjából azt jelenti, hogy a munkavállalók fizetés nélküli tartalékba kerülnek, mégis kapnak támogatást az államtól, egyfajta kapun belüli munkanélküliséget hozva létre. Ennek következtében áprilisi elejére a felfüggesztett munkaszerződésű munkavállalók száma meghaladta az 1 millió főt. A munkanélküliségi statisztikában megjelenő, munkanélkülivé vált elbocsájtottak száma azonban április végére is csak 270 ezerrel nőtt március közepéhez képest.
A munkaerőpiaci támogatások erősen megterhelik az államháztartást, jelentős hiánycélemelkedést eredményezve. A fiskális mozgástér szűkösségét mutatja, hogy Románia a válságkezelés elején nemzetközi hitelt is igénybe vett: 400 millió eurót a Világbanktól (ami nagyságrendileg a 2019-es román GDP 0,2%-a). A fiskális lépéseknek szűk keretet szab, hogy a Moody’s és a Fitch rontotta a román állampapírok minősítésének kilátását április második felében. Ezzel együtt májusban újabb államkötvények kibocsájtását jelentette be a miniszterelnök. Számíthat továbbá Románia arra is, hogy részesülhet az EBRD Szolidaritási Csomagjából, aminek felhasználásáról azonban egyelőre nincs hír.
A munkaerőpiaci igyekezetet mutatja a munkaerőexportra irányuló intézkedés is. A román gazdaság számára nem elhanyagolható a külföldön dolgozók által hazautalt jövedelem és foglalkoztatási szempontból is jelentős munkaerőt köt le. Ezért a román kormány több lépést is tett azért, hogy a kényszerűen hazatért román állampolgárok újra visszakerülhessenek a nyugati idősgondozásba és az idénymunkát igénylő mezőgazdasági ágazatokba.
