Svájc földrajzilag az egyik legközelebb fekvő állam az Európában kialakult első koronavírus gócponthoz, Lombardiához. Ez a sajátosság kirajzolódik a Covid-19 terjedésének irányán is. Az első megbetegedést 2020. február 25-én regisztrálták az országban. Április 19-ig a megbetegedések teljes száma már meghaladta a 27 ezret, amelyből az aktív esetek száma közel 10 ezer volt, s összesen 1132 haláleset történt.
Az államberendezkedésből s a kantoni rendszerből fakadóan az egyes korlátozó- és karantén intézkedések is eltérő ütemben kerültek alkalmazásra. A legdélebbi, s az olasz határhoz legközelebbi Ticino kantonban az első intézkedések már február 25-én bevezetésre kerültek, de a szövetségi kormányzat is hamar – február 27-28-án hozott különböző korlátozásokat. A rendkívüli helyzet bevezetésére március 16-án került sor, mely ugyan meghosszabbításra került április 26-ig, de ezzel párhuzamosan a korlátozó intézkedések lazítására vonatkozó lépcsőzetes terv is kidolgozásra került. A rendkívüli helyzet következtében a Szövetségi Tanács átfogó döntéseket hozhatott az ország egész területére nézve.
A koronavírus okozta gazdasági leállás, s az így kialakuló gazdasági visszaesés ellensúlyozására a szövetségi kormányzat gyorsan reagált, s az első gazdasági intézkedések bevezetésére március 13-án került sor. Ennek következtében a Szövetségi Tanács 10 milliárd svájci frankos fiskális segítségről döntött a negatív gazdasági következmények ellensúlyozása érdekében. A bevezetett intézkedések főképp a kis- és középvállalkozásokra, valamint a rövidített munkaidő támogatási programjának, azaz a Kurzarbeit elemeinek meghirdetésére koncentráltak:
- a rövidített munkaidőből fakadó bérkompenzációra szánt összeg legfeljebb 8 milliárd svájci frank, amelyet a munkanélküli-biztosítási alapok igényelhetnek;
- a rövidített munkaidőre történő várakozási időt egy napra csökkentették szeptember 30-ig, azaz a vállalkozások egynapos munkaleállást követően már folyamodhatnak a bérkompenzációért;
- a bérkompenzációs jog kiterjesztését kezdeményezték az ideiglenes munkaszerződéssel járó munkavállalók számára is;
- a krízis által különösen nagy mértékben érintett vállalatok számára 1 milliárd svájci frankos likviditási alapot hoztak létre;
- legfeljebb 580 millió svájci frankos garantált bankhitel áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások számára;
- 10 millió svájci frank áll rendelkezésre a garanciavállaló szervezeteknek a rendkívüli igazgatási költségek kezelésére;
- a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló törvény alapján elismert négy garanciavállaló szervezet további 1 millió svájci frank értékben vállalhat garanciát az adott vállalat méretétől függetlenül;
- a Swiss Global Enterprise által szervezett tevékenységek elmaradásának kompenzációjaként legfeljebb 4,5 millió svájci frank vehető igénybe.
A Szövetségi Tanács 2020. március 20-án újabb gazdasági csomagról határozott, amelynek összértéke 32 milliárd svájci frankra tehető. Az intézkedések különböző gazdasági ágazatokat, s területeket érintettek:
- 20 milliárd svájci frankos szövetségi garanciaprogram a kkv-k likviditásának, s az áthidaló banki kölcsönök biztosítása érdekében;
- az egyéni vállalkozók és a krízis által számottevően sújtott vállalatok elhalaszthatják társadalombiztosítási járulék befizetéseiket;
- likviditási pufferek az adózás terén és a szövetségi beszállítóknál:
- az adózási fizetési határidők meghosszabbítása késedelmi kamat fizetése nélkül (a hozzáadott érték adóra, a vámokra, a speciális fogyasztási adókra és ösztönző adókra, valamint a közvetlen szövetségi adókra vonatkozik március 21. és december 31. között);
- az adósság-végrehajtási rendszerben „jogi-leállást” rendeltek el.
A Kurzarbeit további bővítésének elemei:
- a március 13-án bejelentett támogatási program kiterjesztésre került a határozott idejű szerződéssel rendelkezőkre, valamint az ideiglenes munkavégzés céljából foglalkoztatottakra is;
- emellett a támogatási program elemei már elérhetők olyan munkavállalók számára is, mint például azon részvényesek, akik a társaság alkalmazottai vagy a házastárs és regisztrált élettárs melletti dolgozókra is;
- a korábbiakban egy napra mérsékelt várakozási időt megszüntették;
- a rövidített munkaidő támogatási programban való részvételnek nem feltétele a túlórák „lecsúsztatása”;
- az állásvesztés a gyakorlati képzésben résztvevők számára is jóváírható.
Egyéni vállalkozók:
- jövedelemkiesés miatti kompenzációt biztosítanak azon egyéni vállalkozók számára, akik a különböző vírus elleni védekező intézkedések miatt (iskolák bezárása, orvosilag előírt karantén, saját, önállóan irányított vállalkozás bezárása) vesztették el jövedelmüket, s még nem részesültek a korábbiakban kompenzációban vagy biztosításban;
- a rendelet a szabadúszó művészekre is vonatkozik, akik a kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket;
- a jövedelemkompenzáció napidíjként kerül meghatározásra, amely a jövedelem 80%-ának felel meg, de legfeljebb 196 svájci frank/nap lehet;
- emellett a karanténban lévő önálló vállalkozók kamatjellegű napidíjának száma 10-re, míg a gondozási feladatokat ellátó önálló vállalkozóké 30 napra korlátozódik.
