Az Európai Bizottság az egyenlő bánásmód megteremtése és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem jegyében a szakpolitikai célkitűzéseinek megfelelően 2022. decemberében elfogadott egy egyenlőségi csomagot, ami uniós szinten erősítené meg az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatáskörét, így e szervek hatékonyabban léphetnének fel a diszkrimináció elleni küzdelemben. Magyarország számára e jogharmonizációs kötelezettség nem járna jelentős és koncepcionális jogszabálymódosítással, ugyanakkor az egyenlőségi csomag releváns előrelépést jelentene az uniós szintű, egységes jogvédelmi szint kialakításában.
A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlő bánásmód megteremtése az Európai Bizottság (EB) egyik legfőbb szakpolitikai célkitűzéseként értékelhető, ugyanis több olyan akciótervet fogadtak el a közelmúltban, amelyek a diszkrimináció felszámolását célozzák. Megjegyzendő, hogy az uniós jog több mint két évtizeddel ezelőtt előírta a tagállamok számára az egyenlőséggel foglalkozó szervek felállítását. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek alapvetően olyan intézmények, amelyek segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak a megfelelő jogvédelemben, illetve felhívják a figyelmet a diszkrimináció elleni küzdelemre, ugyanakkor a hazai jogalkotókra bízzák a jelenleg is hatályos uniós aktusok többek között azt is, hogy e szervek pontosan hogyan épüljenek fel.
Habár a már említett uniós jogi kötelezettség megteremtette azt, hogy minden EU tagállamban megtalálhatók legyenek e szervek, azok rendkívüli különbözősége miatt mégsem biztosított az egyenlő szintű jogvédelem az Európai Unió területén. Az EB előzetes vizsgálata szerint nem minden tagállamban megfelelő az egyenlőséggel foglalkozó szervek függetlenségének jogi keretrendszere, hiányoznak a megfelelő erőforrások mind személyi, mind pénzügyi aspektusokat tekintve, a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő áldozatok tagállamonként eltérő szintű segítséget kapnak, illetve nem minden tagállamban tudnak az egyenlőséggel foglalkozó szervek aktívan és érdemben részt venni a vonatkozó szakpolitika fejlesztésében.
Mindezekre figyelemmel az EB 2022. december 7-én bemutatott egy egyenlőséget célzó jogalkotási csomagot, amely két irányelv-tervezetet foglal magában. Hogy az Európai Unió összes tagállamában hatékonyabban léphessenek fel az egyenlőséggel foglalkozó szervek a diszkriminációval szembeni küzdelem során a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak védelme, valamint a diszkrimináció megelőzése érdekében, az egyenlőségi csomagot képező két javaslat az egyenlőséggel foglalkozó szervek megerősítését és egyben a szabályozás egységesítését célozza meg az azonos védelmi szint kialakítására figyelemmel.
A tervezetek alapján az egyenlőséggel foglalkozó szervek az Európai Unió összes tagállamában ingyenes és mindenkinek egyenlő módon hozzáférhető segítséget nyújthatnak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak. A javaslatok mindezek mellett lehetőséget biztosítanak az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára arra, hogy felhívják a figyelmet a diszkrimináció jelenségére, illetve a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére. Az irányelv-tervezetek továbbá lehetővé teszik azt is, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben eljárhassanak bíróság előtt, ami kulcsfontossággal bír a diszkrimináció áldozatainak történő hatékony segítségnyújtásban.
Ahhoz, hogy e célok megvalósuljanak, a tagállamoknak meg kell teremteni az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára a szükséges technikai, pénzügyi és humán erőforrást, amelyek révén a tervezetek szerinti feladatok hatékonyan végrehajthatók. Továbbá a tervezetek az egyenlőséggel foglalkozó szervek függetlensége biztosításának kötelezettségét róják a tagállamokra, amely azért szükséges, hogy az egyenlő bánásmód megteremtésének érdekében egy erős és külső befolyástól mentes szerv léphessen fel. Az uniós törekvésekkel összhangban az egyenlő bánásmód szakpolitikája terén a javaslatok előírják a tagállamoknak az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel való konzultáció kötelezettségét is azért, hogy e szervek hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben szerzett gyakorlati tapasztalatai megfelelően átemelhetők legyenek az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tagállami jogalkotás során.
Mivel a két javaslatot irányelvi formában terjesztette elő a Bizottság, azokat a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségére tekintettel szükséges átültetni a nemzeti jogba. Ennél a pontnál merül fel a kérdés, hogy milyen változást jelentene mindez Magyarország számára? 2021. január 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait átvette az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amelynek köszönhetően ma Magyarországon az alapjogok védelmét egy alkotmányos szerv látja el. Következésképpen, a jogvédelem szintje magasabb és egyben hatékonyabb is lett, valamint megjegyzendő, hogy az alapvető jogok biztosa kiterjedt eszközrendszerrel rendelkezik az egyenlő bánásmód követelményének megsértése okán indított eljárásokban. A hatósági jogkörök és az egyenlő bánásmód megsértésének szankcionálási lehetőségei az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadása után kifejezetten erősnek mondhatók, és messze túlmutatnak a vonatkozó hatályos uniós irányelvekben lefektetett elvárásokon.
Mindezek fényében az EB tavaly decemberében bemutatott egyenlőségi csomagja a tervezetek jelenlegi szövegezése mellett nem járna Magyarország számára olyan jogalkotási kötelezettséggel, amelynek következtében generálisan lenne szükséges módosítani a hatályos magyar jogszabályokat, ugyanakkor fontos mérföldkőként értékelhető a két irányelv-tervezet a jogvédelem uniós szintű egységesítésében és az ebben lévő különbségek felszámolásában.
Nyitókép: MTI Fotó / Máthé Zoltán
