Czeczeli Vivien – Kutasi Gábor
Igaz ugyan, hogy még zajlik az EU új költségvetésének vitája, néhány fő trend erősen kirajzolódik a Bizottság tavaly előterjesztett tervezetéből. A digitalizáció és a környezetvédelem egyértelmű prioritássá vált, és a magyar biztos által menedzselt szomszédságpolitika is jelentős többlethez jut.
Nagyobb étvágy, kisebb torta
A költségvetés fő számait tekintve érvényesülni látszik a gazdag országok érdeke, amely szerint GNI (összjövedelem) arányosan nézve az uniós költségvetés mérete és gazdasági súlya csökkeni fog a 2014-2020-as ciklushoz képest. Utóbbi időszakban 1,16%-volt ez az arány, míg a jövőre vonatkozó előterjesztés 1,114%-ról (1134,6 milliárd euró) szól, ami 4-5 milliárd euró csökkenést jelent. Ez nem csak annak a következménye, hogy a harmadik legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia már nem járul hozzá a közös alaphoz. A fejlettebb tagállamok sem kívánják növelni a GNI-arányos hozzájárulásukat, miközben abszolút összegben természetesen növekvő nettó befizetőkké válnak. Mindeközben a kevésbé fejlett országoktól nem több, hanem a fejlettekhez képest teherviselő képességben nagyobb GNI-arányos hozzájárulást vár el a Bizottság. Igaz, az abszolút jövedelmi különbségeknek köszönhetően így is többszörösen nettó haszonélvezői lesznek a költségvetésnek. Magyarország például közel a 11-szeresét kapja vissza a befizetéseinek.
Az igazán érdekes azonban abban a fénytörésben vizsgálni a kérdést, hogy ha a támogatások a fejletlenebbek piacnyitása fejében járnak, akkor vajon mennyi fejlesztési hatás marad meg a nettó haszonélvezőknek és a közvetett visszaáramláson keresztül hogyan alakul a nettó befizetők pozíciója. Mint azt egy német európai biztos elismerte, hogy jelentős mértékben részesülnek a német cégek a nettó haszonélvezőnek minősített országok uniós pénzfelhasználásából.
Legyél zöld és digitális!
Alapvetően elmondható, hogy a digitális és zöld/környezetbarát/klímavédő témakörök jelentős támogatásnövekedésben részesülnek. Hogyan lehet a csökkenő költségvetésből többet fordítani e két területre? Egyrészt a mezőgazdasági és kohéziós alapok 64 milliárd euró forráselvonást szenvednek el, másrészt a célkitűzések alapokon átívelően is értelmezendők. Például a környezetvédelmi és klímaváltozás elleni tevékenységekre a források legalább 25%-át költség függetlenül attól, hogy melyik alapból érkezik a pénz. Ebből következik, hogy várhatóan a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és kohéziós célok a jelentős maradék összegekből is hangsúlyozottan támogatni fogják a zöldítést és a digitalizációt.
Nem kapott nagy visszhangot, de az említett szomszédságpolitika mellett a határvédelem és a migráció is jelentős forrásnövelést kap, amelyek együttesen a kiadások több, mint 14%-át adják majd a költségvetésnek, és árulkodó módon egyedül a tengerentúli területek támogatása csökken, miközben minden más tétel jelentős emelkedést mutat.