Ágazati kompenzációk:
- Kultúra és kulturális tevékenységek
- a kantonok mint illetékes közigazgatási egységek aktív bevonása;
- a kulturális társaságok és kreatív szakember a szövetségi kormányzattól sürgősségi kamatmentes kölcsönöket kaphatnak, míg a kulturális szektorban dolgozó magánszemélyek vissza nem térítendő sürgősségi segélyt igényelhetnek;
- az elhalasztott/lemondott kulturális események után 80%-os veszteségkompenzációra nyújtható igényt;
- zenei és színházi egyesületek is kártérítésben részesülhetnek;
- a teljes kompenzációs és veszteségminimalizáló program összértéke 280 millió svájci frank.
- Sporttevékenységek
- 50 millió svájci frank visszafizetendő hitelt biztosítanak a profi sportszervezetek számára;
- 50 millió svájci frank támogatást biztosítanak a tömegsportban résztvevő önkéntes szervezeteknek.
- Turizmus
- az intézkedések 2020 februárja óta folyamatosak, amelyek kiterjednek az információs és tanácsadói tevékenységekre, s az áthidaló likviditási hitelek biztosítására;
- a regionális politikai fejlesztésekbe történő 53 millió svájci frankos szövetségi kölcsön 60%-a az idegenforgalmi ágazatba fog bekerülni.
A koronavírus következtében a vállalati szférában kialakult likviditáshiány kezelésére áthidaló támogatási programot hirdetett meg a szövetség kormányzat március 25-én a kis- és középvállalkozások számára 20 milliárd svájci frank értékben. A vállalkozások, amelyek igazoltan a járvány következményeként szorulnak áthidaló hitelre az éves forgalmuk 10%-áig igényelhetik a hitelt, de legfeljebb 20 millió svájci frank értékben. 500 ezer svájci frank értékhatárig a hitelek 100%-át a szövetségi állam biztosítja nulla százalékos kamat mellett. Az 500 ezer svájci frankot meghaladó értékhatár esetében a hitelt 85%-ban a szövetségi állam, 15%-ban pedig a hitelező bankja bocsátja rendelkezésre. Ez utóbbi szigorúbb banki felülvizsgálattal, s 0,5%-os kamattal jár. A program ugyanakkor nem vonatkozik az 500 millió svájci frankot meghaladó forgalommal bíró vállalatokra. A Szövetségi Tanács április 3-i döntése értelmében a hitelkeretet 20 milliárdról 40 milliárd svájci frankra növelik meg, amelyet döntést alátámasztja, hogy április 2-ig összesen már 14,3 milliárd svájci frank erejéig kötöttek hitelmegállapodásokat.
Április 8-án a svájci kormányzat döntést hozott egy újabb ágazat a légi közlekedés, s a légitársaságok likviditási támogatásáról. A szigorú feltételek mellett megvalósuló program állami garanciaként működhet, ahol a szövetségi kormányzat csupán másodlagos szereplő.
A koronavírus járvány okozta gazdasági problémák kezelésére hozott intézkedések finanszírozása érdekében a Szövetségi Pénzügyminisztérium a meglévő források mellett a rövidlejáratú pénzpiaci adósságregisztráció fennálló állományának szintjét 6 millió svájci frankról 12 millió svájci frankra emelte.
Monetáris politikai és pénzpiaci intervenciós körkép
A Svájci Nemzeti Bank (SNB) javaslatára a Szövetségi Tanács március 27-én jóváhagyta az anticiklikus tőkepuffer deaktiválását, amely a bankok számára biztosítja a koronavírus-válság okozta gazdasági kihívások rugalmasabb kezelését. Hat központi bank (köztük az ECB, BoE és az SNB) összehangolt intézkedést vezetett be, amelynek eredményeként a dolláralapú likviditási csereügyeletek árfolyamát 25 bázisponttal csökkentették, míg az egynapos indexált swap (Overnight Indexed Swap – OIS) kamatláb +25 bázispont lett. Továbbá új, 84 napos lejáratú idejű amerikai dollár alapú eszközöket vezettek be. A fenti központi bankok a 7 napos lejárati műveleteket is gyakoribbá teszik, s azokat a heti rendszerességről napi szintűre sűrítik. Emellett a Svájci Nemzeti Bank elkötelezte magát a további expanzív monetáris politika mellett, amelynek keretében az irányadó kamatláb és a látra szóló betétek kamatlábát -0,75%-os szinten tartják. Az egyes bankok esetében a mentességi küszöbértéket 25-ről 30-ra emelték. Az SNB továbbá elkötelezett a devizapiaci intervenciók alkalmazása mellett is a svájci frank túlzott felértékelődésének megakadályozása érdekében.
Az SNB március 25-én bevezette a COVID-19 refinanszírozási mechanizmust, amely a bankrendszer számára biztosít további likviditást annak érdekében, hogy az állami garanciával vállalt hitelek nyújtása zökkenőmentes legyen. A mechanizmusnak felső határa nincs. Hasonlóan pénzügyi szektort érintő intézkedés volt, hogy a svájci Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság (FINMA) döntésének értelmében a bankoknak július 1-jéig lehetőségük van a tőkeáttételi mutató központi bank tartalék nélküli számítására, amely 20 milliárd svájci frank értékű plusz reálgazdasági likviditási forrást eredményezhet.
Megjegyzés: A mentességi küszöb a bankok kötelező tartalékkövetelményén alapul, mely küszöbértéket meghaladó esetben kerül felszámításra a negatív kamatláb az egyes betéti számlaegyenlegeknél
