A Benelux-országcsoportban (Belgium, Hollandia, Luxemburg) 2020. február 2-án jelent meg a koronavírus, mégpedig Belgiumban, amit több mint három héttel követett az első holland és luxemburgi eset. A megjelenés sorrendjével ellentétben a vírushelyzet először Hollandiában eszkalálódott, a betegszám ugyanakkor Belgiumban a legmagasabb. Április végén a Benelux-államokban összesen több mint 90 ezer regisztrált megbetegedést tartottak nyilván, az áldozatok száma pedig meghaladta a 12 ezret.
Az Európai Unió központjának is helyet adó, 11,5 milliós Belgiumban a gazdaság visszaesése 8 százalékot érhet el az idei évben a belga jegybank prognózisa szerint. A költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékára rúghat, az államadósság pedig a GDP 99,2 százalékáról annak 115 százalékára emelkedhet. Az előrejelzés azzal számol, hogy a gazdaság újranyitása fokozatos lesz, és 9 hónapot fog igénybe venni, a tartós hatások (inszolvencia, csődök) pedig visszafogottak lesznek. A GDP visszaesése a második negyedévben lehet kiemelkedő, ekkor akár 15 százalékkal is elmaradhat a gazdasági aktivitás az egy évvel korábbitól. Belgium az eurozóna hatodik legnagyobb gazdasága, és pár hét alatt 1,2 millióan folyamodtak munkanélküli segélyért, miközben 300 ezer önfoglalkoztatott hagyta abba a munkát.
A belga kormány intézkedései elsősorban a rendelkezésre álló jövedelem megőrzésére irányultak (átmeneti munkanélküliség intézménye, hitelfizetési moratórium). A Bruegel adatai szerint a közvetlen fiskális csomag a 2019-es GDP 0,7 százalékát tette ki, a halasztások 3 százalékot, a garanciák pedig több mint 10 százalékot értek el. A nemzeti hatáskörű költségvetési intézkedések összértéke 66 milliárd euró, amiből a munkanélküliségi programok 3 milliárd eurót tettek ki, az adóbefizetési könnyítések pedig 13 milliárd eurót, a fennmaradó 50 milliárd euro pedig a föderális kormányzat legfeljebb 12 hónapos banki hitelezésre vonatkozó garanciájának keretösszege. Vallónia további 350 millió eurós csomagot fogadott el, ami elsősorban a régióban dolgozó egészségügyi és szociális szektor támogatását jelentette, valamint egy COVID-19 alap létrehozását a kkv-szektor támogatására. A brüsszeli régió intézkedései 150 millió euróra rúgtak, aminek nagy részét a szociális ágazat béreire, illetve a kormányzati intézkedések miatt leállásra kényszerült vállalkozások támogatására allokálták. Külön intézkedések születtek a vendéglátóipar és a szállodaipar számára. Flandriában – ami Belgium gazdasági szempontból kiemelkedő régiója – a gazdasági akciócsomag 2,76 milliárd eurót tett ki, amiből jutott egészségügyi eszközökre (maszkok), a bajba jutott vállalkozások egyszeri, 4000 eurós támogatására, a turizmus megsegítésére, a munkanélküliek rezsiköltségeinek átvállalására, illetve az adók befizetésének és az állami hitelek visszafizetésének elhalasztására, valamint a hitelgarancia-keret 1,5 milliárd eurós megemelésére is.
Hollandia ugyancsak szimbolikus hely az Európai Unión belül, itt található ugyanis az a két város, amelyek nevet adtak a fiskális szabályokat rögzítő európai uniós szerződéseknek: Maastricht és Amszterdam. A koronavírus miatt azonban most nem olyan időket élünk, amikor ezeket az egykor sokat emlegetett szabályokat komolyan vennék az európai vezetők. Hollandiában a gazdaság idei visszaesését 7,5 százalékra teszik, de a holland kormány még ehhez az amúgy riasztó értékhez is hozzáteszi, hogy a jelentős bizonytalanságok miatt érdemi revízióra szorulhat – akár felfelé is. A holland kormány intézkedéseinek méretét mutatja, hogy az idei költségvetési hiány 92 milliárd eurót tehet ki – ez a GDP csaknem 12 százaléka –, ami soha nem látott költekezésnek felel meg – miközben a holland költségvetés tavaly még szufficites volt, a többlet a GDP 1,7 százalékát tette ki. Az adósság a GDP 48 százalékáról 65 százalékra mehet fel. Április végéig már több mint 100 ezer vállalkozás igényelt segítséget a bérek fizetésére, aminek a költsége már csaknem 6 milliárd euro, miközben az erre szánt keretösszeg 10 milliárd eurót tesz ki. Az önfoglalkoztatói körből 300 ezren igényeltek támogatást, a fix költségekre pedig 130 ezer cég kért állami forrásokat.
A pénzügyi szektor – illetve elsősorban a befektetési alapok és a vagyonkezelés – tekintetében kiemelkedően fontos Luxemburgot sem kerülte el a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatása sem. A luxemburgi költségvetés 2020-ra tervezett hiánya 5 milliárd euró, azaz a GDP több mint 8 százaléka, ami szintén soha nem látott deficitet jelent a hercegség történetében, de (részben ehhez kapcsolódva) az állami beruházások mértéke magas szinten marad. Az államadósság emelkedni fog, de így is alacsony szintet ér el: 2020 végére a kormányzat 17 milliárd eurós államadóssággal kalkulál, ami a GDP kevesebb mint 30 százaléka. A recesszió a legjobb esetben 6 százalékos lehet az idén, de amennyiben a karantén enyhül, úgy 2021-ben akár 7 százalékos is lehet a növekedés. Hollandiához hasonlóan Luxemburg is a korábbi években kialakított fiskális mozgásteret használja ki. Pierre Gramegna pénzügyminiszter szavaival: „az utóbbi években folytatott ambiciózus költségvetés-kiegyensúlyozási lépéseknek köszönhetően Luxemburg rendelkezik azokkal a fiskális eszközökkel, amelyekkel szembenézhet a mostani kihívással”. A stabilizációs csomag több mint 10 milliárd eurós, ami a GDP 17,5 százaléka. A támogatások nagy része itt is az önfoglalkoztatókat, a mikrovállalkozásokat és a kkv-szektort illeti, a cél pedig a munkahelyek és a vásárlóerő fenntartása (átmeneti munkanélküliség, speciális szabadság intézménye), valamint a vállalatok életben tartása a megfelelő likviditás biztosításával (adófizetések halasztása, 2,5 milliárd eurós garanciaalap). A munkanélküliség azonban Luxemburgba is visszatérhet, az előrejelzések 7-9 százaléknyi álláskeresővel számolnak.